Az AMD nagyon sok szoftveres újításról rántotta le a leplet a minap, most ezeket foglaljuk össze annak érdekében, hogy minden egy helyen lehessen. Egyebek mellett bemutatták az FSR 2.0-s változatát, új nevet kapott a Radeon Software, elérhetővé vált játékon kívül is a Radeon Image Sharpening, valamint a Radeon Super Resolution névre keresztelt szolgáltatás is bemutatkozott, ami segít abban, hogy a játékok jobban fussanak az adott rendszeren. Nézzük is ezeket szépen sorban!

Bemutatkozott az AMD FidelityFX Super Resolution 2.0

Az AMD előrukkolt a FidelityFX Super Resolution második generációs kiadásával, ami egyszerűen csak a 2.0-s verziószámot kapta, a motorháztető alatt pedig igen fontos változtatások lapulnak. Az FSR 2.0 esetében a vállalat javította a képminőséget az FSR 1.0-hoz képest az összes minőségre törekvő beállítás esetében, ami lényegében annak köszönhető, hogy az eddigi spatial upscaling technológia helyett most már egy másik, temporal upscaling névre keresztelt algoritmust használnak.

Utóbbi ismerős lehet az Nvidia térfeléről is, hiszen a DLSS 2.0 esetében pontosan ugyanezt a váltás lépték meg ők is. Nagy különbség viszont, hogy míg az Nvidia háza táján a DLSS 2.0 működéséhez szükség van a Tensor magok hathatós segítségére a funkció működéséhez, addig az AMD esetében az FSR 2.0 továbbra sem igényel dedikált hardvert, vagyis nemcsak az AMD termékeivel, hanem a riválisok videokártyáival is működhet.

Igazából arra is van lehetőség, hogy mesterséges intelligencia és gépi tanulás segítségével tréningezzék az algoritmust, valahogy úgy, ahogy azt az Intel saját megoldása, a XeSS is teszi. Utóbbi éppen ezért használható az Intel Arc grafikus processzorok Tensor magjaival, valamint akár a DP4a utasításkészletre is támaszkodhat – ami tulajdonképpen INT8 alapokon nyugszik –, ennek köszönhetően sokféle videokártyával kompatibilis, kezdve az Nvidia Pascal, az AMD RDNA, illetve az Intel Gen11-es megoldásokkal – minden ennél frissebb GPU támogatott. No de térjünk vissza inkább az AMD háza tájára.

Az FSR 2.0 lényege, hogy minimális képminőség-romlásért cserébe segít az FPS értékek növelésében. Ennek érdekében a natívnál alacsonyabb felbontásban rendereli le a rendszer a képkockákat, majd magas minőségű felskálázó algoritmus veszi kezelésbe őket annak érdekében, hogy a végeredmény megfelelő legyen. Míg a spatial upscaling esetében a felskálázáshoz szükséges adatokat csak az éppen aktuálisan elkészített képkockából vette a rendszer, addig a temporal upscaling algoritmus már a korábbi képkockákból is használ adatpontokat annak érdekében, hogy hatékonyabban fel tudja skálázni a tartalmakat.

Az új algoritmus jóvoltából jobb képminőségre is kevesebb képhibára számíthatunk, sőt, az is előfordulhat, hogy az FSR 1.0-nál használt, a képminőségre koncentráló beállításhoz hasonló képminőséget produkál majd a teljesítményre koncentráló FSR 2.0-s opció

Az újítással kapcsolatban egyelőre még nem árult el minden részletet a gyártó, csak annyi biztos, hogy az FSR 2.0 több játék alatt is elérhető lesz, ugyanis több játékmotor esetében is dolgoznak a támogatás beépítésén. Az egyik játék, amely az elsők között kaphat FSR 2.0-s támogatást, jó eséllyel a Deathloop lesz, ugyanis ezzel a címmel demonstrálta az AMD az FSR 2.0-ban rejlő lehetőségeket.

Az FSR 2.0-s technológia várhatóan valamikor a 2022-es esztendő második negyedévében debütálhat, a vele kapcsolatos további részletekről azonban már jóval előbb, 2022. március 23-án, a GDC 2022 alkalmával lehullhat a lepel.

Górcső alatt a Radeon Super Resolution

Az AMD végre hivatalosan is hódító útjára indította a Radeon Super Resolution szolgáltatást, ami igazából driveres alapon működik, aminek vannak előnyei és hátrányai is. Az alapokat ebben az esetben a FidelityFX Super Resolution 1.0-s változata adja, a cél pedig az, hogy növekedjen a játékok alatt elérhető FPS érték, attól teljesen függetlenül, hogy az adott cím támogatja-e az RSR-t vagy sem. Az FSR esetében, ha az adott játék támogatja a technológiát, akkor a háromdimenziós „színpadot” alacsonyabb felbontásban rendereli le a rendszer, majd az FSR felskálázó natív felbontásra javítja, még az utófeldolgozás előtt, csak ezután kerül rá a képkockára például a HUD.

Az RSR ehhez képest abszolút nem igényel semmiféle támogatást a játék részéről, hiszen egy driver alapú megoldásról van szó, csak arra van szükség, hogy a játék a natívnál alacsonyabb felbontáson fusson, az RSR ezt követően felskálázza a tartalmat.

Az RSR működéséhez mindenképpen RDNA vagy RDNA 2 alapú videokártyára van szükség, vagyis a funkció csak a Radeon RX 5000-es és a Radeon RX 6000-es sorozatú termékeknél érhető el. A RYZEN 5000-es sorozatú APU egységek ebből a szempontból nem megfelelőek, azok ugyanis még Vega architektúra köré épülő iGPU-t kaptak, valamint természetesen a Polaris sorozatú videokártyák is kiesnek a játékból. A Rembrand APU egységek esetében más a helyzet, azok ugyanis RDNA 2 alapú iGPU-t rejtenek, így kompatibilisek a technológiával.

Az RSR sajátos működése miatt, mivel a grafikai futószalag vége felé fejti ki hatását, így azoknál a játékoknál, ahol hangsúlyos és viszonylag nagy méretű a HUD – például RTS és RPG címeknél –, előfordul, hogy a HUD képminősége hagy majd némi kívánnivalót maga után.

Az RSR-t a Tom’s Hardware munkatársai már tesztelték is egy Radeon RX 6700 XT mellett, tapasztalataik pedig eléggé érdekesek. Az RSR az 1080p medium beállításhoz képest a 4K-s felskálázást átlagosan  1%-tól 18%-ig terjedő lassulással végzi, vagyis ennyibe kerül az RSR felskálázó algoritmus működése a normál 1080p medium beállításhoz képest, ha 4K-s felskálázást végzünk.

Hogy mi a helyzet akkor, ha a natív 4K-s teljesítménnyel vetjük össze az RSR által 1080p medium beállításról felskálázott tartalom átlagos FPS értékét? Igen masszív gyorsulás mutatkozik a natív 4K-s felbontáshoz képest: átlagosan 71% és 210% közötti gyorsulást mértek, míg az 1080p ultra beállítás 4K-ra történő felskálázásakor már 73% és 218% közötti a gyorsulás mértéke. Aki kisebb felskálázási lépcsőt szeretne használni például 1440p ultra beállítás mellett, annál a 4K-s natív beállításhoz képest 36% és 103% közötti gyorsulás jöhet össze, ami messze nem olyan impresszív, mint az 1080p ultra esetében, cserébe viszont jobb lesz a képminőség is. Ez persze nem túl meglepő: 4x-es felskálázás esetén rosszabb lesz a képminőség, mint 2,25x-ös felskálázás esetén.

Az RSR egyébként képminőség terén nem tökéletes, de életképes alternatíva lehet, ha egy gyengébb GPU-val szerelt videokártya mellett kell magasabb natív felbontású monitort használni, ám ebben az esetben is érdemes lehet megvizsgálni, hogyan teljesít az adott cím a nem-natív felbontások esetén.

Az igazán érdekes az lesz, hogy az RSR megkapja-e a fentebb említett FSR 2.0-s alapokat, és ha igen, mikor. Az FSR 2.0 alapok sokat segíthetnek, ugyanis látványosan jobb képminőség elérésére van mód az új technológiával, mint az FSR 1.0-val, amit az RSR jelenleg használ. Az RSR az AMD Software 22.3.2-es változatától érhető el.

Itt a Radeon Image Sharpening játékokon kívül működő változata

A RIS a játékok szegmenséből már ismerős lehet, ott az a feladata, hogy javítsa a játékok képminőségét, méghozzá intelligensen, adaptív módon. Ez a módszer nagyon minimális hatást gyakorol a teljesítményre, viszont segít visszanyerni az objektumok és egyéb játékon belüli összetevők részleteit, mindezt pedig úgy teszi az ígéret szerint, hogy nem okoz észrevehetőbb képhibákat sem – lényegében élesebbé és részletgazdagabbá teszi a képet.

Ugyanez a funkció most az asztali alkalmazások számára is elérhetővé válik, így bármilyen tartalom is jelenik meg, a Radeon Image Sharpening segíteni tud a képminőség javításával, mindezt pedig az élesség növelésével és a részletek kiemelésével teszi. A hatás irodai alkalmazásoknál, különböző médiatartalmaknál, illetve akár még webböngészés alkalmával is élvezhető lesz – még a hardveresen gyorsított lejátszás mellett futó tartalmaknál is.

Hogy mi kell a funkció használatához? A kompatibilis videokártya mellett – ami Radeon RX 5000-es sorozatú, vagy ennél újabb lehet – szükség van még a Windows 10 vagy a Windows 11 friss változatára, illetve az AMD Software Adrenalin Edition legújabb kiadására, ami jelenleg a 22.3.1-es verziószámot viseli.

Nevet vált a Radeon Software

Az AMD a friss szoftveres bejelentései kapcsán elárulta, az eddig megszokott Radeon Software Adrenalin Edition driver innentől kezdve új néven lesz elérhető. Nagy változás igazából nem történik, csak a Radeon nevet hagyják el a driver nevéből, helyét pedig az AMD márkanév veszi át, így innentől AMD Software néven találkozhatunk az eszközillesztő szoftvercsomaggal.

Azzal, hogy a Radeon Software mostantól, a 22.3.1-es driver kiadástól kezdve AMD Software néven válik elérhetővé, egy új korszak kezdődhet, vagyis a GPU driver még gazdagabb funkcionalitást kínálhat majd idővel – akár beleintegrálhatják a platform drivert, a processzorokhoz kapcsolódó különböző komponenseket, illetve sok egyéb mást is. Persze ez szépen, fokozatosan mehet majd végbe – és igazából a driver már most is számos extra funkciót támogat az általános GPU eszközillesztőn és a kijelző-eszközillesztőn felül, vagyis a folyamat már elindult, minden bizonnyal ezért is vált szükségessé az átnevezés.