Az Applied Materials mérnökei új gyártási eljárásokat fejlesztettek ki a következő generációs OLED panelek termeléséhez, amelyek az újítások révén nemcsak sokkal hosszabb élettartammal rendelkezhetnek, de nagyobb felbontást kínálhatnak, nagyobb lehet a fényerősségük, valamint költséghatékonyabban, kisebb környezeti terhelés mellett folyhat a gyártásuk is. Túl szép, hogy igaz legyen? Pedig úgy tűnik, az.

A hangzatosan csak MAX OLED névre keresztelt újítás lényegében egy új platformnak tekinthető, amelynek köszönhetően szélesebb körben is elérhetővé válhat az OLED technológia, ami manapság jellemzően a prémiumkategóriás okostelefonok, televíziók, illetve a drágább gamer monitorok és a drágább noteszgépek kiváltságának mondható. Az új gyártástechnológia sok-sok változtatásra támaszkodik, amelyek nagy egésszé összeállva igencsak vonzó tulajdonságokat kínálnak az új termékek számára.

Az alapokat a nyolcadik generációs üvegréteg adja, ami hatodik generációs társát váltja a gyártásban. Az új generációs üveg hordozóréteg használatával magasabb lehet a kihozatali hatékonyság, ami segít a költségek csökkentésében, hiszen egy adott üveglapból több kijelzőt lehet legyártani. A jobb skálázhatóság segíthet abban, hogy hatékonyabban kielégíthessék a gyártók az OLED panelek iránt egyre növekvő keresletet; a nagyobb képátlójú és sokoldalúbban felhasználható kijelzők pedig segíthetnek az egyes szegmensek hatékonyabb kiszolgálásában is. Az újításból természetesen a táblák és a noteszgépek is profitálhatnak majd, sok egyéb termékkategória képviselői mellett.

A MAX OLED technológia összességében azt ígéri, hogy a normál OLED panelekhez képest akár háromszor magasabb fényerősséget, akár két és félszer nagyobb felbontást, illetve ötször hosszabb élettartamot lehet elérni az új paneleknél, ami nem egy elhanyagolható előny. A tényleges előrelépés nyilván attól függ, milyen tradicionális OLED panel képezi az összehasonlítás alapját. Az említett pozitívumok mellé társul egy újabb fontos előny is, ami nem más, mint a 30%-kal alacsonyabb fogyasztás, ami nemcsak a mobileszközöknél és a mobil konfigurációknál jön jól, de egyúttal segít környezetbarátabbá tenni a technológiát.

A gyártáshoz új alapanyagokat és új technológiákat használnak annak érdekében, hogy leküzdhessék az OLED panelek térfelén jelentkező kihívásokat, már ami az uniformitást, illetve az anyagveszteséget illeti. Az új technológiák között hatékonyabb anyagfelviteli eljárások szerepelnek, amelyek a párologtatás/gőzölés révén pontosabb anyagelosztást biztosítanak, és a munkafolyamatot szabadalmaztatott eszközök is segítik, amelyek zökkenőmentessé teszik a gyártás egyes lépéseit. Azzal, hogy az anyagfelhasználás hatékonyabbá válik, nemcsak a gyártás válik költséghatékonyabbá, de a környezetterhelés mértékét is lehet csökkenteni.

A MAX OLED technológiát számos nagy gyártó fogja alkalmazni, köztük a Samsung Display, a Japan Display, illetve a Visionox is. A technológia jóvoltából hatékonyabb anyagfelhasználás mellett, költséghatékonyabban készülhetnek majd az új OLED panelek, amelyek ráadásul jobb minőséget is képviselnek, mint jelenlegi társaik, illetve maga az OLED technológia is szélesebb körben válhat elérhetővé.

Az Applied Materials mellett egyéb gyártók, például a TCL is végez fejlesztéseket annak érdekében, hogy az OLED technológia még nagyobb teret hódíthasson magának, a készülő kijelzők pedig még jobb képminőséget kínálhassanak és költséghatékonyabban készülhessenek. A vállalat éppen a napokban mutatta be tintasugaras nyomtató-technológián alapuló OLED paneljét, amihez nagy reményeket fűznek, és ami szintén jól skálázható, költséghatékony gyártást ígér, csak úgy, ahogy a MAX OLED – de ezt egymástól eltérő úton járva érik el.