Bevezető
Eljött a várva várt nap, végre mindenről leránthatjuk a leplet, ami a RYZEN processzorokkal kapcsolatban érdekes lehet. Mielőtt azonban rátérnénk a lényegre, vagyis a tesztekre, dióhéjban érdemes végigszaladni azon, milyen főbb változásokat hoz a RYZEN.
Előzmények
Mint ismeretes, az AMD is az Intel között elég régóta folyik a csatározás, amelynek csúcspontja a 2000-es évek környékére tehető, ekkor ugyanis komoly versengés zajlott a felek között. Az AMD a K6, majd pedig a K7 architektúrával igen sok borsot tört az Intel orra alá – utóbbival az AMD elsőként lépte át az 1 GHz-es magórajel-határt, ami manapság megmosolyogtatóan alacsonynak tűnik, de akkoriban ez volt a csúcskategória. Az AMD a Pentium 3 és a Pentium 4 idején nyeregben érezhette magát, ám a Core 2 Duo megjelenésével az Intel magához ragadta a vezetést.
Később, amikor a Phenom processzorok megjelentek, az Intel továbbra is uralhatta a piacot, hiszen az AMD termékei alacsony órajeleik, magas fogyasztásuk és gyenge tuningpotenciáljuk miatt nem tudták átvenni a vezetést. A Phenom II érkezésével az alsókategóriában, illetve a középkategóriában még labdába rúghatott az AMD, ám a Core i7-es sorozat tagjaival szemben már nem volt versenyképes megoldása.
A Bulldozer architektúrától később nagyon sokat vártak, hiszen az AMD ígéretei alapján egészen kellemes teljesítményű processzorok érkezhettek volna, ám a speciális felépítés miatt, amelynek keretén belül egy modulba két Integer és megosztott FPU egységet, kellő szoftveres támogatás hiányában nem sikerült eléggé hatékonyan munkára fogni a különleges központi egységeket, így a várva várt fordulat elmaradt. A Bulldozer architektúra ezt követően még átesett kisebb foltozásokon, ám ahogy teltek az évek, az Intel és az AMD között tátongó teljesítmény-szakadék egyre csak mélyült, így az AMD-nek radikális változtatást kellett véghezvinnie ahhoz, hogy az Intel processzorpiaci uralmával szemben esélye legyen.
A ZEN architektúra egy újabb reménysugárnak tűnt, ám a kissé kiábrándult rajongók már nem igazán hitték, hogy az AMD képes lesz teljesíteni mindazt, amit ígér, arra pedig végképp senki nem gondolt, hogy a gyártó fel tudja venni a versenyt az Intelméreg drága, szupergyors asztali processzoraival, ráadásul meglehetősen kiváló árcédulával.
Aztán elkezdtek záporozni az infók és kiderült, hogy a végül RYZEN néven néven érkező processzorcsalád 40%-kal több utasítást képes végrehajtani, mint elődei, és ha mindez nem lenne elég, a napokban azt is elárulta az AMD, hogy igazából ez csak célkitűzés volt, valójában néhány esetben 52% az a 40.
Hogy minek köszönhető a növekmény? A következő oldalon kiderül.
RYZEN – A név eredete és a lapka
RYZEN – A név eredete
A korábban ZEN névvel emlegetett architektúrából születtek a RYZEN processzorok, a név pedig az angol „risen” szóból ered, ami felemelkedést, illetve feltámadást jelent. Ez találó név, hiszen a Bulldozer és az azt követő architektúrák sikertelensége után valóban egy kisebb fajta feltámadásra van szüksége a gyártónak ahhoz, hogy újra ringbe léphessen. A RISEN helyett egyébként azért használták a RYZEN nevet, mert a RISEN márkanév bejegyzése az Amerikai Egyesült Államok területén problémás lett volna, így egy kis kreativitásra volt szükség, hogy ezt az akadályt is sikerrel vegyék.
Mielőtt rátérnénk a tesztekre, néhány fontos információt feltétlenül érdemes megosztanunk, igaz, ezúttal a korábban napvilágot látott morzsákat seperjük össze, hisz a cikk írásakor még nem állt rendelkezésre az AMD részletes technikai leírása, ami az architekturális finomságokat taglalja.
Az új lapka építőkövei
A RYZEN processzorok alapját a nyolcmagos, 4,8 milliárd tranzisztort tartalmazó Summit Ridge lapka adja, amely moduláris felépítéssel rendelkezik, ám ezúttal teljesen másfajta modularitásról van szó, mint amit a Bulldozer esetében megszokhattunk. A Bulldozernél egy nyolcmagos processzor valójában 4 modulból állt. Ezek a modulok, bár úgy viselkedtek a rendszer felé, mint egy kétmagos processzor, valójában voltak olyan részeik, amiket nem dupláztak. Ilyenek voltak például az lebegőpontos műveletvégzők, és többek között ez miatt volt az, hogy néhány terhelésformánál nem igazán teljesítettek jól.
Ettől függetlenül a fura felépítéshez nagy reményeket fűzött a cég, ám a sorozatos kudarcok után most ismét visszatértek a teljes értékű processzormagok alkalmazására, amelyeken belül egy Integer és egy lebegőpontos egység található. Az említett összetevők mellé 64 KB-nyi utasítás-gyorsítótár, valamint 32 KB-nyi adat-gyorsítótár is jár, a másodszintű megosztott gyorsítótár mérete pedig 512 KB. Nagyon fontos újítás, hogy a processzormagok a korábbinál sokkal fejlettebb az elágazás-becslőt kaptak, amit ezúttal nem egyszerűen „Branch Prediction” névvel emleget az AMD, hanem a "Neural Net Prediction System” elnevezést használja rá, ezzel utalva arra, hogy nem csak hatékonyabban működik az új rendszer, de bizonyos mértékig tanulásra is képes.
Az említett processzormagokat, amelyeket Core Functional Unit névre kereszteltek, rugalmasan lehet felhasználni, mintha csak építőkockák lennének. Négy ilyen processzormag alkot egy Core Complex nevű egységet, amelynek közepén egy nagyméretű, meglehetősen sok helyet foglaló L3 Cache tömb található – ez 8 MB-os. Egy 8 magos RYZEN processzornál az L2 Cache 8 x 512 KB-nyi, az L3 Cache pedig 16 MB-nyi kapacitással bír, így összesen 20 MB-nyi Cache áll rendelkezésre. A rugalmas dizájn jóvoltából mind processzormag-szám, mind pedig L3 Cache méret terén van némi mozgástér, így a nyolcmagos processzorok mellett négymagos és hatmagos példányok is készülhetnek, igaz, utóbbiak érkezésére egy picit még várni kell. A szerverpiacra két nyolcmagos lapka segítségével 16 magos, 32 szálon dolgozó processzor is készülhet majd, de ez már a jövő zenéje.
Fontos újítás az is, hogy változott a programszálak kezelése, hiszen a Bulldozernél megismert CMT (Clustered Multi-Threading) technológiát az SMT (Simultaneous Multi-Threading) váltotta, ami hasonlít az Intel által régóta használt Hyper-Threadingre. Itt gyakorlatilag arról van szó, hogy egy processzormag egyidejűleg akár két programszálon is dolgozhat, így a 8 maggal ellátott példányok 16 programszálat kezelhetnek. A változtatások hatására az órajelenként végrehajtható műveletek száma jelentősen nőtt: az előző generációs modellekhez képest, amelyek Excavator processzormaggal rendelkeznek, 52%-kal több művelet elvégzésére képesek a RYZEN egységek – papíron.
Érdekes adalék, hogy lapkaméret, illetve egyéb tulajdonságok terén előnyben van az AMD az Intellel szemben, legalábbis erre utal az az összehasonlítás, amelynek keretén belül két négymagos, nyolc szállal dolgozó CPU lapka tulajdonságait vetették össze. A szóban forgó lapkák egyaránt 14 nm-es csíkszélességgel készülnek, fedélzetükön pedig négy darab processzormag található, amelyek az SMT, illetve a HT támogatás jóvoltából nyolc szálon tudnak dolgozni.
Az AMD összehasonlítása szerint a ZEN esetében 44 négyzetmilliméteres, a rivális második generációs 14 nm-es csíkszélességgel készülő Intel Skylake CPU esetében pedig 49 négyzetmillimétert foglal a CPU részleg. Az összehasonlítás alapján a ZEN esetében magonként 1,5 négyzetmillimétert tesz ki az 512 KB-nyi másodszintű gyorsítótár, Intel fronton pedig magonként 0,9 négyzetmilliméternyi helyre van szüksége a 256 KB-nyi másodszintű gyorsítótárnak. A harmadszintű megosztott gyorsítótár, ami mindkét esetben 8 MB-os kapacitással bír, a ZEN esetében 16 négyzetmilliméternyi, a Skylake esetében pedig 19,1 négyzetmilliméternyi helyet foglal. További előny, hogy a ZEN csak 12, a Sykale azonban 13 fémréteget használ.
Fontos újítások, CPU kínálat és a friss lapkakészletek
SenseMI – A RYZEN lapka segítője
A hatékony működést a SenseMI Technológia segíti, ami 5 alappillérből tevődik össze, ezek a PurePower, az eXtended Frequency Range (XFR), a Precision Boost, a Neural Net Prediction és a Smart Prefetch.
Ezeknek köszönhetően az adott ZEN processzor mesterséges intelligencia segítségével alkalmazkodik környezetéhez, illetve az alkalmazásokhoz és a felhasználói szokásokhoz, ehhez pedig meglehetősen kevés erőforrást használ.
A Smart Prefetch szofisztikált tanuló algoritmusok segítségével lemodellezi és megtanulja az egyes alkalmazások adathozzáférési mintáit, így később gyorsabban elérhetőek lesznek az adatok. A minták felismerésével a jövőbeli adathozzáférések az alkalmazáskód alapján előrejelezhetőek, így a legfontosabb adatok a helyi gyorsítótárban tarthatóak, vagyis azonnal elérhetőek, ahogy szükség van rájuk.
Szenzorokból több száz áll rendelkezésre, amit a Pure Power és a Precision Boost működéséhez használhat fel a lapka, így ezredmásodpercek alatt módosítható a chip pillanatnyi órajele és fogyasztása, ráadásul egyes komponensei külön, egymástól függetlenül is szabályozhatóak. A mérés a hőmérséklet mellett az áramfelvételre és a feszültség-ellenőrzésre is kiterjed, a méréseket pedig másodpercenként százszor végzi el a rendszer.
A Precision Boost finoman, valós időben, a teljesítményre gyakorolt negatív hatás nélkül képes az aktuális órajelet módosítani, méghozzá 25 MHz-es lépcsőkben. Ezáltal optimalizálja a rendszer működését, növeli a teljesítményt, ezzel együtt pedig az enrgiahatékonyságot is fokozza. A Pure Power a sok-sok szenzor aktuális értékei alapján nagyon gyorsan, milliszekundumok alatt dönt, melyik energiaprofilt érdemes éppen bevetni a minél energiahatékonyabb, minél jobb teljesítmény érdekében.
Az Extended Frequency Range jóvoltából a processzor alkalmazkodik a hűtéshez is, legyen szó levegő, folyadék vagy folyékony nitrogén alapú hűtésről, az órajel a pillanatnyi helyzetnek megfelelően alakul. Az XFR a processzor pillanatnyi üzemi hőmérséklete, fogyasztása és terheltsége alapján képes extra órajel-emelésre, így a maximális Boost órajel is túlszárnyalható. Ez az „X” jelöléssel ellátott processzoroknál maximum 100 MHz-es pluszt hoz a konyhára, míg az „X” jelölés nélküli modelleknél 50 MHz-es extrával kell beérni – de XFR támogatás minden modellnél van. Csak úgy, ahogy a szorzózár-mentes felépítés is általános, vagyis az új processzorok ideális esetben – megfelelő hűtéssel – mind hatékonyan tuningolhatóak.
Vezérlők, avagy mi minden lakik a fedélzeten?
A RYZEN processzorok természetesen memóriavezérlő terén is fejlődnek, hiszen a kétcsatornás DDR3-as megoldást egy modernebb, de ugyancsak kétcsatornás memóriavezérlő váltja, ami DDR4-es memóriatámogatást nyújt. A memóriatámogatás négy memóriafoglalaton keresztül aknázható ki, de vannak megkötések. Két darab egyoldalas memóriamodul esetén 2667 MHz, két darab kétoldalas memóriamodul esetén pedig DDR4-2400 MHz-es memória-órajel támogatott hivatalosan. Amennyiben négy darab egyoldalas memóriamodult használunk, úgy 2133 MHz-es, négy darab kétoldalas memóriamodulnál pedig 1866 MHz-es hivatalos támogatás áll rendelkezésre. Természetesen gyorsabb, akár DDR4-3200 MHz-en ketyegő memóriamodulok is használhatóak egyes gyártók X370-es alaplapjaiban, ám ez tuningnak számít, így nem minden esetben garantálható a stabilitás és a tökéletes működés (de szeretnénk megjegyezni, hogy ez az Intelnél is így van).
A Summit Ridge processzorok a felsoroltakon kívül kaptak még egy 24 sávval rendelkező PCIe 3.0-s hubot is, amelynek 16 sávját grafikai célokra vetheti be a rendszer, a sávok kettéosztására azonban csak az X370-es lapkakészlettel ellátott deszkáknál van mód. A fennmaradó 8 sávból négyet az NVMe adattárolókhoz, a másik négyet pedig a lapkakészlettel való kommunikációra használhat a rendszer. A processzor kínál még négy darab USB 3.0-s portot, illetve van rajta egy SATA vezérlő is. Ez főleg notebook felhasználásnál lehet majd érdekes a jövőben.
RYZEN processzorkínálat
Egyelőre csak három nyolcmagos RYZEN rajtolt el, a kisebb megoldások még váratnak magukra. Ezek mind az R7 családba sorolnak be, míg később majd érkeznek R5-ös és R3-as processzorok is. Az elnevezés nem véletlen, az AMD így szeretné jelölni, hogy az R7-esek a Core i7-esek ellenfelei. Közös az aktuális kínálatban, hogy mindegyik 8 magos, és a gyorsítótárukhoz se nyúltak hozzá, még a legkisebb 1700-as is megkapja a teljes mennyiséget. Akkor mi változik? Nos, mint ahogy a képen is látható, az órajelek, valamint az XFR által nyújtott extra, ami ahogy már írtuk, az X-es modelleknél +100MHz (a booston felül), a simáknál pedig +50. Az X-es modellek elvileg ezen felül valamennyire válogatottak is lesznek, tehát a tuningosoknak érdemes ezt becélozni. Ár-érték arányban természetesen nem a csúcsmegoldás lesz a legjobb, de a két 1700-asnak nagy jövőt jósolunk, 329 dollárért erős 8 magos processzort eddig maximum a mesében láttunk.
Lapkakészletek
Bár már maga a processzor is szépen meg van pakolva vezérlőkkel, azért sok múlik a lapkakészleten is, ami igazából már csak "lapka", ugyanis egychipes. 3+2 chipet készít az AMD a RYZEN mellé első körben, ezekből viszont kettő a mini számítógépekhez megy, amik alapvetően beérik majd a CPU szolgáltatásaival.
A nagy asztali gépekbe viszont nem árt több I/O port. Ahogy az a táblázatból is látszik, ahogy megyünk az olcsóbb megoldások felé, úgy csökken az USB 3.1 csatlakozók száma, de még a legolcsóbb is kap egy 10Gbps-osat. Az extra PCIe sávokra különböző vezérlők ülhetnek fel (hangkártya, gigabites ethernet, stb.), és igazából abból is nyújtanak eleget az olcsóbb megoldások is. Ami viszont fontos, hogy ha több videokártyás rendszerben gondolkodunk, akkor mindenképpen X370-es deszkára vadásszunk, mert csak azzal lehet szétosztani a CPU 16 PCI-E szálát 2x8-ra. Tuningolni azonban a B350-essel is lehet majd, tehát egy középkategóriás alaplap is bőven képes lesz kihasználni az extra potenciált a chipekben, nem lesz szükségünk a felsőkategóriára, mint az Intelnél.
Fontos, hogy az AMD hosszútávra tervez az AM4-es platformmal, úgyhogy elvileg egy most megvásárolt alaplap generációkon keresztül jó lehet.
Tesztkonfigurációk
Az AMD csomagja
A teszthez egyenesen az AMD-től érkezett a Ryzen R7 1800X processzor, amihez több extra is járt, ezek pedig egy igényes dizájnnal rendelkező, meglehetősen szokatlan csomagban kaptak helyet: egy nem mindennapi fadobozban.
Szép kis csomagban érkezett a tesztrendszer.
Az elegáns doboz hozzánk már egy picit sérülve, a záró mechanizmus egyik fele nélkül érkezett meg, de a fadoboz belsejében minden tökéletesen rendben volt – nem találkoztunk semmiféle sérüléssel. A különleges csomag a processzorhűtő nélküli RYZEN R7 1800X mellett tartalmazott 2 x 8 GB-nyi DDR4-3000 MHz-es Cl15-ös Corsair Vengeance LPX memóriamodult is, alaplapnak pedig egy Gigabyte GA AX370 Gaming 5-ös modellt kaptunk, ami az abszolút felsőkategóriát képviseli az X370-es megoldások között. Mivel a processzorhűtőhöz nem járt gyári hűtés, így egy Noctua U12S SE AM4 modellt kaptunk.
Negatívumok
Az alaplap BIOS szintjén eléggé kezdetleges volt. Az órajelet például csak felfelé engedte módosítani, lefelé nem – pontosabban lefelé is engedte, de az alacsonyabb órajel nem lépett érvénybe, minden maradt a gyári beállításon. Ez azért baj, mert így az azonos órajeles teszteket egyelőre nem tudtuk megcsinálni, még a Turbo Boost funkciót sem lehetett kikapcsolni, csak az SMT-t. A teszteket később, egy kiforrottabb BIOS érkezése esetén ki fogjuk egészíteni, illetve lesznek dolgok, amiket újra fogunk mérni, ugyanis a jelenlegi állapot még messze nem ideális – olyan, mint ha a platform nagyon béta állapotba lenne. Ezt egyes játékteszteknél irreálisan alacsony FPS értékek formájában tapasztaltuk is, de a CPU tesztek többsége rendben lefutott.
Tesztkonfiguráció
RYZEN
•Processzor: R7 1800X
•Rendszermemória: 2 x 8 GB DDR4-2400 MHz @ CL15-15-15-36
Kaby Lake
•Alaplap: Gigabyte GA-Z170X HD3P
•Processzor: Intel Core i7-7700K
•Rendszermemória: 2 x 4 GB DDR4-2400 MHz RAM @ CL15-15-15-36
Broadwell-E
•Alaplap: ASRock X99 OC Formula
•Processzorok
-Intel Core i7-6900K
-Intel Core i7-6800K
•Rendszermemória: 4 x 4 GB DDR4-2400 MHZ RAM @ CL15-15-15-36
AMD FX
•Alaplap: Gygabyte GA-990FX Gaming
•Processzor: AMD FX 8320
•Rendszermemória: 2 x 4 GB DDR3-1866 MHz @ CL10-11-11-28
Egyéb (közös)
•Adattár:
-Samsung 960 EVO 240 GB M.2-es SSD
-Western Digital Caviar Black 500 GB 7200 RPM HDD
•Videokártya: ASUS RoG GeForce GTX 1080 Strix
•Tápegység: Cooler Master V850
•Ház: Cooler Master TestBench
•Operációs rendszer: Windows 10 64-bit Anniversary Edition az összes frissítésével
Hőmérséklet és fogyasztás
Hőmérsékletek
Szerencsénk volt, ugyanis éppen rendelkezésre állt egy DeepCool Neptwin típusú processzorhűtő-monstrum, amit minden processzorfoglalat fölé sikerült felszerelni, igaz, RYZEN fronton egy pici barkácsolásra volt szükség, de mivel tesztpadra került a rendszer, így ez nem volt probléma. Viszont a kreatív megoldásnak hála – amiért köszönet subaruwrc-nek – így meg tudjuk mutatni, egymáshoz képest hogyan melegszenek a processzorok. Az AMD FX 8320 értékeit nem szerepeltetjük, hiszen a rendszer szokás szerint most is hihetetlen hőfok-adatokat közölt, amelyek teljességgel hiteltelenek (az alaplap szerint a CPU hűtötte a szobát).
Üresjáratban a RYZEN volt a legmelegebb. Az AMD-től kapott Noctua processzorhűtővel is végeztünk méréseket: abban az esetben 42 helyett 46 Celsius fokos üresjárati hőmérsékletet tapasztaltunk.
Terhelés alkalmával még rosszabb volt a helyzet, hiszen 73 Celsius fokon dolgozott a processzor egy nyitott tesztpadon, a Noctua hűtővel pedig 78 Celsius fokos hőmérsékletet mértünk. Zárt házban ezek az értékek alighanem rosszabbak lesznek, ha nincs megfelelő szellőzés. A fentieknek is köszönhető, hogy a tuningtól inkább eltekintettünk, de ennél sokkal súlyosabb gond, hogy a BIOS nem volt jó partner a túlhajtásban. 4,1 GHz-en még elindult a rendszer, de ennél feljebb már 1,4 voltos feszültség mellett sem sikerült munkára fogni a processzort, így inkább nem kínoztuk tovább, látva, mennyire melegszik. Reméljük, a kereskedelmi forgalomba szánt példányok jobbak lesznek – lehetőség szerint majd őket is megvizsgáljuk, addigra úgyis lesz normális BIOS.
Fogyasztás
A már-már bétának is nevezhető környezet ellenére természetesen a fogyasztásmérést sem hagytuk ki a sorból. Üresjáratban az alábbi értékeket tapasztaltuk:
A RYZEN a Core i7-6900K mögött vert tanyát, de a mezőny tagjai között összességében nem volt túl nagy különbség. Hogy ezek az értékek csökkennek-e az új BIOS-ok érkezésével az egyelőre rejtély. Majd megmérjük.
Prime95 terhelés alkalmával a középmezőnyben helyezkedett el az AMD leggyorsabb nyolcmagosa, közvetlenül a Core i7-6900K és a Core i7-7700K között (ez elég jó eredmény, mert a 6900K ugyanúgy 8 magos).
A CineBench R15 teszt már egy kis meglepetést is hozott, hiszen ebben az esetben minden Inteles riválisánál többet kért a RYZEN. Ez persze lehet a korai BIOS hibája is, így egyelőre túl komoly következtetést nem szabad levonni ezekből az értékekből.
AIDA64 Extreme Edition
AIDA64 Extreme Edition
Az alábbi tesztek a szóban forgó szoftver legfrissebb, 5.80-as kiadásával készültek, abból is az elérhető legújabb buildet, a 4084-es bétát használtuk, hogy a RYZEN teljesítményét minél pontosabban mérhessük.
Az eredmények nagyon vegyesek, ami itt-ott a béta állapotú szoftvereknek is betudható. Vannak viszont olyan mérések, ahol megvillantja az oroszlánkarmait a RYZEN, és könnyen beelőzi az Intel megoldásait. A memória-vezérlő is láthatóan fejlődött, párban van az ugyancsak kétcsatornás i7-7700K-éval, ami jelenleg a legfrissebb Intel architektúrát használja.
CineBench R15 és VeraCrypt
CineBench R15
A CineBench R15-ös tesztprogram eredményeit előszeretettel villogtatták az AMD illetékesei az elmúlt hetek során, így kíváncsiak vagyunk, az általunk mért eredmények is hasonló képet festenek-e. Azt pedig különösen érdekes lesz látni, hogy a jelenlegi leggyorsabb RYZEN mire képes konkurenseivel szemebn.
Az egyszálas teljesítmény az előző generációhoz képest mesés, gyakorlatilag ugyanaz az érték köszön vissza, mint amit korábban egyes diákon már láthattunk. A Core i7-6800K teljesítményét szintre tökéletesen hozza az újdonság, a Core i7-6900K azonban még el tud lépni. A Kaby Lake sorozatú Core i7-7700K fölénye azért kicsit nyomasztó, ugyanis emlékeztet minket arra, hogy a rövidesen érkező következő generációs Intel HEDT processzorokkal szemben már nem lesz ilyen rózsás a kép (bár hozzá kell tegyük, hogy azok biztos nem fognak ekkora órajel előnnyel rendelkezni).
A többszálú teszt alapján úgy tűnik, bőven van tartalék a leggyorsabb AMD RYZEN processzorban. Jelenlegi legfőbb riválisait könnyedén lenyomja, és valószínűleg a következő generációs Intel HEDT processzorok ellen is labdába tud majd rúgni. Ez óriási szó, ha azt nézzük, hogy egészen eddig nem volt olyan AMD processzor, ami a Core i7-es családdal szemben igazán ütőképes lett volna. Sőt, igazából a Core i5-ökkel is csak néha tudtak lépést tartani.
VeraCrypt
A TrueCrypt nyugdíjazása után a népszerű adattitkosító szoftver helyét a VeraCrypt vette át, amely az előd által kitaposott ösvényen menetel tovább, de ezt már biztonságos formában tesz, ugyanolyan könnyű kezelhetőség mellett, mint a TrueCrpyt.
Az AES kódolási és dekódolási teljesítményt vizsgáló tesztekben a RYZEN nagyon szépen szerepelt, méltó ellenfele volt a Core i7-6900K-nak, a 6800K-t pedig magabiztosan előzte, hála a két extra processzormagnak.
Az SHA256-os és SHA512-es teljesítmény vizsgálatakor már a Core i7-7700K ellen kellett versenyeznie az újoncnak, de magabiztosan állta a sarat, gyakorlatilag hozta vetélytársa szintjét, a Core i7-6800K és Core i7-6900K modelleket pedig könnyedén verte.
SisoftSandra 2016
Sisoft Sandra 2016
A Sisoft Sandra legfrissebb, 2016-os kiadásában a processzorok nyers teljesítményére voltunk kíváncsiak. Az aritmetikai teszt az Integer és a Floating Point teljesítményt veszi górcső alá, de később a multimédiás teljesítményt is megvizsgáljuk.
Integer teljesítmény terén a RYZEN lett a mezőny legjobbja, de Floating Point teljesítmény terén már felnőtt hozzá a Core i7-6900K, így ebben a tekintetben egy szinten voltak.
Multimédia teljesítmény terén a Core i7-6900K leiskolázta a mezőnyt, de a Core i7-6800K-t azért sikerült maga mögé utasítania a RYZEN család leggyorsabb tagjának. Árához mérten briliánsan teljesít az AMD üdvöskéje.
Érdekességképpen a processzormagok közötti sávszélességet, valamint késleltetést is megvizsgáltuk, ezek az adatok ugyanis sok mindenre magyarázatot adhatnak. Íme:
Adatátviteli sávszélesség terén nagyon jól áll a RYZEN, a késleltetés azonban nem valami fényes. Egy későbbi alkalommal érdekességképpen azt is meg fogjuk nézni, hogy ezeken az eredményeken javít-e a memória-órajel növelése. Most az idő rövidsége miatt erre nem volt módunk.
Adobe Premiere és Adobe Photoshop
Adobe Premiere CC 2017
A népszerű videóvágó szoftver segítségével egy H.264-es 1080p-s felvételt vágtunk meg és láttunk el effektekkel, majd a renderelés után átkódoltuk YouTube 720P formátumba. Az ehhez szükséges időt az alábbi diagram szemlélteti.
A munka a Core i7-6900K processzorral szerelt rendszeren lett kész a leghamarabb, de az AMD RYZEN tesztrendszer is kiválóan teljesített, hisz a Core i7-6800K szintjénél egy picivel jobb volt, és árban ahhoz áll közel, nem a 6900K-hoz.
Adobe Photoshop CC 2017
Photoshopban egy nagyméretű képfájlt vetettünk alá különböző módosításoknak, az automatizálás és az összehasonlíthatóság érdekében pedig szkriptbe foglaltuk a munkát. A folyamattal az alábbi módon birkóztak meg az egyes processzorok.
A Photoshop az Intel processzorainak kedvezett, de az AMD RYZEN is remekül teljesített, hisz már ezen a téren is lépést tudott tartani a Core i7-6800K-val (hozzá kell tegyük, hogy ahány képmanipuláció, annyiféle terhelésforma, így lehet más tesztekben más eredmények jönnek ki Photoshop alatt).
HandBrake és JavaScript
HandBrake
A népszerű videó kódoló alkalmazás 1.02-es kiadását hívtuk segítségül, hogy egy 1080p-s H.264-es fájlt átkódoljunk 720p30 HQ formátumba. A művelethez szükséges idő az alábbiak szerint alakult az egyes processzoroknál.
Az idő mellett az FPS értéket is feltüntettük, hogy még egyértelműbb legyen a kép. Az AMD RYZEN kiválóan helytállt, hiszen a méregdrága Core i7-6900K előtt végzett, igaz, előnye nem volt túl nagy, de ha ár/teljesítmény arányát nézzük, elégedetten dőlhetünk hátra.
JavaScript Benchmark
A Microsoft Edge webböngésző segítségével a Kraken 1.1 és az Octane 2.0 benchmarkot egyaránt lefuttattuk.
Az Octane 2.0 benchmark egyértelmű Intel fölényt hozott. Az FX-hez képest ebben a tesztben is sokkal jobb a RYZEN, úgyhogy az AMD a jelek szerint betartotta az ígéretét. Mondjuk volt honnan javulni, de ez egy másik kérdés. (Azért az látszik, hogy az órajel a király ezekben a tesztekben, nem a magok száma.)
A Mozilla Kraken 1.1 benchmark a jelek szerint már sokkal jobban feküdt a RYZEN processzornak, ugyanis a Core i7-7700K mögött a második helyre fért be, a Core i7-6800K-t és a Core i7-6900K-t pedig magabiztosan előzte. Az FX 8320-hoz képest itt kiválóan látszik az előrelépés – ég és föld.
3DMark és PCMark
PCMark 8
A PCMark 8 a produktivitással kapcsolatos terhelésformákat szimulálja, méghozzá háromféle módon. Mind a három tesztcsokrot lefuttattuk, majd az alábbi eredmények születtek.
A Home tesztben a magas órajelen ketyegő Core i7-7700K győzött, a Core i7-6900K és a Core i7-6800K pedig a második és harmadik helyet foglalhatta el. Ez a teszt a RYZEN számára nem hozott diadalt.
A Creative tesztcsokor ugyancsak az Intel processzorok fölényével zárult. A RYZEN és az FX közötti különbséget viszont remekül szemlélteti a fejlődést: tényleg sokat javított az AMD a teljesítményen.
A Work tesztcsokor sem hozott meglepetést, ugyanúgy az Intel processzorok térfelén pattogott a labda, mint az előző két tesztben.
3DMark
A 3DMark segítségével ezúttal csak a CPU teljesítmény alakulását vizsgáltuk, hiszen erre is kiváló a tesztprogram. Ezúttal a Time Spy és a Fire Strike Ultra kapta a főszerepet.
A DirectX 12-ben rejlő lehetőségeket szemléltető Time Spy tesztben eléggé gyengélkedett a RYZEN. Lássuk, vajon a Fire Strike Ultra teszt is hasonlóan zárult-e.
A Fire Strike Ultra teszt alapján a RYZEN volt a leggyorsabb. Kár, hogy ennyire hullámzó a teljesítménye, de idővel remélhetőleg ez javulni fog (még érezhető, hogy szoftveres oldalon lenne mit csiszolni).
Játékok
Játéktesztek
Eredetileg több játéktesztet is lefuttattunk, mint amennyinek az eredménye itt szerepelni fog. Egyes címekben – mint például a Hitmanben – irreálisan alacsony teljesítményt mutatott fel a RYZEN, ami alighanem szoftveres problémára vezethető vissza. Az alábbi két cím eredményei is több, mint furcsák, de mivel többször ellenőriztük őket, sőt, még rendszer-újratelepítést is eszközöltünk miattuk, így ezek biztosan a jelenlegi helyzetet ábrázolják. A szoftveres támogatás fejlődésével, illetve a BIOS és a driverek javulásával egészen biztosan változni fog a kép. Attól azonban a jelenlegi eredményeket nem fogjuk elhallgatni.
Az eddig kiszivárgott eredményekhez képest a fentiek elsőre meglepőek lehetnek. A korábbi R7 1700X eredmények alapján az R7 1700X és az I7-6800K nagyjából ugyanazt a szintet hozták egy Radeon RX 480 mellett, ám mi egy GeForce GTX 1080 segítségével futtattuk le a teszteket, hogy látszódjon, ha a processzor nem tud felnőni a feladathoz. Itt GPU limitről biztosan nem lehet szó. CPU fronton a driverek optimalizálása javíthat még a helyzeten, valamint a játékok optimalizálása is hozhat valamennyit a konyhára. Igazából az a gyanúnk, hogy DX12 mellett vannak még gondok, ahogy az a Time Spy esetében is látszott, hiszen Fire Strike alatt borzasztóan jól teljesített a RYZEN. Úgyhogy a CPU ezen oldalára a közeljövőben még biztos kitérünk egy új teszttel, csak várunk pár frissítést.
Verdikt
Verdikt
Teljesítmény terén a RYZEN bámulatos előrelépést hozott az előző generációs FX processzorokhoz képest, sokszor felveszi a versenyt az Intel 1050 dolláros Core i7-6900K modelljével, csak ez éppen feleannyiba kerül, ha pedig ki tudunk használni a 8 magot, akkor egyértelműen jobb vétel, mint az árban hozzá közel lévő Core i7-6800K. Ez az Intelnek azt jelenti, hogy vége annak az időszaknak, amikor a felsőkategóriában úgy árazhatott, ahogy a kedve tartotta, az AMD ugyanis egy hatalmas ugrással ott termett mögötte. Ráadásul igen agresszív árazási politikával nyitott a cég, mert bár a csúcsprocesszora az R7 1800X 500 dollárba kerül, kínálni fog 329 dollárért is nyolcmagos megoldást az R7 1700 személyében. Ennyibe az Intelnél a négymagos Core i7-7700K-t adják jelenleg.
A RYZEN tehát tényleg elhozhatja az AMD számára a feltámadást, de (és ez most egy nagyon fontos de) véleményünk szerint várni kellett volna egy kicsit a rajtjával. Az alaplapgyártók ugyanis nem álltak készen, és a chipset driver sem százas még. Igen, a processzor nagyrészt úgy fut ahogy kell, az órajeleket stabilan tartja, de az alaplapok BIOS-ai olyan, mintha nem is a béta, hanem inkább az alfa tesztelésben vennénk részt, a szoftveres gubancok miatt pedig az egyébként kiválóan teljesítő processzor néha csúnyán besorol az Intel megoldásai mögé. Szomorú, hogy ilyen hibák halványítják el a Zen architektúra fényét, de ha ezektől el tudunk egy pillanatra tekinteni, akkor nem kérdéses, hogy nagy jövő állhat az AMD újdonsága előtt, aminek még egy megrögzött Intel hívő is örülhet, hiszen az árversenynek ő is csak nyertese lehet.
Ez főleg a felső- és a csúcskategóriát érintheti, lejjebb kisebb a mozgástér, de valószínűleg néhány Core i5-ös árának is odacsaphat az AMD a jövőben. Azért csak a jövőben, mert mától csak a nyolcmagos megoldások váltak elérhetővé, a hat- és négymagos példányokra még egy kicsit várni kell, ahogy az integrált grafikával szerelt APU egységekre, és a Pentiumok ellenfeleire is. Elvileg még idén befutnak, de mi ősz előtt nem nagyon számítanánk rájuk, úgyhogy a belépőszintű konfigurációkban még egy ideig a Pentiumok maradhatnak a királyok, feljebb viszont ha nem kezd valamit az árazással az Intel, akkor pár hónapon belül a RYZEN-ek elvisznek minden ajánlott plecsnit. Addigra talán az alaplapgyártók is magukra találnak és elkészülnek a végleges BIOS-okkal, valamint szoftveres oldalon is minden rendben lesz.
Néhány hét múlva szeretnénk is visszatérni a RYZEN-re egy új teszt formájában, ugyanis a szoftveres gyengeségek miatt sok mindent nem tudtunk kipróbálni, amit szerettünk volna. A tuning szinte említésre sem érdemes, az azonos órajeles tesztek a kapott Gigabyte lappal nem mentek, és hát természetesen a játékokkal is akarunk még foglalkozni. Úgyhogy aki rá van pörögve a témára annak érdemes lesz figyelnie minket, van még ahonnan ez jött. ;)
A RYZEN tesztrendszerért köszönet az AMD-nek, az egyéb alkatrészekből pedig néhányat subaruwrc-től kaptunk kölcsön, ezúton is köszönet értük!
