A dinamikus képfrissítési rátát kínáló szabványok között jelenleg sajnos nincs átjárás, ami a G-Sync frontjáról érthető, hiszen egy zárt, szabadalmaztatott megoldásról van szó, amelynek működéséhez monitorba épített G-Sync modulra is szükség van. Ez a technológia az extra hardver és a licendíjak miatt sajnos alaposan megdrágítja a monitorokat. A másik fontos VRR (Variable Refresh Rate) szabvány az Adaptive-Sync, amire az AMD FreeSync is épít. Ennek támogatásához már nincs szükség komoly extrákra: csak egy FreeSync támogatással ellátott monitorra és egy Radeon sorozatú videokártyára vagy APU egységre, de akár Xbox One konzollal is próbálkozhatunk, hiszen már az is kapott FreeSync/Adaptive-Sync támogatást.
FreeSync támogatás két videokártyával
A téma nemrégiben felkeltette egy Reddit felhasználó érdeklődését, aki némi kísérletezés után sikeresen működésre bírta a FreeSync támogatást egy Nvidia GeForce GPU-val. A bryf50 becenévvel kommentelő felhasználó egy AMD Radeon Pro WX 4100-as és egy GeForce GTX 1080 Ti videokártyával szerelt rendszerrel próbálkozott, amelynél a FreeSync támogatással rendelkező monitor a Radeon videokártyára csatlakozott. A Windows 10-es operációs rendszerrel dolgozó konfiguráción kipróbálta, hogy a World of Warcraft legújabb kiegészítője, a Battle for Azeroth működik-e úgy, hogy a játék grafikai menüjében átállítja a rendereléshezt használt, FreeSync támogatással működő Radeon videokártyát GeForce-ra, miközben a monitor továbbra is a Radeonra kapcsolódik. A kíváncsiság apropója az volt, hogy szerette volna kideríteni, a videokártyák közötti váltás után aktív marad-e a FreeSync támogatás, vagy sem. Legnagyobb meglepetésére aktív maradt a FreeSync, amit a népszerű AMD WindMill demó lefuttatásával le is tesztelt. A dolog mögött egy kiskapu bújik meg, ami a mobil konfigurációk Hybrid Graphics funkciójához kapcsolódik – gyakorlatilag ezt használja ki a rendszer két videokártya esetén. Apró hátrány, hogy asztali videokártyákat alkalmazva mindkét termékre kapcsolódnia kell egy monitornak vagy televíziónak, csak így működik a funkció.
További megkötés, hogy jelenleg még a Windows 10 1803-as buildjében azt sem lehet megszabni, hogy melyik GPU legyen a nagyteljesítményű (High Performance GPU), és melyik az energiatakarékos (Power Saver GPU), pedig így további alkalmazásokban is aktív lehetne a funkció (ugyanis nem lehet mindenben GPUI-t választani renderelésre). Szem előtt kell tartani továbbá, hogy két videokártya kell a funkció működéséhez, valamint olyan játékra is szükség van, amiben váltani lehet a renderelő egységek között. Viszont a váltakozó képfrissítési rátában rejlő lehetőségeket így is olcsóbban ki lehet aknázni, mintha egy G-Sync monitort vásárolnánk: a nagyteljesítményű GeForce videokártya mellé elég egy 50 dolláros Radeon RX 550-es videokártya is, hogy a FreeSync aktiválódjon, ami még mindig kisebb kiadás, mint a G-Sync és a FreeSync monitorok közötti általános árkülönbözet. Persze a kalkulációba azt is bele kell számítani, hogy egyelőre csak egy nem hivatalos kiskapuról van szó, amit a Microsoft és az Nvidia bármikor becsukhat egy patch vagy egy új driver segítségével… Emlékezzünk csak vissza: anno az Nvidia a PhysX támogatásnál sem nézte jó szemmel, ha a rendszerben AMD GPU is jelen volt az Nvidia GPU mellett, és ilyenkor a PhysX deaktiválódott.
FreeSync Raven Ridge APU-val és egy Nvidia videokártyával
A fenti trükk másokat is tesztelésre inspirált, így egy survfate nevű felhasználó is megosztotta tapasztalatait a Reddit virtuális hasábjain keresztül. Ő egy RYZEN 3 2200G APU és egy GeForce GTX 1060-as videokártya segítségével kereste a választ a kérdésre: vajon ilyen rendszerben is működik a Hybrid Graphics támogatás és a FreeSync mód?
Tesztjei szerint igen, vagyis elég volt egy FreeSync támogatással ellátott monitort kapcsolni az alaplapi DisplayPort videó kimenetre, a GeForce GTX 1060-as videokártyára azonban nem csatlakozott semmilyen megjelenítő. A tapasztalatok alapján a Raven Ridge APU egység automatikusan a „Power Saving GPU” szerepkört kapta meg, míg a GeForce GTX 1060 mellé a „High Performance GPU” profilt rendelte a Windows 10. A trükkhöz persze néhány lépést azért teljesíteni kellett. Első körben az alaplapi UEFI Firmware esetében az Integrált Videóvezérlőt kellett elsődlegesnek beállítani. A GeForce GTX 1060-as videokártya mellé a 398.82-es, a Raven Ridge APU mellé pedig a 18.5.1-es Adrenalin drivert kellett telepíteni, utóbbinál pedig alapbeállítást kellett alkalmazni és újra engedélyezni kellett a FreeSync támogatást. Ekkor az alaplapi DisplayPort csatlakozón már „lógott” egy FreeSync támogatással ellátott monitor. A következő lépés az volt, hogy az Nvidia Control Panelen belül, a 3D beállításoknál meg kellett adni, hogy a preferált GPU a GeForce GTX 1060 legyen, így nincs szükség a Windows 1803-as kiadásával érkező GPU Selector használatára – a Radeon alapból az energiatakarékos opcióvá válik, a GeForce pedig a nagyteljesítményű videokártya lesz.
A PC Perspective munkatársai egy RYZEN 5 2400-as APU-val is próbát tettek
A hírek hatására érdekes teszt született, ami egy RYZEN 5 2400G APU egységet és egy GeForce GTX 1080-as videokártyát tartalmazó rendszeren készült. Ebben az esetben a FreeSync támogatással rendelkező monitor az alaplapi DispalyPort videó kimenetre kapcsolódott. A DirectX támogatást használó játékok esetén a játék EXE fájljára jobb egérgombbal kattintva ki lehetett választani melyik videokártyán induljon el az adott cím – az alapértelmezett a GeForce GTX 1080 volt, ami a Windows 10 Hybrid Graphics alapbeállításának köszönhető. A tesztek alapján a dinamikusan váltakozó képfrissítési ráta mind a játékok alatt, mind pedig a FreeSync és a G-Sync demó alkalmazások alatt tökéletesen működött.
Amikor a rendszer az Nvidia GPU teljesítményére támaszkodik, akkor az iGPU-ra csatlakozó monitor kiszolgálásához arra van szükség, hogy a GeForce videokártya képkocka-bufferéből az AMD Radeon iGPU képkocka-bufferébe kerüljön az adott tartalom. Mivel ez másolással érhető el, így mindenképpen növeli a késleltetést, de hogy pontosan mennyivel, azt csak méréssel lehet kideríteni.
A PC Perspective szakemberei erre is találtak módot: bevetettek egy Arudino Leonardo mikrokontrollert, egy 1000 FPS-es kamerát (Sony RX10M4), valamint egy apró LED-et is. A mikrovezérlőhöz kapcsolódó gombon keresztül nem csak a LED villan fel, de az operációs rendszer is kap egy egérgomb-parancsot, így nagyjából lemérhető a bemeneti késleltetés mértéke.
A mérés alkalmával a Radeon és a GeForce alapú FreeSync támogatás bemeneti késleltetését egyaránt lemérték, extraként pedig egy G-Sync monitort is hozzákapcsoltak a rendszerhez, hogy azzal is készüljön egy teszt. Itt az eredmények összehasonlítása nyilván csak korlátozott mértékben valósulhat meg FreeSync és G-Sync fronton, hiszen a két monitor között vannak különbségek, de általános kép felállításához így is jó a módszer, a lényeget pedig szintjén megmutatja: mennyit növekszik a bemeneti késleltetés, ha a GeForce VGA végzi a számításokat.
A mérések alapján a Raven Ridge APU esetében 29 ezredmásodperces bemeneti késleltetést mérték aktív FreeSync támogatás mellett, ami a GeForce videokártya bevetésével 31,9 ezredmásodpercre nőtt, vagyis alig 3 ezredmásodperccel rontotta az eredményt a képkocka-bufferek közötti másolgatást. Ehhez képest a GeForce GTX 1080-as videokártyára kapcsolódó ASUS RoG Swift PG27Q monitor esetében 24,9 ezredmásodperces bemeneti késleltetést mértek aktív G-Sync támogatás mellett.
Meddig működhet ez?
Nos, erre egyelőre nem igazán lehet választ adni, hiszen valószínűleg szúrni fogják az Nvidia szemét az efféle nem hivatalos próbálkozások, így könnyen lehet, hogy egy új driver vagy egy érkező Microsoft frissítés véget vet a mókának.
