A SteelSeries nagy utat járt be a gamer perifériák terepén, hiszen a kétezres évek  elején bemutatott egérpadok óta gaming headsetek, egerek, billentyűzetek és kontrollerek is napvilágot láttak, sőt, kifejezetten népszerű szoftverek (pl. SteelSeries GG, Sonar, Moments) fejlesztésére is nagy figyelmet fordítottak, a gamer közösség legnagyobb örömére. Mára a generációváltásokat, frissített kiadásokat és limitált példányokat is beleértve közel 200 többé-kevésbé eltérő típust hoztak forgalomba, melyek közül néhányat én is kipróbálhattam.

Mindezzel alaposan megdolgoztak töretlen népszerűségükért, ahogy azzal is, hogy különböző árkategóriákban kínálnak kiváló ajánlatokat, így nem csak a prémium szegmens rajongói válogathatnak az ajánlataikból. Akik viszont kifejezetten a felsőbb polcon szeretnek nézelődni, azoknak minden szériában fel tudnak mutatni valami különlegeset, ezek közül is kiemelve a fejhallgatókat, melyek egyértelműen a legnépszerűbb termékeik között szerepelnek.

A cég első meghatározó headset-szériája egyértelműen a Siberia volt, mely az ébredező eSport közösség közkedvelt választása volt, én magam is emlékszem, hogy az egykor oly népszerű LAN partyk és offline versenyek résztvevői között rengetegen használták őket. 2016-ban azonban jött a valódi generációváltás, ugyanis megjelent az Arctis sorozat, mely 2022-ben elérkezett a Nova Pro Wireless modellig. Négy évvel később pedig itt vagyunk és egy újabb termékfrissítést üdvözölhetünk, de vajon mit is kínál pontosan a meglehetősen ismerős Omni, mely a gyártó talán legfontosabb idei megjelenése.

Kicsomagolás és tartozékok

A doboz a már klasszikusnak számító dizájnt hordozza, a védjeggyé vált narancssárga és szürke színkombinációval, nagy felbontásban prezentált termékfotókkal, némi önfényezéssel a sajtó által megítélt magas pontszámokkal és a legfontosabbnak ítélt termékjellemzőkkel, melyek közül esetünkben a termék nevét is adó Omniplay funkció tekinthető kiemeltnek.

A csomagolás szokás szerint egy külső kartonburkolatból és a belső rekeszből áll, melyet a fedél leemelése után vehetünk szemügyre. A tálalás korrekt, hiszen a fejhallgató egy madzaggal zárható szövettasakban várakozik, tehát szállításkor megóvhatjuk majd a nemkívánatos karcolásoktól. 

Miután kiemeltem a helyéről, a formázott kartonágyban középre süllyesztve szemezett velem az OLED kijelzős bázisállomás és DAC, mely a termék egyediségét már első ránézésre is meghatározza. A legtöbb prémium kategóriás fejhallgatóhoz nem jár még hasonló sem, ráadásul a hangerőszabályzáson túl egyéb különleges funkciókkal is szolgál.

A mellékelt kiegészítők között két 1.5 méter hosszúságú, USB-A - USB-C kábel és egy tartalék akkumulátor is megtalálható, melyeknek egyaránt fontos szerepe van az eszköz képességeit illetően. Egy, a kihúzható mikrofon végére illeszthető szivacs, avagy popfilter is ott lapul a dobozban, mely ezeken felül a termék használati útmutatóját tartalmazta, illetve a fedelén a PC-s és a mobilos alkalmazásokhoz vezető QR kódokat.

Dizájn és felépítés

Nos, akik számára nem teljesen ismeretlen az Arctis sorozat, azoknak egyből feltűnhet, hogy a Nova termékek megjelenésével egységesített új formavilág nemhogy megmaradt, de az Omni tulajdonképpen megszólalásig hasonlít a Nova Pro, illetve a konkrét elődnek számító Nova Pro Wireless fejhallgatóra, azzal a különbséggel, hogy ez már alapból háromféle színben lesz kapható. A sima fekete, illetve a fehér modellek mellett immár Midnigh Blue-ra keresztelt kék árnyalatban is megjelenik.

A forma alapvetően megváltozott a korábbi Arctis modellekhez képest, amelyek meglehetősen letisztult, de kellemesen stílusos dizájnt kaptak. Ehhez képest a Nova esetében némi karcsúsítást eszközöltek, például a kagylók lefelé keskenyebbek lettek és a fejtámaszt is átdolgozták, ám a nagyjából 340 grammos tömege messze van a könnyedtől. Ennek megítélése felhasználóként eltér, de a habkönnyű és szellős darabokhoz képest ez jóval nagyobb súlyt nyom ránk, amit viszont a fejünkre puhán fekvő pánt kiválóan eloszlat.

Egy zömében műanyag elemekből felépített termékről beszélünk, mely a pánt külső peremén alkalmaz egy masszív fém merevítőt, ez szó szerint a fejhallgató gerince. Ebben az árkategóriában szívesen látnánk ennél több metált, különösképp a fülkagylókat tartó csuklók esetében jönne jól az időtállóbb anyaghasználat.

Ezt leszámítva az általános minőségre nem lehet panasz és ha hihetünk a 2022-es wireless eszközökre érkező visszajelzéseknek, ezek a headsetek kellőképpen masszívra sikerültek és bírják a gyűrődést, szemben néhány régi Siberia modellel, amelyek bizony szerettek repedni, törni és végül szétesni.

Ez legalább ennyire igaz az eróziónak leginkább kitett fülpárnákra, illetve azok burkolatára. A betétek anyaga továbbra is memóriahabos szivacs, míg a füleinkkel közvetlenül érintkező borítás műbőr. Utóbbi sokakban jogosan ébreszthet kételyeket, hiszen mind ismerjük a foszlásnak indult darabokat, melyek mindent teleszemetelnek, illetve a hallószervünkre is rátapadnak.

Itt viszont minden bizonnyal az elődnél is alkalmazott matéria került hasznosításra, tehát nagyjából biztosak lehetünk benne, hogy még napi szintű használat mellett is évekig szolgál majd, mielőtt a komolyabb kopás jeleit mutatná. Egyébként a párna bár kissé nehezen (én tesztpéldány lévén inkább nem feszegettem), de eltávolítható és cserélhető, kár, hogy durván 150 ezer forintért nem jár hozzá legalább egy tartalék pár, szóval ezt tekintsük opcionális, "fizetős DLC-nek".

Az Arctis Pro és Nova termékek egyaránt egy rugalmas és cserélhető pánttal támaszkodnak meg a fejen, a mikrofon pedig bár nem kivehető, viszont a bal oldali fülkagylóba rejthető, ami talán praktikusabb is és kompaktabbá teszi a terméket. Akárhogy nézzük, az Omni esetében konkrétan kijelenthető, hogy ha történt is módosítás a termék külső jegyeit illetően, az még tüzetesebb vizsgálat után is elhanyagolhatónak tűnik, tehát ez a dizájn a gyártó és a közönség számára egyaránt beválhatott, mert nem tartották fontosnak, hogy érdemben hozzányúljanak.

Bevallom, hogy a korábbi Arctis eszközök fokozatosan állítóható pántja számomra szimpatikusabb megoldásnak tűnik az aktuálisnál, hiszen egy övhöz vagy derékszíjhoz hasonlóan méretre húzható majd fixálható volt, szemben a mostanival, mely mindkét oldalon 3-3, egymástól milliméterekre elhelyezkedő lukat kínál a rögzítésre.

Ez tehát szintén egy könnyen cserélhető elem, ám ha idővel elkezdene megnyúlni, nem lehet majd szorosabbra húzni, muszáj lesz másikat venni. Ha pedig a kiálló tartópöckökből is kicsúszna a fáradás és tágulás következtében, akkor szintén így jártunk, esetleg kezdhetünk házilag megoldást fabrikálni. Ez a veszély persze egyelőre nem fenyeget, a pánt szépen és szorosan a helyére pattan és stabilan tart.

A kagylók felfüggesztésének és a pántnak a találkozásánál amúgy állítható a fejméret. A fém merevítő alatti műanyag pont annyira szélesedik ki, hogy helyet adjon a sínbe ágyazott, csúsztatható tartóelemnek. Méghozzá fokozatmentesen állítható, eközben szorosan megtartja pozícióját, szóval a nagyobb fejmérettel rendelkező felhasználóknak is van extra mozgástere.

Mielőtt az izgalmasabb részletekhez érnék, még gyorsan pár szót a kezelőszervekről, csatlakozókról és a mikrofonról. A bal kagylón található a bekapcsológomb, mellyel az ANC, illetve a környezeti hang kiemelése között is válthatunk, alatta a mikrofon némítógombja, végül a többfunkciós hangerőszabályzó kerék következik. Többfunkciós, ugyanis a bázisállomás távoli vezérlésére is képes, így messzebbről is babrálhatunk a beállításokkal, amennyiben még rálátunk a kijelzőre, esetleg csukott szemmel is ismerjük a lépéseket.

A felsorolás azonban még nem ért véget, hiszen szintén a bal kagyló alján található egy 3.5 mm-es jack csatlakozó, ami mindig üdvözlendő, hiszen szükség esetén analóg forrásokra is ráköthetjük, illetve bármire, amit csak hangkábellel tudunk használni. Végül itt a beépített ClearCast Pro omnidirekcionális mikrofon, amelynek feje továbbra is szépen belesimul a kagyló ívelt felületébe, jóformán észrevétlenül maradva, amikor nincs rá szükség.

A jobb kagyló ehhez képest viszonylag eseménytelen, hiszen itt csak a Bluetooth aktiválógombja szerepel. Médiavezérlő gombok tehát továbbra sincsenek rajta, de a lényeget ezzel az egy gombbal is elvégezhetjük, pl. a Play és Stop/Pause ezzel is működik.

Base station és akkumulátorok

A termék egyértelműen legizgalmasabb elemeit a DAC-kal felszerelt base station és a cserélhető akkumulátorok adják. A kagylókon változatlanul jelen vannak a levehető díszítő- és takarólemezek, melyek a fejpánton kívül a termék további fém részeiért is felelnek, hiszen a külső borításuk alumínium, illetve mágnesekkel kapaszkodnak meg a kagylókban.

Míg a bal oldali leginkább csak esztétikai szerepet tölt be, azért egy USB-C port csak rejtőzik mögötte, mellyel a fejhallgató természetesen tölthető. Ám a SteelSeries ennél jobb megoldást is nyújt, hiszen a másik oldalon cserélhető akkumulátort takar. Ez a gyorscserés, avagy hot swappable megoldás a termék egyik kulcsjellemzője, hiszen a dobozban talált tartalék akkut közvetlenül a bázisállomásba illeszthetjük.

Ez tehát lényegében végtelen üzemidőt nyújt, hiszen míg a fejünkön szépen, lassan merítjük az akkut, addig a kis irányítóállomás tölti és készenlétben tartja a másikat, majd ha vészesen merülni kezd, másodpercek alatt kicserélhetjük és zavartalanul folytathatjuk tovább a játékot vagy a médiafogyasztást.

Maga a base station szemből nézve változatlan maradt, tehát egy szuper OLED kijelző monokróm megjelenítéssel, ami jó döntés, hiszen a fehér karakterek jól definiált megjelenítést nyújtanak, kiválóan olvasható rajta minden lényeges információ és még a fényereje is állítható. Fém elemekkel sajnos itt sem találkozunk, a burkolat itt is jó minőségű, bár a szintén műanyaggal védett előlap némileg hajlamos a karcolódásra.

A méretes vezérlőkerékkel férünk hozzá a beállításokhoz, mely a hangerőszabályzás mellett számos egyéb lehetőséget is a kezünkbe ad. A fizikai gombot benyomva belép a menübe és menüpontokba, vissza pedig egy érintésérzékeny gombbal léphetünk.

Változott viszont a termék hátoldala, ahol immár kettő USB-C helyett három csatlakozó található. Ez egy különösen fontos pontja a terméknek, egyben az egyik legtöbbet kritizált aspektusára adott gyártói reakció. Az Omni tehát immár egyetlen kiadásba sűríti a teljes terméktámogatási listát, beleértve a legtöbb asztali konzolt is a PC, illetve a Nintendo Switch kézikonzolok mellett.

Újdonságok és régiségek

Akárhogy nézzük tehát, első és második pillantásra is a Pro Wireless headset az, amit látunk, pedig ez nem egészen igaz. Egyfelől a fejhallgató oldaláról változott a mikrofon, ami jó jel, hiszen ez általában a headsetek leggyengébb pontja, másrészt fejlődött a Bluetooth is, mely 5.0-ról 5.3-as verzióra lépett, illetve csiszoltak az aktív zajszűrésen is.

Emellett a fejhallgatót támogató és vezérlő bázisállomáson is indokolt átdolgozás történt. Először is a Pro Wireless alapból kétféle kiadásban volt elérhető, ami alaposan megosztotta a közönséget, hiszen az Xbox-os kiadás nagyjából mindennel működött, még PS-sel is, míg a dedikáltan PlayStation verzió nem támogatta az Xbox konzolokat, ami egy teljesen felesleges és zűrzavart keltő megközelítés volt a gyártótól.

Itt a kulcsszó a termék nevét is adó OmniPlay funkció, avagy a megújult forráskezelés. A Pro Wireless alapvetően hasznos képessége a 2.4 GHz-es kapcsolat és a Bluetooth-on csatlakoztatott eszközök egyidejű használata volt, ám az Omni ezen a téren látványosan szintet lépett és konkrétan négy hangforrást is képes egyidejűleg fenntartani és kezelni, így dual-source headsetből egyfajta audio hubbá lépett elő.

A mikrofon közismerten a headsetek gyengepontja, még a legdrágább termékek esetében is leginkább elfogadható minőséget produkált, amivel már nem kergetjük az őrületbe a játékos- és beszélgetőtársainkat. Az újdonságok listáján szereplő ClearCast Pro mikrofon azonban új chipsettel, duplázott sávszélességgel, minden irányból való érzékeléssel, illetve beépített zajszűréssel bír, melynek aktiválásához és feljavításához nem szükséges többé sem a GG, sem a Sonar szoftverek használata.

A gyártó emellett alaposan felturbózta a Bluetooth-t is, így már utóbbi is felzárkózik jelátvitelt tekintve a 96 kHz/24-bi rádiós kapcsolathoz. A Bluetooth LE Audio az LC3 (Low Complexity Communication Codec) kodeket használja a jobb hangminőség és alacsonyabb energiafogyasztás érdekében. Az LC3+ a nagy felbontású (Hi-Res) hangot, rendkívül alacsony késleltetést (akár 7 ms) és robusztus adatátvitelt biztosít, így magasabb bitrátájú tartalmakat is kiszolgál, de akár mobilos játék esetén is növelheti a felhasználói élményt.

Ami a zajszűrést illeti, az Omni nem éri el a hasonló árban mozgó utcai fejhallgatók szintjét, de ezen a téren talán még néhány olcsóbb darab is lehagyja. Ez leginkább egy "jó, hogy van" funkció, mely azért jó szolgálatot tesz a készülékek zúgó hűtőventilátorainak kizárásában, vagy akár a terhelés közben élesen cicergő coil whone jelenség elrejtésében, amelyet napjaink videokártyáinál gyakran nem igazán sikerül kiküszöbölni.

A végeredmény azért így is kellemes extra, ráadásul jól működik a hear-trough mód is, avagy a környezeti hangok felerősítése. A beépített mikrofonok ilyenkor nem a zaj kioltásán dolgoznak, inkább igyekeznek vállalható módon felerősíteni a környezeti hangokat, miközben folytatja a normál hanglejátszást is. A végeredmény meglepően vállalható és bár némi szöszmötölő zaj így is felfedezhető, minden jól hallhatóvá válik, ami jól jöhet akkor, ha figyelnünk kell a környezetünkben zajló eseményekre is.

Tapasztalatok és szoftver

Hogy milyen a hangzás? Jó, sőt elég jó, de az az érzésem, hogy a termékért elkért összeg nagyobb része ment a számos beépített technológiára és a különféle funkciókra, amikkel valóban alaposan megpakolták a Nova Pro headseteket. Igaz, hogy a korábbi 10-22 000 Hz-es frekvenciatartományt kitolták 40 000-ig, de az emberi fül többnyire nem profitál ebből. Első hallásra a zárt fejhallgatóra jellemző, kissé lefojtott és basszusban gazdagabb megszólalás köszöntött, mely emellett kellőképpen részletgazdag és élvezhető volt ahhoz, hogy bármiféle babrálás nélkül is használható legyen a hétköznapokban.

Ám használtam ennél olcsóbb terméket szellősebb és tágasabb hangzással, melyek szintén zárt kialakításúak voltak, a legtöbb gamer headsethez hasonlóan. Elég csak a kellemesre sikerült Fractal Scape-et említeni, mely számos tekintetben talán nem veheti fel a versenyt a SteelSeries zászlóshajójával, de az alaphangzása mindenképp jobbnak tűnt.

Ez továbbra is azt jelenti, hogy a SteelSeries már bőven megugrotta az évekkel korábbi állapotokat meghatározó "gamer" hangminőséget és egy jóval erősebb hangzást produkál. Ugyanakkor továbbra is az a jellemző, hogy némi utólagos beállítást, finomhangolást azért meghálál, maga a fejhallgató ugyanis bőven rejt potenciált! Amit szerencsére minden lehetőségünk meg is van kihozni belőle, köszönhetően a DAC és a szoftverek által nyújtott részletes beállításoknak.

Hasonló a helyzet a mikrofonnal, ám el kell ismerni, hogyha stúdiózáshoz talán továbbra sem ezt az apróságot érdemes bevetni, az általános kommunikációt kellőképp érthető és tiszta beszédhanggal szolgálja ki. A minden irányból érzékelő vevőegység és a 32 kHz / 16 bit-es mintavétel biztosítja a zavartalan és kiegyensúlyozott adatfolyamot, illetve a kellően részletes beszédhangot. Emellett valóban kiemelkedő a zajszűrés, immár nem kellett a Sonar beállításaival babrálni ahhoz, hogy a közelben zúgó PC, vagy akár a háztartási gépek zaja teljesen megszűnjön a hallgatóink számára.

Nagyszerű továbbá, hogy a Mixer immár valóban képes kezelni a különböző hangforrásokat, legyen szó Bluetooth-ról, PC-ről vagy konzolokról. Így nem kell leválasztani az egyes hangforrásokat, mehet egyszerre a Discord is, ráadásul a források hangerejét együtt és külön-külön is módosíthatjuk.

Az Omni tehát nem attól érződik másnak vagy újnak, hogy sokkal jobban szól az elődeinél, inkább attól, hogy jobban együtt él az eszközeinkkel. Jobb routing?
Egyszerűen ügyesebben kezeli, honnan jön a hang. Nem csak egy játékforrást és egy telefont tud összeragasztani, hanem több bemenet között rugalmasabban osztja el a hangot. Olyan, mintha a headset mögött lenne egy kis hangközpont.

Jobb platformfüggetlenség? Kevésbé érezni azt, hogy ez most PC-re van belőve. Konzol, PC és telefon között természetesebben mozog, kevesebb újrapárosítással és kevesebb menüben bóklászással, ami rendkívül kényelmessé teszi azok számára, akik több eszközüket is szeretnék ugyanazzal a fejhallgatóval használni és alapvetően egy multifunkcionális headsetet keresnek.

Jobb multi-device workflow? Mondjuk éppen PC-n játszunk, közben telefonon beérkezik egy hívás, a Discord  is fut háttérben. Ez korábban teljes zűrzavart okozott volna, így viszont nem kell állandóan leállni, átkapcsolni, újracsatlakozni és a többi. Egyszerűen kényelmesebb és rugalmasabb az élmény, ami sokak számára jelenthet valós előrelépést.

Modernebb rádiós stack? Ez a motorháztető alatti megbúvó rész. Újabb Bluetooth-architektúrát kapott, stabilabb kapcsolattal, jobb többeszközös működésel, korszerűbb mobilos kompatibilitással. De azt is kiemelhetem, hogy a korábbi modellekre érkezett panasz a wireless kapcsolatok, de főleg a Bluetooth instabilitásával kapcsolatban, de itt egyetlen alkalommal sem tapasztaltam semmi hasonlót. Sem lecsatlakozás, sem akadozás nem volt tapasztalható, egy 30 négyzetméteres területen mindkét kapcsolat zavartalan maradt.

Végül pedig a mikrofon immár a headset oldalán végzi el  a beérkező jel feldolgozásának zömét, nem a PC-re, illetve a telepített segédszoftver képességeire támaszkodik. Ez persze PC-s felhasználók számára mindössze néhány kattintást jelentett korábban és jó esetben nem kellett többé babrálni vele, ám aki emellett konzolon is szeretné használni, sokkal jobb minőséget élhezhet a PC-exkluzív szoftver nélkül is.

Amit végül sehogy nem állt módomban kipróbálni, az a telefonos alkalmazás, illetve a beígért távvezérlés, mely elvileg alaposan kiterjeszti a lehetőségeinket. Sajnos a termék megjelenését megelőző teljes hírzárlat miatt a szoftver nem ismerte fel a Bluetooth-on csatlakoztatott Omni-t, ami teljesen érthető, de azért szomorú tapasztalat volt.

Utóbbi amúgy a játék, a Bluetooth, de még a mikrofon hangját is engedi majd finomhangolni, ami kifejezetten praktikussá és sokrétűvé teszi a headsetet, melyet immár nem csak az asztali GameHub, illetve bázisállomás segítségével, de egy okostelefonnal is finomhangolhatunk.

GG (WP) és Sonar

Ahogy azt a bevezetőben is említettem, a SteelSeries kiemelt figyelmet fordít a szoftveres fejlesztésekre is, beleértve a gyártó termékeihez kínált keretszoftvert, a GG-t, illetve az egyelőre kizárólag Windows platformon elérhető, ám annál hasznosabb Sonar-t. Bár üdvözlendő trend, hogy egyre több gyártó próbálja tehermentesíteni a felhasználóit böngészőből elérhető beállítási lehetőségekkel, ám a SteelSeeries valószínűleg túl sok időt és pénzt ölt a szoftveres divíziójába ahhoz, hogy egy tollvonással háttérbe szorítsa azt, így érthető, ha egyelőre ragaszkodik a telepíthető megoldásokhoz.

A GG tehát marad és az a helyzet, hogy valóban egy hasznos és jól működő alkalmazásról beszélünk. De még így is kissé abszurdnak tűnik, hogy az amúgy valóban ügyes és részletekbe menő hangbeállításokért cserébe közel 1.3 GB tárhelyet követel magának. Ez a mai SSD-árak mellett még úgy is erős, hogy több komponens extra tartalomnak, illetve modulnak számít, a számomra leghasznosabb Sonar pl. nagyjából 180 MB, ám kizárólag GG-n belül hozzáférhető.

Ez persze valójában nem nagy ár azért, hogy a Sonar milyen szuper megoldás, ám felvet egy érdekes dilemmát is. A SteelSeries fejhallgatói ugyanis hiába nagyszerűek, a Sonar lényege és első számú hűzóereje pont az, hogy bármilyen fejhallgatóval, illetve hangeszközzel használható, nem feltétel, hogy SteelSeries termékünk legyen. Márpedig ez azt jelenti, hogy lényegében bármely olyan fejhallgatóból segít kihozni a maximumot, amely önmagában és gyári kalibráció szerint szintén nem szól maradéktalanul.

Ez tehát nem egy audiofil termék és a specifikációk alapján a 40 mm-es neodímium meghajtók is a "régiek", ugyanakkor továbbra is elérhetők a különböző hangprofilok. Egyfelől élhetünk a tízsávos hangszínszabályzó lehetőségeivel, másfelől számos előre szerkesztett profilból is választhatunk, de az elérhető listán felül számos továbbit is letölthetünk. Külön említést érdemel, hogy a beállításokat szoftver nélkül, magán a bázisállomáson is elvégezhetjük, illetve remélhetőleg majd a mobilunkon is, még ennél is kényelmesebben.

Töltés és üzemidő

A hot swap funkció az egyik legjobb megoldás, amivel eddig wireless fejhallgatóknál találkozhattunk, hiszen lényegében megszakítás nélkül használhatjuk. Akkor sem vagyunk bajban, ha megfeledkeznénk a headset töltéséről, legfeljebb akkor, ha a második akksit az asztalon felejtjük ahelyett, hogy a bázisállomásba pattintanánk, de akkor sem érdemes pánikba esni, ugyanis van gyorstöltés!

Ezzel együtt is érdemes megemlíteni, hogy az egyenként 670 mAh-es akkumulátorokkal biztosított a 30 órás folyamatos használat, amit a gyakorlatban is telejsített, nagy bitrátájú FLAC hangfájlok lejátszásával és játékkal is, nagy hangerőn. Az akkut mindössze negyed órás töltéssel 4 órára elegendő töltéssel láthatunk el, tehát még vészhelyzetben is hamar készen áll a használatra. Ráadásul legfeljebb két óra töltés után a teljesen lemerült akksink teljes készültségben várja a következő cserét, szóval tényleg biztosított a közel zavartalan és állandó használat.

Kell ez nekem?

Az a helyzet, hogy az Arctis Nova Pro Wireless eddig is a piac kiemelkedő és egyik legjobb gamer fejhallgatója volt, az újragondolt GameHub-nak és a terchnológiai frissítéseknek köszönhetően pedig csak még jobbá és ügyesebbé vált. Az általános hangzást leszámítva számos helyen lépett előre, mely egyfelől kényelmi, másfelől minőségi ugrást jelent a mikrofon, a zajszűrés és a forrásmenedzsment terén. Részemről az innovációs díj bőven kijár neki, ez egy minden palettát lefedő eszköz, ami kiválóan működik és talán a legsokrétűbb hangkeltő periféria, amit valaha játékosoknak szántak.

Kár, hogy a hangzás terén nem sikerült ekkora ugrást elérni, de az is igaz, hogy kevés tapasztalatom van a korábbi Pro Wireless modellel. Emellett viszont ott a híres, nevezetes Astro A50, mint vetélytárs, mely a legtöbb beszámoló szerint játékélmény és leginkább a kompetitív játékokban elvárt hangkép terén lenyomja a SteelSeries felső polcos ajánlatait. Meglehet, ám aki értékeli az Arctis elképesztő felszereltségét és felkészültségét, legyen szó a menet közben cserélhető akkumulátorok kényelméről, a zajszűrős mikrofonról és a több platform rugalmas, egyidejű kezeléséről, az valószínűleg nem fok sokáig dilemmázni a kérdésen.

A Nova Pro Omni egy jóval letisztultabb, igényesebb, komolyabb megjelenésű termék a vetélytársainál, magas minőségérzettel, kiváló felszereltséggel és gazdag funkcionalitással, praktikus kezelési megoldásokkal, nem kiemelkedő, de azért hasznos ANC-vel és egyedülálló GameHub-bal, mely bőven a kategóriája tetejére pozicionálja és még magas ára ellenére is izgalmas, sőt, nagyszerű vétellé teszi.