Apache: Air Assault - Légitámadás

Régen teszteltünk repülős játékot, ám most ismét eljött az idő, hogy meghódítsuk az eget...ezúttal egy helikopter fülkéjében ülve.

Apache: Air Assault - Légitámadás

1. oldal

Nincsenek könnyű helyzetben azok, akik a virtuális repülés iránt érdeklődnek, hiszen a játékpiac e szegmense már lassan egy évtizede vegetál. Komoly szimulátorok csak szökőévente jelennek meg, fél-szimulátorból sem túl sok lát napvilágot, így a szobapilóták legtöbbször kénytelenek beérni a Hawx féle, teljesen árkád programokkal. E játékosok számára jelent mentsvárat a Gaijin Entertainment stúdió, akik időnként kiadnak egy-egy repülős programot, legutóbb például a korrektül sikerült, második világháborús témájú Wings of Prey-t tették le az asztalra. Következő játékuk a cikkünk témáját adó Apache: Air Assault, melyben ezúttal korunk egyik legfejlettebb harci helikopterét repülhetjük.

[bold]

A fehér holló[/bold]

Sajnos a helikoptereket még a többi repülőgépnél is mostohábban kezelik a fejlesztők, aminek eredményeképpen alig jelent meg említésre méltó darab az elmúlt 10 évben. Legélesebben talán a 2008-ban megjelent, ultra realisztikus DCS: Black Sharkra emlékeznek a repülés megszállottjai, melyet máig a világ legjobb szimulátorai között tartanak számon (és valószínűleg ez hosszú évekig így is fog maradni). Ugyanakkor azt el kell ismerni, hogy sokak számára a Black Shark túlságosan is összetett és bonyolult program volt, nekik szerezhet kellemes perceket az Apache: Air Assault, melynek irányítása sokkal egyszerűbb az említett szimulátorénál. Bár itt nem kell kismillió billentyűkombinációt ismernünk a helikopter vezetéséhez, ajánlott egy joystickot beszerezni a játékhoz, különösen ha realisztikus beállítás mellett akarunk játszani. Ez persze nem kötelező, hiszen egér és billentyűzet mellett is élvezhető a program, csak úgy egyrészt elveszítünk valamennyit a játékélményből, másrést pár húzósabb manővert nem könnyű azzal kivitelezni.

 

2. oldal

Az Apache: Air Assaultban elsősorban az amerikai fejlesztésű AH-64-es típusú helikoptert, illetve annak változatait fogjuk irányítani, de egyes játékmódokban lehetőségünk lesz más típusokat is kipróbálni. A program gerincét a 16 küldetésből álló hadjárat adja, melyben két pilóta sorsát fogjuk nyomon követni. Általában missziónként változik, hogy éppen kit irányítunk, és melyik csatatéren harcolunk. Az egyik helyszín egy kitalált, közel-keleti ország, ahol a felkelők elleni harcban kell segítséget nyújtanunk, míg a másikon drogbárók felfegyverzett mini-hadseregével szemben bizonyíthatjuk rátermettségünket. Komoly története nincs a játéknak, csak egy nagyon felszínes sztori köti össze a különálló küldetéseket, de egy szimulátor esetében ezt talán el lehet nézni. A feladatok eléggé egy kaptafára készültek, a legtöbb esetben vagy el kell pusztítanunk minden ellenséget a pályán, vagy adott ideig meg kell védenünk valamit (például lezuhant társunk gépét). Az egysíkú missziók ellenére nem nevezhető unalmasnak a játék, bár a védekezésre koncentráló részek néha frusztrálóvá tudnak válni. Ezek a feladatok általában egy hosszabb küldetés végén vannak, és ha nem tudjuk megvédeni a célpontot, akkor az egész missziót újra kell kezdenünk, nem csak az utolsó szakaszt. Érdekes módon sokkal engedékenyebb a játék, ha minket lőnek le, mivel ilyenkor a nehézségi szinttől függően többször is „feltámadhatunk” és onnan folytathatjuk a harcot, ahol abbahagytuk.

A hadjáratban nyújtott teljesítményünktől függően a játék különféle repülőgépfestésekkel, illetve egy- és többjátékos módban is használható extra missziókkal jutalmaz minket. A festéseket a hangárban rakhatjuk rá a gépekre, ahol megcsodálhatjuk a kidolgozásukat is (ami tényleg jól sikerült). Az említett extra missziók 1-4 játékos számára tervezett, kooperatív módban is játszható küldetések, melyeket a Squad Operations menüpont alatt találunk, lényegében ezek alkotják a program multiját. Ha van pár ismerősünk, akikkel együtt tudunk játszani, akkor ezek a küldetések az Apache: Air Assault legszórakoztatóbb részét jelenthetik. Itt végre nem csak AH-64-es típusokkal repülhetünk, hanem egy UAV (pilótanélküli repülőgép) vagy egy orosz MI-35 Hind irányítását is a kezünkbe vehetjük. Összesen 13 misszió kapott helyet ebben a játékmódban, melyek sokkal változatosabbak, mint a hadjáratban lévők. Különösen azok sikerültek jól, amelyekben szoros csapatmunkára van szükség a játékosok között: egyik esetben például az UAV-t vezető pilótának kell célpontokat megjelölni társa számára, míg egy másik küldetésben egy adott útvonalat kell minél kevesebb idő alatt teljesíteni, miközben több tucatnyi ellenség lő minket. Akinek véletlenül nem jönnének be a küldetés alapú játékmódok, azok kipróbálhatják a Free Flight lehetőséget, mely tulajdonképpen egy egyszerű küldetésszerkesztőt takar. Túl sok opció nem kapott benne helyet, megadhatjuk a helyszínt, a helikopterünk típusát, az ellenfelek jellemzőit, a napszakot, és hasonló alap dolgokat. Megtehetjük, hogy ellenfelektől nem zavartatva, céltalanul repkedünk a pályákon, de kisebb háborúkat is összeállíthatunk ebben a részben.

 

3. oldal

Térjünk rá kicsit az irányításra, hiszen ez minden szimulátor sarkalatos pontja. Az összes játékmód esetén lehetőségünk van eldönteni, hogy arcade, vagy realisztikus irányítást akarunk-e a játékba, előbbinél értelemszerűen nem kell sokat küzdeni a gépekkel, a másik esetben viszont már erősen közrejátszik a fizika a repülési modellnél. Ha nem vagyunk otthon a helikopterek irányításában, akkor könnyen előfordulhat az a helyzet, hogy nem arra repül a gépünk, mint amerre mi szeretnénk, ami földközelben végzetes tud lenni. Ami a fegyverzetet illeti, az UAV-t leszámítva minden gép összesen négy fajta fegyverrel szerelhető fel. A fedélzeti gépágyú az egyik, mellyel a kevésbé páncélozott járműveket és a gyalogosokat szedhetjük le. A leghatékonyabb, és legpontosabb eszközünk az irányított rakéta, melynél elég befogni az ellenséget, és már biztos is a találat. Ezekkel érdemes takarékoskodni, mivel 7-8 darabnál nincs több belőlük, igaz a többi fegyverhez hasonlóan ez is automatikusan újratöltődik (kis áldozat a realizmusból a játékmenet oltárán), de ehhez több percnek kell eltelnie. Nem kell spórolnunk viszont az irányítatlan rakétákkal, melyből több tucat van, cserébe ezekkel nagyon pontosan kell célozni, ha meg akarunk semmisíteni velük egy célpontot. Végül elláthatjuk a gépeinket levegő-levegő rakétákkal is, amik az ellenséges helikopterek elleni harcban tehetnek jó szolgálatot. Összességében a játék nagyon jól egyensúlyoz az arcade játékmenet és a realizmus határán, így azok is könnyen beletanulhatnak, akik nem igazán vannak otthon a szimulátorok világában.

Külsőségek terén a program különösebben nem brillírozik, inkább tisztességes iparos munkáról beszélhetünk csak. A helikopterek modelljeinek kinézete mindenképpen a pozitívumok közé tartozik, legalábbis ha a külső nézetből szemléljük a dolgokat. A belső nézet már szegényesebb és abszolút nem hasonlít a valódi gépek pilótafülkéjére. Bár egy ilyen játéktól nem várhatjuk el, hogy minden kapcsoló és képernyő a helyén legyen (lásd Black Shark), de legalább hasonlíthatnának az igaziakra. A tájat szintén a gyengébben sikerült részek közé sorolhatjuk, mely bár magasból nézve még elfogadhatóan néz ki, talaj közelbe ereszkedve már jobban feltűnnek az alacsonyabb felbontású textúrák. Azért viszont mindenképpen piros pont jár, hogy a helyszínek változatosra sikeredtek, hiszen akad köztük havas, hegyvidéki pálya, olajfúrótornyokkal tűzdelt tengerpart, és szavannás terület is, ráadásul nappali és éjszakai bevetésekre is indulhatunk. A hangok terén a program hozza a kötelezően elvárhatót, a repülőgépek, fegyverek hangjai megfelelőek, társaink beszélgetése viszont eléggé élettelenre sikerült, nem érzi úgy az ember, hogy a színészek igazán beleélték volna magukat a pilóták szerepébe. A küldetések közben hallható zenékből nincs túl sok, de azok egész jól illeszkednek egy ilyen akciódús helikopteres játékhoz, így nem bántunk volna még pár számot.

Bár az Apache: Air Assault távolról sem lett hibátlan alkotás, a Gaijin Entertainment hozta azt a színvonalat, amit elvártunk tőle, és egy élvezetes fél-szimulátort adott ki kezei közül, mellyel egy darabig jól szórakozhatnak a szobapilóták. Grafikailag még ráfért volna egy kis polírozás a programra, és a küldetések is lehetnének egy fokkal változatosabbak, de tekintve a repülőgépszimulátorok stílusának hanyatlását, egyelőre nem számíthatunk sokkal többre.

Platformok: PC, Xbox 360, Playstation 3

Tesztelt platform: PC

 [bold]

[/bold]

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward