Világszerte tudósok százai keresik a szívroham kezelésének legjobb módját, de kevesen kezdték ott a munkát, ahol Hedva Haykin – az agyban. Haykin, a haifai Technion kutatója azt vizsgálja, hogyan befolyásolja a pozitív érzelmek és a motiváció agyi központjának stimulálása a szív gyógyulását. A szakértő szívinfarktuson átesett egerek szívéből származó szeleteket tanulmányoz a mikroszkóp alatt. A vizsgálatok alapján világosan látszik, hogy néhány mintán az infarktus utóhatásaként csúnya hegek maradtak vissza, más mintákon ugyanakkor csak apró foltokban jelentkezett a károsodás az egészséges, vörössel festett sejtek között.

A szívminták megjelenésében mutatkozó különbség az agyból erednek, magyarázza Haykin. Az egészségesebbnek tűnő minták olyan egerektől származnak, amelyeknél stimulálták a pozitív érzelmekben és a motivációban szerepet játszó egyik agyterületet. A heges minták pedig olyan egerekből származnak, amelyek nem estek át hasonló stimuláción. Az eredmények annyira meglepőek voltak, hogy először maguk a kutatók sem hittek a szemüknek, a kísérletet azonban már többször megismételték, és úgy tűnik, hogy a látott hatás tényleg valós.

Haykin és kollégái, Asya Rolls neuroimmunológus és Lior Gepstein kardiológus közösen próbálják kideríteni, hogy pontosan mi történik ilyenkor a szervezetben. Egyelőre még nem publikált eredményeikből úgy tűnik, hogy a kérdéses agyi jutalomközpontnak – az úgynevezett ventrális tegmentális területnek (VTA) – az aktiválása olyan immunrendszeri változásokat vált ki, amelyek hozzájárulnak a hegesedés csökkenéséhez.

Megtört szív

Az izraeli vizsgálat évtizedes kutatásokban gyökerezik, amelyek szintén rámutattak arra, hogy az ember pszichológiai állapota hozzájárul a szív egészségéhez. Ezek alapján például a megtört szív szindróma nevű állapot esetén egy nagy stresszel járó esemény a szívroham tüneteit válthatja ki. Ilyenkor a szív egy része megnagyobbodik, ami olyan szívizomváltozásokkal jár együtt, amelyek akár halált is okozhatnak. A vizsgálatok alapján a pozitív gondolkodásmód ugyanakkor mérhetően jobb kimenetelekhez vezet a szív- és érrendszeri betegségek esetén. A háttérben húzódó összefüggések azonban egyelőre alig ismertek.

Rolls számára a laborjában folyó, az agy, a mentális állapot és az egészség összefüggéseit vizsgáló, igen változatos kutatások messzire vezetnek.

Rolls azt reméli, hogy ennek a folyamatnak a részletes felderítése lehetővé teheti az orvosok számára, hogy kihasználják az elme test felett gyakorolt hatalmát.

Az eredmények többek közt segíthetnek a placebohatás fokozásában, a rákos megbetegedések gyógyításában, a védőoltások hatékonyságának növelésében, és akár olyan betegségek újraértékelésében is, amelyeket évszázadokon át pszichológiai eredetűnek minősítettek. Rolls a kutatók egy olyan, egyre növekvő csoportjának a tagja, akik az agy immunválasz feletti kontrollját vizsgálják.

Az idegrendszer és az immunrendszer között többféle kommunikációs csatorna van, amelyeknek sokféle betegség alakulásában van szerepük, az autoimmun kórképektől a rákig. A rendszer egyes részei – például a testet az aggyal összekötő vastag idegrostköteg, a bolygóideg – máris számos autoimmun betegség kapcsán inspiráltak újfajta, jelenleg klinikai vizsgálatokban tesztelt kezeléseket. Más kutatások, amelyekben azt vizsgálják, hogyan lehet magát az agyat aktívabb szerepre késztetni az ilyen folyamatokban, még csak a kezdetüknél járnak. Rolls csapata például most kezdte el vizsgálni, hogy az általuk egerekben talált útvonalak az emberekben is jelen vannak-e. És létre is hoztak egy vállalkozást, hogy megpróbáljanak kezeléseket kifejleszteni az eredmények alapján.

Két rendszer története

A kutatók már több mint egy évszázada sejtik, hogy az idegrendszer és az immunrendszer között szoros kapcsolat lehet. Azt például már az előző századforduló környékén sikerült igazolni, hogy a bőridegek elvágásával meg lehet akadályozni a gyulladás egyes tüneteinek kialakulását.

Ugyanakkor csak az 1990-es évek végén kezdtek a kutatók szorosabban is foglalkozni a téma kapcsán az aggyal. Kevin Tracey idegsebész, a New York-i North Shore Egyetemi Kórházban kutatója és kollégái váratlan dologra bukkantak, miközben azt vizsgálták, hogy egy kísérleti gyulladáscsökkentő gyógyszer segíthet-e a sztrók okozta agyi gyulladás megfékezésében. Amikor sztrókon átesett rágcsálók agyába juttatták a gyógyszert, az a várt hatást váltotta ki: csökkentette az idegi gyulladást.

Miután hónapokig hiába próbálták megfejteni, hogyan jut ki a gyógyszer az agyból a testbe, a kutatók úgy döntöttek, hogy elvágják a bolygóideget. Ez egy körülbelül százezer idegrostból álló köteg, amely az agyból a szívhez, a tüdőhöz, a gyomor-bélrendszerhez és más fontos szervekhez vezet. A bolygóideg elvágásával az agyba beadott gyógyszer testre kifejtett gyulladáscsökkentő hatása is megszűnt. A felfedezésen felbuzdulva Tracey csoportja és mások is folytatták a bolygóideg és az idegrendszer többi része szerepének feltárását az immunválasz irányításában.

Egyes kutatók konkrét szervrendszerekre összpontosítanak. Andreas Habenicht, a müncheni LMU kardiológusa és kollégái például tavaly arról számoltak be, hogy az immunsejtek és az érfalak legkülső rétegében lévő idegek közötti kölcsönhatás kulcsszerepet játszik az érelmeszesedés alakulásában. Veiga-Fernandes és csoportja pedig különböző szövetekben térképezik fel az idegsejtek és immunsejtek csoportosulásait, feltárva, hogyan működnek ezek együtt a károsodások érzékelése és az immunreakciók mozgósítása során. A szakértők jelenleg azt vizsgálják, hogy ezeket az apró „kapcsolótáblákat” hogyan vezérli az agy.

És közben az agy is kezdi kiadni titkait. Catherine Dulac neurológus és csapata Harvardon pontosan meghatározta azokat az idegsejteket a hipotalamusznak nevezett területen, amelyek a fertőzések nyomán olyan tüneteket irányítanak, mint a láz, a melegigény és az étvágytalanság. „Az emberek többsége azt feltételezi, hogy amikor betegnek érzi magát, az azért van, mert a baktériumok vagy vírusok összezavarják a szervezetét” – mondja Dulac.

Dulac azt is hozzáteszi, hogy az továbbra is nyitott kérdés, hogy a hipotalamikus neuronokat a kórokozókon kívül más kiváltó okok, például krónikus gyulladás is aktiválhatja-e.

Közvetlenül a hipotalamusz felett helyezkedik el az insula nevű régió, amely az érzelmek és a testérzékelés feldolgozásában vesz részt. Egy 2021-es vizsgálatban Rolls egyik doktorandusza, Tamar Koren úgy találta, hogy az insula neuronjai emlékeket tárolnak korábbi bélgyulladásokról, és hogy ezen idegsejtek stimulálásával újra aktiválható az immunválasz. Rolls, Koren és kollégáik azt gyanítják, hogy egy ilyen reakciók felkészíthetik a szervezetet a potenciális fenyegetések elleni küzdelemre. Ugyanakkor azonban visszafelé is elsülhetnek, és az eredeti kiváltó ok hiányában is beindulhatnak. Ez lehet a helyzet bizonyos állapotok, például az iritábilis bél szindróma (IBS) esetében, amelyet a negatív pszichológiai állapotok súlyosbíthatnak.

Az elme hatalma az anyag felett

Több tudós reméli, hogy sikerül pontosan meghatározni, hogyan befolyásolják a mentális állapotok az immunválaszt. Rolls és Fahed Hakim gyermekgyógyász, az izraeli Nazareth Kórház igazgatója azután kezdte vizsgálni a kérdést, hogy találkoztak egy 1989-es tanulmánnyal. Ennek szerzői arról számoltak be, hogy az általuk vizsgált emlőrákos nők körében azok, akik a rutinszerű rákkezelés mellett támogató csoportterápián és önhipnózisos foglalkozásokon is részt vettek, tovább éltek, mint azok, akik a sztenderd kezelést kapták. Számos más vizsgálatban is hasonló kapcsolatot dokumentáltak a túlélés és a rákos betegek mentális állapota között.

Az összefüggés teszteléséhez Rolls, Hakim és kutatócsoportjuk a VTA-t kezdték vizsgálni – ugyanazt a régiót, amelyet a szívrohamos vizsgálatban és egy korábbi, bakteriális fertőzést vizsgáló kísérletben is célba vettek. Ezúttal tüdő- és bőrdaganatos egerekre összpontosítottak, és úgy találták, hogy a VTA neuronjainak aktiválása észrevehetően zsugorította a daganatokat. Mint kiderült, hogy a VTA aktiválása gátolta a csontvelőben azokat a sejteket, amelyek általában elnyomják az immunaktivitást, így az immunrendszer szabadon vághatott bele a rák elleni küzdelembe.

De a kapcsolódó bizonyítékok nagyrészt anekdotikusak vagy korrelációs jellegűek voltak, így az, hogy képesek vagyunk azonosítani egy olyan útvonalat, amelyen keresztül egy ilyen hatás bekövetkezik – és ezt kísérletileg manipulálni állatokon –, sokkal valóságosabbá teszi az egészet, mondja.

Az is világosnak tűnik, hogy a negatív mentális állapotok befolyásolhatják az immunválaszt. Egy tavaly publikált tanulmányban Filip Swirski (Icahn Orvostudományi Egyetem) és csapata olyan specifikus agyi áramköröket írt le, amelyek akut stressz során az egerek szervezetében mozgósítják az immunsejteket. A kutatók két útvonalat találtak: az egyik a motoros kéregből indult, és az immunsejteket a sérülés vagy fertőzés helyére irányította, a másik pedig a hipotalamuszból indult, amely stressz esetén kulcsfontosságú, és csökkentette a vérben keringő immunsejtek számát. A csoport most krónikus gyulladásos betegségekben vizsgálja a stressz által befolyásolt áramkörök szerepét.

A New York-i Cold Spring Harbor Laboratory idegkutatója, Jeremy Borniger és kollégái szintén megállapították, hogy az egerek hipotalamuszsejtjeinek aktiválása immunválaszt képes kiváltani – és most azt vizsgálják, hogy e sejtek manipulálásával hogyan lehet befolyásolni a daganatok növekedését. A kutatók azt remélik, hogy eredményeiket embereken is meg tudják ismételni. Swirski csoportja például azt tervezi, hogy például a virtuális valóság segítségével manipulálja az emberek stressz-szintjét, majd megvizsgálják, hogy ez hogyan változtatja meg az immunválaszt.

Koren és Rolls Talma Hendlerrel, az Tel Aviv-i Egyetem neurológusával és pszichiáterével együttműködve azt vizsgálják, hogy az agyi jutalmazási rendszer működésének fokozása az emberekben a vakcinák beadása előtt javíthatja-e a későbbi immunválaszt. Az agy közvetlen stimulálása helyett egy neurofeedback nevű módszert alkalmaznak, amelynek során az egyének megtanulják tudatosan figyelni és irányítani saját agyi aktivitásukat.

Út a klinikumba

Rolls és társai azt remélik, hogy a létező agyi stimulációs technológiákat a rákos, autoimmun betegségekben vagy más betegségekben szenvedő emberek immunrendszerének modulálására tudják hasznosítani. Első lépésként csapatuk olyan vállalatokat keresett meg, amelyek ilyen technológiákat fejlesztenek. A klinikai kísérletek megkezdése előtt azonban a csapat azt akarja vizsgálni, hogy az ilyen technikákkal már elvégzett kísérletekből származó vérmintákban van-e nyoma az immunrendszer megváltozott működésének a kezelés előtt és után.

A bolygóideget célzó potenciális terápiák valamivel közelebb állnak a klinikai megvalósuláshoz. A részben Tracey által alapított SetPoint Medical nevű cég Kaliforniában beültetett bolyóideg-stimulátorokat tesztel autoimmun betegségekben, köztük a Crohn-betegségben, a szklerózis multiplexben és a reumatoid artritiszben szenvedőkön. Ezek közül a reumatoid artritiszes vizsgálat áll a legjobban: a csoport egy kisebb európai klinikai vizsgálat során igazolta, hogy a stimulációval csökkenthető a betegség súlyossága. A módszert jelenleg egy randomizált, nagyobb vizsgálaton tanulmányozzák 250 beteggel, az Egyesült Államok több különböző pontján.

Rolls reményei szerint ez a vizsgálat és a hasonló kezdeményezések nagyban segíthetik az orvosokat abban, hogy megértsék a test és elme közötti kapcsolatokat, és ezek ismeretében cselekedjenek. Az egyértelmű, hogy nagy igény van a betegségek ilyen komplex megközelítésére: amikor Rolls felhívást tett közzé, hogy pszichológusokkal és klinikai szakorvosokkal egyeztessen a témáról saját kórházában, a tárgyalóterem zsúfolásig megtelt. A bőrgyógyászattól az onkológiáig mindenféle osztályról érkeztek orvosok, akik örömmel osztották meg saját történeteiket.

Jelenleg is sok szakorvos küldi tovább a látszólag pszichoszomatikus problémákkal küzdő betegeit a pszichológusokhoz, mondván, hogy fizikailag nincs semmi bajuk, mesélte az egyik résztvevő. Ez azonban nagyon nyomasztó lehet a beteg számára. Így már az is óriási változást jelenthetne, ha a szakorvosok azt mondhatnák az betegeknek, hogy a tüneteikért az agy és az immunrendszer közötti kapcsolat a felelős – és ennek befolyásolásában érdemben segíthet a a szakorvossal együttműködő pszichológus, adott esetben enyhítve a testi tüneteket.

Itt az ideje, hogy mind a kutatók, mind a klinikusok komolyan vegyék a pszichológia és az élettani folyamatok közötti kapcsolatot, mondja Rolls.

– folytatja a szakértő.