Az elmúlt hónapok során sokszor téma volt a különböző fórumokon, hogy a RYZEN Master által megadott adatokhoz képest eltérő módon használja a Windows 10 ütemezője a processzormagokat, vagyis nem mindig a leggyorsabb példányt veti be egyszálú feladatvégzésnél, pedig így lenne logikus. Ebből sokan azt a következtetést vonták le, hogy a fura gyakorlat miatt teljesítményt veszít az adott konfiguráció, ám erről szerencsére szó sincs – ennek megértéséhez viszont érdemes tisztázni pár dolgot.

Az AMD a RYZEN processzorok gyártásának végén minden egyes processzor magjait teszteli, majd a tesztek eredményei alapján osztályozza őket elektronikai tulajdonságaik alapján. A fizikai és elektronikai karakterisztikákat ekkor be is égetik a chipbe, méghozzá az SMU Firmware névre keresztelt szoftverbe, amely így tartalmazza a magok rangsorát. Ezt a RYZEN Master mellett harmadik fél által készített szoftverek is ki tudják olvasni a megfelelő API-n keresztül, gyakorlatilag ez az adathalmaz az alapja a „Best Core” kezdeményezésnek.

Itt arról van szó, hogy – a második generációs RYZEN processzoroktól kezdve – a RYZEN Master szoftveren belül az adott négymagos CCX leggyorsabb processzormagját egy szürke csillag jelöli, míg a második leggyorsabb mellett egy pont szerepel. Ezeket a jelöléseket minden egyes négymagos CCX-nél megtaláljuk, sőt, a teljes CCD lapkát is osztályozza a rendszer, ekkor azonban már 2 x 4 processzormagból választja ki a leggyorsabbat, ami arany csillagot kap. A 12- és 16 processzormaggal rendelkező modelleknél a két CCD miatt két ilyen arany csillagos processzormag is jelen van a rendszerben.

A RYZEN 3000-es processzorok esetében az AMD újításként egy CPPC2 névre keresztelt ACPI funkciót is használ (Collaborative Power and Performance Control 2), mi igazából egy köztes réteget képvisel az adott processzor firmware-e, illetve az operációs rendszer között. Ezzel a funkcióval a Windows hatékonyan el tudja dönteni, hogyan érdemes használni a hardvert annak érdekében, hogy mind teljesítmény, mind fogyasztás tekintetében optimális helyzet alakulhasson ki. Lényegében ez az a felület, amelyen keresztül az AMD megadja az operációs rendszer számára a „Preferred Cores” információt, vagyis azt, hogy a különböző terhelésformáknál mely processzormagokat érdemes előnyben részesíteni. Ezek az adatok nem feltétlenül esnek egybe azokkal amelyekről a RYZEN Master említést tesz, vagyis nem feltétlenül az arany csillaggal, illetve szürke csillagokkal ellátott processzormagok kapják a legmagasabb terhelést.

Ennek több oka is van. Egyrészt a CPPC2 segítségével az AMD arról próbál gondoskodni, hogy a processzor megfeleljen a Windows 10 ütemező „Core Rotation” funkciójának, ami egyszálas terhelés alkalmával nem egyetlen processzormagot terhel, hanem egy magpárt, amelyek között oda-vissza váltogatja a terhelést a minél jobb hatékonyság érdekében. Ezzel az egyes magok átlagos hőfokát csökkenti, jobb lesz a hősűrűség, így a fogyasztás és a maximálisan elérhető órajel egyaránt javulhat, ami a teljesítmény javulását hozza. És itt van a kutya elásva, ugyanis ez az a gyakorlat, ami miatt a RYZEN processzorok esetében „trükközésre” van szükség, hála a CCX alapú felépítésnek.

Hogy a fentiek fényében mégis mi értelme van akkor arany csillaggal jelölni a leggyorsabb processzormagokat? Az AMD szerint ezzel a rekordokat döntögető tuningosoknak szerettek volna kedvezni, ám belátták, hogy a jelenlegi gyakorlat sok félreértést szülhet, így változtatnak rajta. A jövőben a RYZEN Master is ugyanazt mutatja majd, mint amit az operációs rendszer esetében terhelések alkalmával láthatunk, azaz nem lesz többé ok a félreértésre.