A madarak mesterei a bonyolult felszíneken való landolásnak, ezért tudnak ágról ágra szállni. A stanfordi robot egy sor olyan tulajdonsággal rendelkezik, amely a madarakat idézi, így például karmokkal, talppárnákkal, hajlékony lábfejjel és lábakkal bír, amik miatt változatos helyeken képes landolni.

A robot így tulajdonképpen egy madárlábú drón, négy propellerrel szögletes váza tetején. A kutatók nemrégiben a Science Robotics oldalain számoltak be a fejlesztésről, és arról, hogy a landolási manőverhez a fedélzeti rendszertől csak minimális számítási kapacitás szükséges. Ez nagyon hasznos lehet a jövőbeni hasznosításkor, hiszen a rendszernek így bőven maradhat energiája megfigyelésre, adatrögzítésre és más manőverek kivitelezésére.

David Lentink és kollégái a madarak morfológiájával kapcsolatos korábbi és saját kutatásokra építve tervezték meg az első prototípust, majd ezt a tesztelések tanulságai alapján addig módosították, amíg alkalmassá vált a feladatra, vagyis képes volt megragadni a faágakat. Ehhez a különböző verziókat számtalanszor hajították neki egy fának, majd megnézték, hogy az aktuális változat képes-e megkapaszkodni, vagy leesik.

A korábbi verzióknál a madarakéra csak távolról hasonlító lábak (eleinte csak egy) először inkább az erőhatások csillapítására voltak kialakítva, de ezek nem voltak különösebben jók a kapaszkodásban. A fejlesztés során aztán a lábak egyre madárszerűbbé váltak, mert ez a konstrukció tűnt a leginkább optimálisnak a tesztek alapján. Így kapott végül egy helyett két lábat a robot, és így kerültek fel a talpra a biztosabb fogást biztosító gumipárnák és a 3D nyomtatóval gyártott karmok is.

A tesztelés során az is kiderült, hogy a kialakítás mellett a lábak landolás közbeni mozgása is fontos a cél eléréséhez. A végső változat végül két lábízületet kapott, amelyek közül a leszálláskor az egyik előbb hajlik meg, mint a másik. És a lábak felsőbb része is ízesült, hogy meghajolva elnyelje az ütközés erejét, és ezt felhasználva segítse az ujjak ágra tekeredését. Ezeknek a funkcióknak köszönhetően a robot remekül képes bonyolult felületeken megkapaszkodni, és amint eléri a felszínt, szinte automatikusan zajlik a folyamat, ami így kisebb terhet ró a mesterséges intelligenciával megtámogatott fedélzeti irányítórendszerre.

A madárlábakat a fejlesztők elmondása szerint más járműveknél is lehetséges lenne hasznosítani. Nagy előnyük, hogy segítségükkel a landoláshoz kevesebb hely kell, és nincs szükség kialakított leszállóhelyre. A fejlesztés ráadásul arra is lehetőséget ad, hogy a kutatók mélyebb betekintést nyerjenek abba, hogyan kapaszkodnak meg a madarak a fákon.