Az MIT-n fejlesztett rendszer mindössze 1 milliméter átmérőjű, és képes kígyóként átbújni a legtekervényesebb érpályákon is. A kutatók a tesztek során megmutatták, hogy az eszköz át tud haladni egy aneurizmákkal, vagyis kiöblösödésekkel teli érhálózati modellen is, és nem akad el menet közben.

A kígyók, mint modellállatok régóta izgatják a robotfejlesztők fantáziáját, míg azonban a legtöbb létező kígyórobot hidraulikus szerkezetű, ez a rendszer flexibilis mágneses anyagok révén mozog, amelyeket mágneses mezők révén irányítanak. Ez azt jelenti, hogy a robotnak nem kell kitágulnia és összehúzódnia a haladáshoz, így a legvékonyabb erekben is elboldogul. A mozgást elősegítő belső részeket ráadásul egy hidrogél bevonattal látták el, amely lehetővé teszi, hogy a robot minimális surlódással haladjon előre.

Bár a rendszert élőlényeken még nem tesztelték, az eddigi eredmények meglehetősen ígéretesek, egy ilyen eszközzel ugyanis az agy legeldugodtabb részeibe is lehet navigálni az ereken keresztül, és ott végrehajtani a szükséges beavatkozásokat anélkül, hogy ehhez fel kéne nyitni a koponyát. Egy ilyen beavatkozáshoz ráadásul nem is kell, hogy az orvos és a beteg egy térben legyen, hanem távolról is megvalósítható a műtét.

Amikor egy páciens fejében egy aneurizma miatt elpattan egy ér, vagy az egyik véredényt vérrög tömíti el, minden másodperc számít, hiszen az idegszövet könnyen károsodik és gyakorlatilag egyáltalán nem képes regenerálódni. Az agy kezelése ugyanakkor nagyon specifikus szakértelmet és felszerelést igényel, így a kisebb intézményekből a betegeket gyakran szakkórházakba kell szállítani, hogy biztosítani lehessen a szükséges kezelést. A kígyórobottal azonban egy napon akár egy mezei sürgősségi osztályon is azonnal elvégezhetők lehetnek ezek a műtétek, ehhez mindössze internetkapcsolatra és a vonal túlvégén egy hozzáértő orvosra lesz szükség.

Ehhez azonban először is biztosítani kell, hogy a prototípus valóban biokompatibilis, majd el kell kezdeni kipróbálni az élő szervezeteken is. Ha minden jól megy, az első állatkísérletek rövidesen meg is kezdődnek. Az a fejlesztők szerint bizonyos, hogy a robotot, ha megvalósul, még hosszú ideig emberi sebészek irányítják, bár a távoli jövőben az sem zárható ki, hogy a hasonló beavatkozások automatikusan folynak majd le.