AMD: ezért nem mindig használja a legjobb processzormagot a Windows

Sok félreértést eredményeztek a RYZEN Master jelölései, így az AMD tiszta vizet öntött a pohárba.

AMD: ezért nem mindig használja a legjobb processzormagot a Windows

Az elmúlt hónapok során sokszor téma volt a különböző fórumokon, hogy a RYZEN Master által megadott adatokhoz képest eltérő módon használja a Windows 10 ütemezője a processzormagokat, vagyis nem mindig a leggyorsabb példányt veti be egyszálú feladatvégzésnél, pedig így lenne logikus. Ebből sokan azt a következtetést vonták le, hogy a fura gyakorlat miatt teljesítményt veszít az adott konfiguráció, ám erről szerencsére szó sincs – ennek megértéséhez viszont érdemes tisztázni pár dolgot.

Az AMD a RYZEN processzorok gyártásának végén minden egyes processzor magjait teszteli, majd a tesztek eredményei alapján osztályozza őket elektronikai tulajdonságaik alapján. A fizikai és elektronikai karakterisztikákat ekkor be is égetik a chipbe, méghozzá az SMU Firmware névre keresztelt szoftverbe, amely így tartalmazza a magok rangsorát. Ezt a RYZEN Master mellett harmadik fél által készített szoftverek is ki tudják olvasni a megfelelő API-n keresztül, gyakorlatilag ez az adathalmaz az alapja a „Best Core” kezdeményezésnek.

Galéria megnyitása

Itt arról van szó, hogy – a második generációs RYZEN processzoroktól kezdve – a RYZEN Master szoftveren belül az adott négymagos CCX leggyorsabb processzormagját egy szürke csillag jelöli, míg a második leggyorsabb mellett egy pont szerepel. Ezeket a jelöléseket minden egyes négymagos CCX-nél megtaláljuk, sőt, a teljes CCD lapkát is osztályozza a rendszer, ekkor azonban már 2 x 4 processzormagból választja ki a leggyorsabbat, ami arany csillagot kap. A 12- és 16 processzormaggal rendelkező modelleknél a két CCD miatt két ilyen arany csillagos processzormag is jelen van a rendszerben.

A RYZEN 3000-es processzorok esetében az AMD újításként egy CPPC2 névre keresztelt ACPI funkciót is használ (Collaborative Power and Performance Control 2), mi igazából egy köztes réteget képvisel az adott processzor firmware-e, illetve az operációs rendszer között. Ezzel a funkcióval a Windows hatékonyan el tudja dönteni, hogyan érdemes használni a hardvert annak érdekében, hogy mind teljesítmény, mind fogyasztás tekintetében optimális helyzet alakulhasson ki. Lényegében ez az a felület, amelyen keresztül az AMD megadja az operációs rendszer számára a „Preferred Cores” információt, vagyis azt, hogy a különböző terhelésformáknál mely processzormagokat érdemes előnyben részesíteni. Ezek az adatok nem feltétlenül esnek egybe azokkal amelyekről a RYZEN Master említést tesz, vagyis nem feltétlenül az arany csillaggal, illetve szürke csillagokkal ellátott processzormagok kapják a legmagasabb terhelést.

Ennek több oka is van. Egyrészt a CPPC2 segítségével az AMD arról próbál gondoskodni, hogy a processzor megfeleljen a Windows 10 ütemező „Core Rotation” funkciójának, ami egyszálas terhelés alkalmával nem egyetlen processzormagot terhel, hanem egy magpárt, amelyek között oda-vissza váltogatja a terhelést a minél jobb hatékonyság érdekében. Ezzel az egyes magok átlagos hőfokát csökkenti, jobb lesz a hősűrűség, így a fogyasztás és a maximálisan elérhető órajel egyaránt javulhat, ami a teljesítmény javulását hozza. És itt van a kutya elásva, ugyanis ez az a gyakorlat, ami miatt a RYZEN processzorok esetében „trükközésre” van szükség, hála a CCX alapú felépítésnek.

Galéria megnyitásaEgy-egy CCX tömb esetében a négy processzormag úgy van elosztva, hogy kettő az egyik oldalon, kettő pedig a másikon foglal helyet, és közöttük van az L3 Cache. A Core Rotation Policy miatt úgy kell elosztani a processzormagok terhelését, hogy lehetőleg ne egymás melletti magokat terheljen a rendszer, hanem két egymástól távolit, de egy CCX-en belül annak érdekében, hogy az L3 Cache azonos részéhez férhessenek hozzá. A Windows ütemezője jelenleg nem túl fejlett ebből a szempontból, ugyanis például azt sem tudja megoldani, hogy a különböző folyamatokat különböző CCX tömbökhöz rendelje, első körben egy-egy CCX-re próbálja csoportosítani őket, majd csak utána kezdi el terhelni a következő CCX-et. Ez a csoportosítás egyetlen folyamat esetében jól jöhet, de több folyamatnál érdemesebb lenne több CCX-re osztani az összetartozó terhelésformákat – minden CCX-en összetartozó folyamatok futhatnának, hatékonyan. Idővel ez a gyakorlat egészen biztosan változhat, addig azonban a jelenlegivel kell megbarátkozni. Egy biztos: az AMD aktuális módszere a lehető legjobb teljesítményt biztosítja, legalábbis ezt bizonyítják az eddigi tesztek.

Hogy a fentiek fényében mégis mi értelme van akkor arany csillaggal jelölni a leggyorsabb processzormagokat? Az AMD szerint ezzel a rekordokat döntögető tuningosoknak szerettek volna kedvezni, ám belátták, hogy a jelenlegi gyakorlat sok félreértést szülhet, így változtatnak rajta. A jövőben a RYZEN Master is ugyanazt mutatja majd, mint amit az operációs rendszer esetében terhelések alkalmával láthatunk, azaz nem lesz többé ok a félreértésre.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap