Apple MacBook: Fémes csend

Három teljes napot töltöttünk együtt az Apple új noteszgépével, amelyről igencsak részletes beszámolót kaphatnak most olvasóink.

Apple MacBook: Fémes csend

I. Bevezető és specifikáció

Életem talán egyik legnehezebb bevezetőjét írom jelen pillanatban, hiszen olyan notebook vendégeskedett nálunk, amelynek gyártóját szerte a világon vagy imádják vagy utálják, nagyon ritka a köztes átmenet. - (a szerk.) Az Apple nemrég megrendezett kis létszámú, újságíróknak tartott előadásán mutatta be az új MacBook családot, amelyből most a kisebbik-et, a MacBook-ot mutatjuk be az olvasóközönségnek.

A noteszgép meglehetősen vékony és nagyon letisztult dobozban érkezik, az előbbinek azért van fontos szerepe, mert így jelentősen csökkenteni lehet a szállítás költségét, hiszen az előző generációs MacBookhoz képest a csomagolás sokkal kisebb.

A cég egyik legsikeresebb termékvonaláról beszélünk, amely pontosan ott újult meg, ahol szükség volt rá, igaz az újítás szele magával hozott pár kellemetlen vonást is. Lássuk előbb a specifikációt:

 

Processzor: Intel Core 2 Duo P7350 2,00 GHz (1066 MHz FSB, 3 MB cache)

Memória: 4 GB CSX DDR3-1066 CL7-7-7-20

Chipset: NVIDIA MCP79

Videokártya: NVIDIA GeForce 9400M 256 MB (integrált, 16 shader, 450(1100) MHz, 65 nm)

Hangkártya: Realtek ALC885/890A/890 HD Audio

Kijelző: 13,3”(1280x800, Glare-Type, LED háttérvilágítással)

Merevlemez: Fujitsu MHZ2160BH FFS G1 (160 GB, 5400 RPM, 8 MB, SATA-II)

Optikai meghajtó: LG HL-DT-ST GS21N DVD-RW

Hálózati kártya (LAN): NVIDIA NForce Gigabit Ethernet Controller

Hálózati kártya (WLAN): Broadcom 802.11n max. 108 Mbit/s

Mobil internet: nincs

Modem: nincs

TV tuner: nincs

Webkamera: van

FireWire: nincs

Bluetooth: van

Infravörös port: nincs

Kártyaolvasó: nincs

Ujjlenyomat olvasó: nincs

Akkumulátor: 6 cellás 45Wh

Operációs rendszer: Mac OSX 10.5.5 Leopard

Tömeg: 2,04 kg (akkumulátorral)

 

Az előző széria hiányosságai megmaradtak, ráadásul búcsút kell intenünk a FireWire portnak, ami Mac-es felhasználóknak fájdalmas pont lehet, hiszen az Apple régebben nagyon forszírozta az FW terjedését és rengeteg külső adattároló kapott ilyen interfészt. A gép tömege valamelyest csökkent, a Windows-os készülékeknél megszokott kártya- és ujjlenyomatolvasókat ne keressük. A LED-es háttérvilágítású kijelző viszont remek lépés volt, később ejtünk róla pár szót.

 

A gép mellé egy utazó adapterként is funkcionáló hálózati töltőt kapunk kiegészítő kábellel, plusz egy Windows-os drivereket is tartalmazó Mac OSX 10.5 telepítőkészletet. Találtunk még egy rövid használati útmutatót és egy törlőkendőt is.

II. Hardver és teljesítménytesztek

Tekintettel arra, hogy egy kiállított gépet kaptunk tesztelésre, magával az operációs rendszer telepítésével már nem kellett foglalkoznunk, ám aki újonnan vásárol ilyen készüléket annak sem kell rettegnie a bonyolult folyamattól, ugyanis legfeljebb 10 percet vesz igénybe és már használhatjuk is az alapértelmezett Mac OSX Leopard operációs rendszert.

[link target="_blank" href="/_userfiles/Image/Alvin/macbook/iphoto_nagy.png"]

[/link]

A MacBook gyakorlatilag ventilátor működés nélkül kelt életre és akármit csináltunk vele a hangját sem hallottuk, még full HD filmek megtekintése közben sem. Ennek két oka van. Egyrészt OSX alatt a hűtésért felelős rendszer tűréshatára meglehetősen magasra van állítva, így inkább melegszik a cucc, mintsem zajong. A másik, hogy a GeForce 9400M-ben már engedélyezték a hardveres H.264 támogatást, így a különböző nagyfelbontású médiák VGA gyorsítással mennek, a tesztvideó a hamarosan filmvászonra kerülő Szállító 3 full HD előzetese volt QuickTime formátumban. Az .mkv filmek lejátszása közben sem ütköztünk problémába, természetesen ilyenkor már a processzor kapta a jóval nagyobb terhelést, a videokártya nem sok mindent tudott tenni az ügy érdekében. Full HD felbontású .mkv-k esetén a CPU használat 60% környékén mozgott, de a ventilátor egyáltalán nem kapcsolt feljebb, így a zaj nem szólt bele a film élvezhetőségébe. Egyetlen egyszer voltunk képesek szóra bírni a hűtőrendszert, amikor kifejezetten erre mentünk rá (Cinebench teszt), ám ekkor is csak 80 fok fellett indult meg a ventilátor, amely aztán 78-79 fokra “hűtötte” vissza a CPU-t. Miután befejeztük a terhelést, a gépnek nagyjából két-három percre volt szüksége, hogy visszaálljon a normális környezetre mind a felületi, mind az egyéb hőmérsékletek terén.

Hőmérsékletek tekintetében meglátszott itt-ott a visszafojtott hűtési rendszer teljesítménye. Internetezés közben 50 fok körül üzemelt a processzor (ami egyébként ahogy a képen is látható egy mezei Intel Core 2 Duo P7350), a merevlemez szabályosan hideg volt, a videokártya a CPU környékén működött, míg a chipset valamivel hűvösebb volt annál. Ami viszont a legfontosabb talán, hogy se a gép alja, se a teteje nem volt kellemetlenül meleg, egészen addig, amíg rá nem engedtünk mondjuk egy Cinebench-et vagy valami nagyon komoly terhelést végző alkalmazást. Olyankor a jobb és bal oldali csuklótámasz kissé meleg volt, nyáron már lehet határeset lenne, most még nem volt az. Ami viszont nagyon melegnek bizonyult, az a kijelző alatti rész, a funkciógombok feletti alumínium rész bal oldala. Ott van a processzor valószínűleg és a levegő is arrafelé távozik, így azt a részt ne fogdossuk sokáig, mert bizony nem túlságosan langyos.

A merevlemez hangját még a rettenetesen halk hűtés mellett sem igazán hallottuk, sebessége egy normális modern notebook vinyóéval ér fel, hőmérséklet szempontjából viszont azoknál valamivel jobb. Terhelés alatt 32-34 fokot mértünk.

Bár egy MacBook-ot nem illik OSX-től eltérő rendszerrel használni, mi a rend kedvéért csináltunk egy 20 GB-os partíciót és feltelepítettük a szokásos Windows Vista Business operációs rendszerünket, majd az SP1-es javítócsomagot és még az utána következő közel 40 frissítést, amit a rendszer talált. Ezek után nem volt más dolgunk, mint a Mac OSX első telepítő DVD-jét betenni a meghajtóba és egy kattintással feltelepíteni az előre összekészített driver csomagot, amely többek között a chipset, a VGA, a Bluetooth és a WLAN meghajtóprogramjait tartalmazza kiegészítve a gyorsgombok funkcióival. Apropó gyorsgombok, sajnos Windows alatt az eltérő billentyűzet miatt le kell mondanunk olyan feature-ökről, mint Print Screen és Insert. USB-s műveleteknél és néha játék közben is akadozott a hang, a jobb egérgombot nem sikerült működésre bírnunk még billentyűzetkombináció segítségével sem. A hardverek már kezdettől fogva sokkal jobban melegedtek Vista alatt, amit nem tudtunk hova tenni, mert mind a PowerMizer (VGA), mind a SpeedStep (CPU) energiaelleátásért felelős technológiák működtek.

Kipróbáltuk az integrált GeForce 9400-as videokártyát is, hogy mire képes az újabb játékok alatt és meglepően jó eredményt kaptunk. Tesztprogramunk ezúttal a nemrég megjelent Tomb Raider: Underworld demó volt, amelyet natív felbontásban (1280x800) közepes minőségű textúrákkal, viszont kikapcsolt látványjavító effektekkel a gép stabilan elvitt 30 fps környékén. Nincs viszonyítási alapunk egyelőre, úgyhogy fenntartással kezeljük az eredményt, de tekintve, hogy a játék még így sem volt ronda, megelőlegezünk egy piros pontot az NVIDIA-nak.

 

Apple MacBook teszteredmények:

 

PCMark05 (CPU): 4942

PCMark05 (Graphics): 3405

PCMark05 (HDD): 3811

Cinebench10 (Windows Vista): 3990 (3 perc 41 másodperc)

Cinebench10 (Mac OSX): 4330 (3 perc 23 másodperc

Memória olvasás: 5726 MB/s

Memória írás: 5630 MB/s

Memória másolás: 5045 MB/s

Memória késleltetés: 96,1 ns

CPU Queen: 8408

CPU PhotoWorxx: 6067

CPU Zlib: 25624 kB/s

CPU AES: 7393

FPU Julia: 3501

FPU Mandel: 1889

FPU SinJulia: 980

III. Ergonómia

Az új MacBook már a Unidoby névre keresztelt magnéziummal ötvözött alumínium vázra épül, amely sokkal merevebb és tartósabb a korábbi megoldásoknál, ráadásul lényegesen kevesebb komponenst kell felhasználni egy noteszgép megépítésénél ezzel a technológiával.

Elődjéhez képest valamivel vékonyabb és könnyebb lett az új MacBook, a sokak által kifogásolt sárguló műanyagháznak így tehát vége, helyét immáron az Air után itt is az alumíniumváz vette át. A védjegynek számító világító fehér alma természetesen most is megtalálható az ezüst hátlapon.

A billentyűzet remekül sikerült ezt bátran kijelenthetjük, igaz ez már inkább a MacBook Air érdeme, hiszen onnan vette át a cég. A mi példányunk még amerikai kiosztással rendelkezett, de a melléütéseket leszámítva azt mindenképpen el lehet róla mondani, hogy gyorsírásra alkalmas, a szóköz kicsit hangosabb a többi gombnál, de nem volt zavaró. Világítást sajnos csak a drágábbik modellnél kapunk, ha sűrűn gépelünk paplan alatt jól jöhet.

A touchpad (vagy ahogy az Apple hívja, trackpad) megér egy külön misét. Ha jobban megnézzük láthatjuk, hogy ezúttal elmaradtak a gombok, pontosabban máshova kerültek. A teljes egészében üvegből készült trackpad maga egy nagy gomb, bárhol is jár az ujjunk ott bátran lenyomhatjuk, biztosak lehetünk benne, hogy az eredmény egy szolíd kattanás lesz. Felülete hatalmas, így borzasztó kényelmes a használata, talán ez volt az első olyan notebook, ahol nem szorultunk rá huzamosabb idő után sem az egér segítségére.

Az érzékelőknek hála nem maradunk jobb gomb funkció nélkül sem, a trackpad beállításainál megadható, hogy szeretnénk-e használni ezt a funkciót vagy sem. Ha igen, akkor elegendő a jobb alsó sarok bármely pontján kattintanunk egyet és már elő is jön a helyi menü. Sokkal izgalmasabb feature viszont a multi-touch képesség, amely az iPhone-ból már ismerős lehet. Ennek az a lényege, hogy bizonyos műveleteket képesek vagyunk elvégezni a touchpaddal, ha egynél több ujjunkat használjuk. Két fontosat említenénk meg, ami szerintünk a mindennapos használat során pozitívum.

                                   

Az egyik a scroll, amelyet két egymás mellé helyezett ujjal tudunk kivitelezni, jobbra-balra és fel-le is egyaránt működik, jelentősen kényelmesebbé teszi a weboldalak böngészését. A másik az ablakok mozgatása. Ha útban van egy ablak, de nem akarjuk letenni a Dock-ra (Windows-nál tálcára), akkor kettőt "kattintva" (valójában érintve) rá (de a második kattintás után az ujjunkat fel nem engedve) bárhova elmozgathatjuk, a mozdulat akkor ér véget, ha az ujjunkat felemeltük. Nagy kár, hogy ezek a funkciók Windows alatt nem vagy csak sok hibával működnek. A scroll például Vista alatt túl érzékeny és ennek mértéke nem is állítható, így sajnos muszáj volt kikapcsolni.

A készülék különlegessége, hogy az összes csatlakozó bal oldalra került, igaz nincs belőlük sok, így bőven elférnek. Sajnos USB-ből még mindig csak két darabot kapunk, FireWire mint említettük a bevezetőben nincs, a korábbi generációknál használt mini-DVI csatlakozót pedig felváltotta a mini Display Port, amelynek itt nem sok értelmét látjuk, hiszen a MacBookokon eddig sem volt DVI vagy hasonló nagy méretű kimenet, ami zavaró lett volna. Ennek köszönhetően a régi átalakítókat nyugdíjazhatjuk és beruházhatunk az újakba - majd ha egyszer lehet végre itthon is kapni őket. A sztereó hangkimenet és a mikrofon bemenet mellett találjuk a jól ismert Kensigton zár helyét. A tápcsatlakozó a szokásos MagSafe, amely mágneses kölcsönhatásban van a tápkábel végével, így egy esetleges zsinórba való beleakadásnál nem rántjuk le a notebookot, csak a kábel engedi el a csatlakozót.

Az akkumulátor töltöttségét jelző zöld LED skála is átköltözött a bal oldalra, hasznos funkció, főleg akkor, ha a gépet alvás üzemmódba küldtük. Eddig csak a HP-tól és a Dell-től láttunk hasonló megoldást, igaz ők a gépek alján, magán az akkumulátoron helyezik el mind a gombot, mind a világító LED sort.

A jobb oldalon egyedül árválkodik az LG szipkázós DVD-írója, amely az átlagnál semmivel nem volt halkabb, viszont rezonanciától totálisan mentes. A lemez “betöltésénél” itt is kisebb hangzavar van, de ez a hírhedt Dell XPS M1330-nál mérföldekkel halkabb volt.

A LED-es háttérvilágítású kijelző eddig a MacBook Air kiváltsága volt, de most megkapta a legkisebb MacBook is - nagy örömünkre. Ugyan a látószögek semmivel nem jobbak, mint egy hagyományos noteszgépnél, a színhűség, a fényerő és a rendelkezésre állási idő viszont igen. Teljes fényerőn gyakorlatilag nem is tudtuk használni a szobában, mert szinte bántotta az ember szemét. Ennek megfelelően napsütéses időre is van tartalékunk, kár, hogy a fényes kijelző beleköp a levesbe. Filmnézésnél felfigyeltünk némi bevilágításra, de ezek bőven az emészhető kategóriába estek.

 

A kávába telepített 2 MPixeles iSight webkamera hozza a tőle elvárhatót, reakcióideje gyors, viszont a zajosodást ő sem tudja elkerülni még nappal sem.

IV. Üzemidő és értékelés

A hátlap alatt megbújó akkumulátor 40%-os fényerőn történt WLAN-os internetezéssel nagyjából 5 óráig húzta, ami remek eredmény, ha egy kis fejhallgatós zenélést is közbe iktattunk, akkor fél órával rövidítettük meg az élettartamát. Filmnézésnél 3 óráig vagyunk jók, teljes fényerős játéknál viszont másfél óránál többre semmiképpen ne számítsunk. Furcsa és megmagyarázhatatlan viszont, hogy Windows alatt miért esik vissza az akkumulátoros üzemidő, hiszen 3 óránál többet se Vista, se XP alatt nem tudtunk kihozni a gépből, pedig mind a videokártya, mind a processzor üresjáratban volt (alacsonyabb órajel és üzemfeszültség). Valószínűleg ez a tény összefüggésben van azzal, hogy OSX alatt hűvösebb működést sikerült elérnünk. Sajnos a teljes feltöltéshez több, mint 3 órára van szükség, amit nem nyugtáztunk túl nagy megelégedéssel. A merevlemez és a memória (akkumulátor alatt) könnyedén, garanciavesztés nélkül cserélhető. Apropó memória, a mi tesztpéldányunk 4 GB-tal érkezett, de a belépő modellben “csak” 2 GB lakozik, ami nem lassít számottevően a rendszer működésén, ám ha bővíteni szeretnénk, akkor egyelőre igencsak bele kell nyúlnunk a zsebünkbe, mert kevés a DDR3-mas notebook RAM a piacon, így hazánkban még nem indult meg az árverseny.

Nehéz objektíven nyilatkozni az új MacBook-ról, de tegyünk egy próbát. Elődjéhez képest fejlettebb (de tükröződő) kijelzőt, ridegebb, tartósabb és elegánsabb vázszerkezetett kapott, minden téren gyorsabb, amely főleg a grafikus alrendszeren érhető tetten. Működése során rettenetesen halk, még kisebb-nagyobb terheléseknél is, amely együtt jár némi melegedéssel, ez véleményünk szerint nyáron zajosabb működést fog eredményezni. A multi-touch műveletekkel felruházott óriási méretű trackpad nagyon hasznos társ a mindennapokban, akárcsak a billentyűzet, amely a touchpad ellenére nincs összenyomorítva. Az akkumulátoros üzemidő szintén nagyon jó. A legtöbb negatívumot sajnos a Windows-os próbánál jegyeztük fel, amit azért nehéz belevenni az elszámolásba, mert ezt a gépet elsősorban Mac OSX-el való használatra tervezték (sőt véleményünk szerint a MacBook vásárlók zöme az operációs rendszer miatt dönt a gép mellett). Természetesen mivel Apple termékről és azon belül is egy újdonságról van szó, így jelenleg drága és nem is valószínű, hogy a pénzügyi válság miatt jelentősen csökkenne a karácsonyi szezonra az ára, ettől függetlenül egy utolsó csavarig minőségi, halk, gyors és jól használható gépet kapunk a pénzünkért. Ha eltekintünk a Windows-os használat során tapasztaltaktól, akkor bátran mondhatjuk, hogy az új MacBook különösen ajánlott.

 

A tesztben szereplő Apple MacBook-ot az XMS-től kaptuk tesztelésre, ezúton is köszönjük.

 

Hivatalos weblap: Apple Magyarország

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward