Összehasonlítottuk a két nagy processzorgyártó árban és teljesítményben egymáshoz legközelebb eső termékét. A pást mindkét felén 8 magot és 16 szálat felvonultató processzorok állnak, megnéztük mire képesek.

Az AMD versus Intel vitatéma kifogyhatatlan, és főleg azóta nem előre lejátszott, hogy az AMD kihozta a Ryzen chipeket. Az Intel alól pedig úgy tűnik, hogy hosszú évek magabiztos előnye után kezd kicsúszni a talaj, kezdve azzal, hogy évek óta nem képesek 10 nanométeres gyártási technológiával processzorokat gyártani. Mivel nem tudnak nagy darabszámban, vállalható selejt-arány mellett, megfelelő órajelen ketyegő CPU-kat termelni, így még mindig a Skylake architektúrára kénytelenek építkezni, és a 14 nanométeres eljárást finomítani a végtelenségig. Eközben az AMD már 7 nanométeren jár, ami előnyhöz juttatja őket a teljesítmény - fogyasztás arányban, valamint méretileg is kisebb chipeket képesek előállítani, ami a hőtermelésre van jó hatással. 

A palettáról igyekeztünk az egymáshoz lehető legközelebb eső termékeket választani, így a 10700K ellenfele nem a 3700X, hanem a 3800X lett,tekintve, hogy árban ez áll közelebb hozzá. 

Kicsit menjünk bele mit vonultatnak fel ezek a chipek technikailag. Az Intel megoldása 14 nanométeres eljárással készül. Az architektúra kódneve Comet Lake, és a tizedik generációs Core processzorok családját erősíti. 

Bár kapott egy új fantázianevet, az alapja még mindig a 2015 augusztusában útjára engedett Skylake mikroarchitektúra, kisebb nagyobb módosításokkal, tovább forszírozva az órajeleket, ahol lehet optimalizálva a chip-designt. A kupak alatt 8 fizikai mag lapul, amely az operációs rendszer számára a Hyper-Threading eljárás segítségével 16 feldolgozó egységnek mutatkozik, tehát nagyon leegyszerűsítve 16 processzormagunk van.

A magok száma után a legfontosabb tulajdonságunk, hogy azok milyen órajelen képesek üzemelni, milyen frekvencián ketyegnek, ebből adódik a teljesítményük is, hogy adott idő egység alatt mennyi feladattal képesek végezni. Itt ugyebár billió művelet pár másodperc a nagyságrend.

Nos az Intel a 10700K-nak 3.8 Ghz alap és 5.1 Ghz maximum boost órajelet ad meg. Az alap az egyértelmű, ezen az órajelen normál esetben szinte bármilyen körülmények között működnie kell. (Kivételt képez ez alól ha mondjuk megszűnik a hűtés, akkor ez alá is eshet az órajel hogy megóvja a chipet.) A maximum boost már ennél bonyolultabb. Kezdve ott, hogy ezt az órajelet a chip csak 1 vagy 2 szál terhelése közben képes hozni, nem mind a 16 esetén, az elérhető maximum órajelbe még beleszól a fogyasztás és a hőmérséklet limit is. Tehát sok feltételnek teljesülnie kell, hogy 5Ghz feletti órajeleket lássunk valós felhasználás közben.

A fogyasztásnál érdemes kitérni rá, hogy mindkét gyártó másféle  megközelítésből jellemzi a chipjeit. Mindezt azért érdemes már az elején leszögezni, hogy tudjuk értelmezni a táblázatokban látható számokat, mert előfordulhat, hogy ha ugyanaz a szám is szerepelne egy adott sorban, akkor sem ugyanazt jelentenék. Az AMD nagyon leegyszerűsítve azt adja meg, hogy mekkora hőtermelésre méretezzék a gyártók a hűtőiket, az Intel pedig azt, hogy a chip mekkora áramfelvételt végez alap órajeles teljes terhelés alatt. De vegyük észre hogy a kettő nem ugyanaz, hiába egyezik még a mértékegységük is, mert míg az egyik felvett elektromos teljesítmény, addig a másik eldisszipált hőmennyiség.

Ezek fényében nézzük tehát, hogy az AMD 105 az Intel pedig 125 Wattot ad meg processzor TDP-nek.

Boost órajelek tekintetében az AMD 3.9 Ghz és 4.5 Ghz értékeket ad meg, de most már ezt is tudjuk, hogy miképp is kell értelmezni. Valós körülmények között 3.9 Ghz környékét várhatunk az összes szál együttes terhelése esetén, az egy szálas maximum pedig 4.5 Ghz környékén tetőzhet. Vannak trükkök az órajelek további kitolására is, de az már a tuning részhez tartozna, amit ebben a cikkben részletesen nem érintünk.

A beépített grafikus magok tekintetében is teljesen különböző a gyártók megközelítése. Míg az Intel szinte az összes chipjében alkalmaz IGP-t, azaz integrált grafikus vezérlőt, és a GPU nélküli egységeket látja el extra jelölésekkel (K-KF-KS) addig az AMD-nél az IGP-t alkalmazó chipek vannak kisebbségben a palettán és a beépített GPU-t tartalmazó chipek kapnak G jelölést a modellszámuk végére. Valljuk be, mindkét megoldás logikus. 

Előnye az Intel megközelítésének, hogy akkor is tudjuk használni a gépünket, ha nem vásárolunk külön videókártyát, hiszen az összes alaplapon található valamilyen grafikus kimenet. Viszont ha vettünk, akkor lényegében feleslegesen van grafikus vezérlő is a CPU-ban, tehát a gyártási költségeken és így a termék vételárán is lehetne csökkenteni. Ezt az AMD meg is teszi, mivel alapértelmezetten "csak" CPU magokat ad nekünk, tehát egységre lebontva olcsóbban gyárt processzort, viszont ha arra van szükségünk, célzottan elérhető grafikus maggal ellátott chip is.

Memória támogatás terén úgy állunk, hogy DDR4 szabványú memóriát támogat mindkét platform,de a hasonlóságok itt nagyjából ki is merülnek. AMD oldalon az ECC - hibajavítás - is támogatott, illetve a maximum hivatalosan elérhető órajel 3200 MHz. Ezzel szemben Intel vonalon 2933 MHz a maximum és az ECC-ről is le kell mondanunk - bár ez azért nem akkora érvágás asztali vonalon, annak inkább csak a szervereknél, munkaállomásoknál van jelentősége.

Ezek a papírra vetett számok, amik főleg az X570-es chipset és a 3000-es Ryzenek érkezésével javultak így fel AMD oldalon. A mindennapokban valójában valahol 4500 - 4600 MHz DRAM sebesség körül van az elérhető maximum, tuninggal. Mivel az AMD processzorok memóriavezérlője alapértelmezetten az effektív DRAM órajel felén ketyeg, a komplett rendszer teljesítménye ennek a vezérlőnek az órajel maximumánál van, ami 1800 MHz környéke, tehát 3600 MHz-es DDR4-et mellé párosítva járunk a legjobban. 

Alapvető különbség még a versenyzők között, hogy az Intel LGA foglalatba illeszthető, abból is a legújabb LGA 1200-ba. Tehát a lábak az alaplapban foglalnak helyet, míg az AMD megoldása Socket alapú, AM4 névre hallgat és a cég történetében először fogja össze a CPU családot a legkisebbtől a legnagyobbig. Itt a lábak a CPU alján foglalnak helyet, az alaplapon pedig a lyukacsos foglalatot találjuk.

Mint írtuk, arra voltunk kíváncsiak, hogy a dobozból kivéve milyen teljesítményt kapunk a pénzünkért, ezért fontos megjegyeznünk, hogy az AMD mellékel hűtőt ehhez a  processzorhoz, az Intel viszont nem, mivel K jelölésű modellről beszélünk.

Az áruk jelenleg úgy alakul, hogy az AMD megoldását 115 ezerért, az Intelét pedig 135 ezer forint körül vihetjük haza. Ez már alapból elég jelentős különbség, a hűtő hiányáról nem beszélve.

Bár mindkét foglalathoz kaphatunk már akár 16-20 ezer forintért is alaplapot, amibe beépíthető az adott processzor, de Intel vonalon arányaiban drágább alaplapot kell vásároljunk, hogy például a tuning támogatást is megkapjuk. Összességében tehát egy 10700K-ra épülő rendszert jelenleg több pénzből tudunk megvalósítani, mint egy 3800X-ra építkezőt. 

Tesztrendszerünk a következő hardver elemekből állt: 

A tesztek futtatásánál minimum 3 körre törekedtem, de ahol szükséges volt ott többször is nekifutottam, és mindig a legjobb elért eredményt vettem figyelembe. Ahol hely is volt hozzá, ott a fogyasztás és hőmérséklet adatokat is feltüntettem.

Tekintve, hogy a hűtés, és ezzel összefüggésben a hőmérséklet-limit elérése is befolyásolja a használható órajeleket, másnál, más hűtéssel, más környezeti hőmérsékleten más eredmények is születhetnek. Ezek a tesztek leginkább az egymással való összehasonlításra szolgálnak, és nem állítják, hogy minden 10700K-nak, illetve 3800X-nek ezeket kell produkálnia.

Kezdtem a legnépszerűbb programmal, ami mostanában etalonná nőtte ki magát ha processzorokról szól a téma, ez pedig a Maxon Cinebench R15 és R20.

Ezek után jött a szintén jó összehasonlítási alapnak gondolt, pedig ezer beállítástól függő AIDA64 Cache és Memory Benchmark.

Majd a Blender BMW Render.

Az AIDA64 további CPU tesztjeit is végig futtattam, hátha kirajzolódik belőlük valami érdekes.

Utánuk következett a Futuremark, akarom mondani UL Benchmarks 3DMark tesztjei közül, a TimeSpy és Firestrike CPU tesztek.

A tisztán processzor tesztek sorát pedig a HWbot X265 benchmark 1080p és 4K tesztje zárta.

Ebből már kirajzolódik egyfajta kép, melyik oldal miben jobb, de vegyük be a videokártyát is a buliba, hogy egy kicsit árnyaljuk a képet. Sok kérdést nem akartam hagyni, így egy épp kezembe akadt RTX 2080Ti lett a tesztalany. Firestrike, és Firestrike Ultra alatt is megnéztem a teljesítményüket.

Ezek után pedig következhettek a játékos tesztek. Itt Assassin's Creed Odyssey, GTA V, Red Dead Redemption 2, F1 2019, The Division 2 szerepelt FullHD 1080p és 4K felbontásokon.

Vegyük észre, hogy 1080p beállításon valami nem stimmel az Intel rendszerrel. 4K-ban pariban vannak az AMD-s ellenfelével, de 1080p-ben jelentős FPS elmaradást produkált szinte az összes játéknál. Micro lag-ok is megfigyelhetőek voltak, viszont az okára nem sikerült rájönnöm. Az összes chipset illesztő program friss volt, ahogy a VGA driver is, valamint a Windows is a legújabb patchen futott. A probléma vélhetően az optimalizálás hiányában keresendő, de ez majd idővel kiderül.

Kiváncsi voltam arra is, hogy a rendszerlemez teljesítményét befolyásolja-e milyen rendszerben ücsörög, így az ATTO Disk-et valamint a CrystalDiskMark-ot is lefuttattam mindkét rendszeren. Itt is megfigyelhetünk előnyt az AMD oldalán. Mindkét programban látható, hogy az Intel rendszer esetében leginkább a nagyobb fájlokkal való műveletek során tudja magát igazán kifutni az SSD. Meglehet, hogy ennek is köze van a játékos teljesítményükhöz.

Összegezve tehát olyan érzésünk támadhat - jogosan -, hogy többet fizetünk valamiért, amitől cserébe kevesebbet kapunk vissza. Ha a nyers számítási teljesítményt nézzük, akkor az rajzolódik ki, hogy bár az Intel megoldása impresszív órajelek elérésére képes, viszont mivel IPC (instructions per clock - azaz időegység alatt elvégzett műveletek) terén hátrányban van, így a 3800X alacsonyabb órajeleken is képes megverni a legtöbb tesztben vagy legalább egálban van vele. Ráadásul jelenleg bő 20 ezer forinttal kevesebbe kerül, illetve jóval olcsóbb alaplapban is képes kifutni magát. 

Mondhatnánk, hogy jó-jó, de legalább játékokban még mindig az Intel a favorit. Hát a jelen tesztben felvonultatott játékok esetén ez sem feltétlenül igaz, de adjuk meg az esélyt a kék oldalnak, hogy optimalizálás útján felzárkózzon a vörös oldal mellé, vagy adott esetben meg is előzze azt.