Apple iPhone 5S - ami a világ elől rejtve maradt

Az Apple kiváltképp a külsőségekkel és a szoftverrel szeret foglalkozni. Most merüljünk alá, mi is az, ami az iPhone 5S bemutatásakor nem hangzott el.

Apple iPhone 5S - ami a világ elől rejtve maradt

Az Apple az új csúcsmodelljének bemutatásakor a szokásaihoz híven nem igazán a technikai részletekre helyezte a hangsúlyt, mivel az emberek túlnyomó részét ez a legkevésbé sem érdekli. Nekünk viszont azért furdalja az oldalunkat a kíváncsiság, hogy mégis hogyan lett kétszer gyorsabb az új masina, és miért volt szükséges bevetni a 64 bitet már mobilokban is.

És akkor kezdjük is talán innen a történetet. Az iPhone 5S, a világon először, 64 bites processzort használ okostelefonban, de ahogy arra számítani lehetett, erre egyáltalán nem azért volt szükség, mert már elérték a memóriák kapacitásával a 32 bites címzés határait (4GB). Mindössze 1 GB-nyi rendszermemória került az újdonságban a SoC mellé, ez tehát nem is változott a kapacitását tekintve az iPhone 5-höz viszonyítva (a sebességét tekintve igen, ám erről később lesz szó). Akkor miért alkalmazták a 64 bitet? Nos, igazából nem is a 64 biten van a hangsúly, mindössze az Apple úgy érezte, hogy ennek a kiemelése fontos a reklám szempontjából. Valójában ez csak az ARMv8 architektúra hozadéka, tehát az Apple A7 a világon először vetette be a jövő ARM-os technológiáját, amelyre a Cortex-A5x széria processzormagjai is épülni fognak a következő évtől. Az A7-ben rejlő, második generációs Apple magok a Cyclone névre hallgatnak egyébként, és akárcsak az előd Swift egységei, ezek is ketten vannak és 1,3 GHz-en dolgoznak – persze csak akkor, ha minden erejüket latba kell vetni. Az új magok a „kötelező” fejlesztéseken is átestek, így javult az elágazásbecslés pontossága, valamint az előtöltés rész is, amik szintén hozzájárulnak a sebességnövekedéshez. A Cyclone processzormagok gyorsítótárának felépítésére is érdemes egy pillantást vetni. A másodszintű, megosztott részleg ugyan maradt 1 MB-os méretű, de vélhetően gyorsabbá vált, az elsődleges adat és utasítás cache pedig duplájára növekedett, így már 64 kB áll a magok rendelkezésére.

Sárga keretben a Cyclone magokat, a kékben pedig a PowerVR G6430 IGP-t láthatjuk.

A grafikus modul szerepét ezúttal is egy, az Imagination Technologyes műhelyéből származó megoldás látja el, és itt is generációs előrelépés történt. Ebben a chipben üdvözölhetjük először a Rogue architektúrára épülő PowerVR G6000 termékcsalád középső tagját, vagyis egészen pontosan a PowerVR G6430-cal lesz dolgunk. Ez a megoldás négy 64 shaderes klaszterből épül fel, és már támogatja az OpenGL ES 3.0-t, amelyre természetesen az iOS 7 operációs rendszert is felkészítették előzetesen. A játékfejlesztők így nyugodtan kezelésbe vehetik az új API-t.

A SoC-ba épített memóriavezérlő nagyvonalakban nem sokat változott, maradt a két csatornás, 64 bites megoldás, ám a támogatott modulok köre bővült. Ehhez már az alacsony energiaigényű DDR3-as (LPDDR3) egységek is csatlakoztathatóak (ilyet is használt fel az Apple), így nagyobb sávszélességet kaphat a chip – amire szükség is van –, a teljes fogyasztás pedig csökken az alacsonyabb üzemi feszültségből kifolyólag.

Az Apple A7 fejlesztésekor viszonylag komoly figyelmet kapott a méret is. A vállalat célja az volt, hogy az Apple A6-nál ne nőjön sokkal nagyobbra ez a lapka, hogy az előállítási költségek ne ugorjanak az egekbe. Ezt sikerült is elérni, ugyanis a mostani alanyunk mindössze 5 mm^2-t szedett magára. Az A6 97 mm2-es területe után ezt 102 mm2-esre becsülik. A tranzisztorok száma 1 milliárd körül alakul a chipben, így az új gyártástechnológia alkalmazása elengedhetetlen volt: az Apple A7 HKMG eljárás alkalmazásával, 28 nm-es csíkszélességgel készül a Samsung gyáraiban. (Az előzetes találgatásokkal ellentétben tehát továbbra is a dél-koreaiak partnerségét élvezi az Apple ilyen téren, egyelőre nem a TSMC-nél megy a gyártás.)

Most pedig vegyük jobban szemügyre az Apple M7 egységet, ami mozgási segédprocesszorként lett beharangozva. Ez a lapka az Apple A7-tel ellentétben nem a saját fejlesztés, az NXP termékéről van szó. A hardveres elemzők szerint egészen pontosan az NXP LPC18A1 áll a dolgok hátterében, ami ARM által tervezett Cortex-M3-as, energiahatékony processzormagot használ. Csakúgy, mint a Sony és a Qualcomm okosórái a példának okáért, csak ebben az esetben más feladatkört kapott a chip. Az Apple erre bízta az iPhone 5S-ben található giroszkópot, gyorsulásmérőt és elektromágneses iránytűt – nem véletlen tehát a neve. Ezzel a megoldással sok energiát takaríthatnak meg, főleg akkor, ha valamilyen sportolással kapcsolatos alkalmazást veszünk használatba. Az Apple M7 képességeit a fejlesztők a CoreMotion API használatával vehetik igénybe, tehát a már meglévő applikációkat a fejlesztőknek kell hozzáidomítania az iPhone 5S-hez, a legjobb eredmény elérése érdekében.

Az új iPhone-nak pedig szüksége is van arra, hogy takarékosan bánjon az energiával, ugyanis az akkumulátor csak kisebb izmosításon esett át. A 3,8 voltos telep az iPhone 5 esetében 5,45 Whr-s kapacitású volt, míg az iPhone 5S egy 5,96 Whr-s egységgel lett felvértezve. Összességében tehát kb. 1570 mAh áll szemben az előző generáció 1440-ével szemben, de ez éppen elég volt ahhoz, hogy szinte változatlan maradjon minden. A gyártó szerint a készenléti idő még ki is tolódott, de ez szinte minden esetben egy teljesen irreális és értékelhetetlen adat (jelen esetben 250 óra). Még mielőtt tovább mennénk, az iPhone 5C-ről is érdemes néhány szót ejteni, mert az is új telepet kapott; annál egy 1510 mAh-s akkumulátort kell ügyesen kihasználnunk. Az üzemideje egyébként ennek is változatlan maradt, ami azért érdekes, mert itt a fogyasztó nem igazán módosult, hiszen javarészt egy átcsomagolt iPhone 5-tel van dolgunk.

Az iPhone 5S borítása alatt történt változások mindent egybevetve kellemes csalódást jelentenek a technológia iránt érdeklődőknek is. Az Apple A7 több ponton is világelső tud lenni (processzor és IGP), éppen eleget nőtt a telepe is, és az M7 is egy jó extra. Egyedül a készülék kapcsolati képességei között találunk hiányosságokat, ezek azonban már kicsit kínosak, főleg az NFC-re tekintve. Az NFC-s fizetési rendszerek gyors ütemben fejlődnek, és a mobilfizetés is szépen terjed ennek megfelelően, de az Apple ebből továbbra is ki fog maradni. Emellett a Wi-Fi-t érintően is találunk még egy kis negatívumot, mégpedig a 802.11ac szabvány támogatásának hiányában, maradt a régi, n-es technológia.

Az iFixit munkatársai természetesen ezúttal is darabjaira bontották a legújabb csúcsmobilt, és a szokásos negatívumokba futottak bele ezúttal is (pl. különleges csavarok használata). A szerelhetőséget valamivel rosszabbnak ítélték meg, mint az iPhone 5 esetében. Összesen a maximális 10 pontból így hatot tudott megszerezni, ami egy Apple termék esetében igazából átlagosnak nevezhető. Komolyabb negatívum a neve mellett, hogy a telepnél ragasztót használtak, és az ujjlenyomat-olvasó kábele nem túl biztonságosan illeszkedik, könnyen kárt tehetünk benne, ha nem vagyunk elég óvatosak a szétszereléskor. Bővebb információkért és teljesítményadatokért érdemes megnézni az AnandTech igen részletesre sikerült cikkét a telefonról.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward