AMD Brazos: ami jó, az jó

Az AMD végre válaszolt az Intel Atom processzorára, méghozzá egy igen ütőképes megoldással, amelyet Brazos platformnak hívnak.

AMD Brazos: ami jó, az jó

Bevezető

Az Intel Atom processzorai és a köréjük épülő platformok már nagyon régóta piacvezető szereppel bírnak az olcsó, keveset fogyasztó asztali- és mobil konfigurációk szegmensében. Persze a cég dolga elég könnyű volt eddig az említett területeken, ugyanis a VIA Nano-ján kívül semmi sem veszélyeztette a pozícióját, és talán ennek is köszönhető az, hogy a második generációs Atomok elég nagy csalódást okoztak azzal, hogy igazából csak egy helyben toporogtak.

[bold]Veszik az Atomot, mint a cukrot, mert nincs más

[/bold]Az Atom processzorral ellátott termékek esetében a számítási teljesítménnyel nem is annyira, inkább a processzorba integrált videó vezérlő teljesítményével voltak és vannak is bajok, emiatt az IGP-t kritizálják is, ugyanis nem kínál hardveres gyorsítást a különböző videó fájlok lejátszásához, 3D-s teljesítménye pedig annyira szerény, hogy jobb nem is emlegetni. Ennek a problémának az ellensúlyozására szokták használni az Nvidia első- és második generációs ION platformját, amellyel az adott rendszer új erőre kap: az ION mind 3D-s teljesítmény, mind pedig hardveres videó gyorsítással kapcsolatos képességek tekintetében ütőképes. Az első generációs ION-ok még az Atom mellé társított chipsetet cserélték le, azonban az új Atomoknál ez nem lehetséges, így tulajdonképpen az ION 2 nem más, mint egy dedikált videókártya. A videó lejátszás hardveres gyorsítására egyébként van alternatív megoldás is, méghozzá az, hogy egy harmadik fél által készített HD dekóder chipet helyeznek el az adott rendszerben (Broadcom CrystalHD), amelynek köszönhetően, ha a 3D-s teljesítmény nem is, de a videó vezérlő videó lejátszással kapcsolatos képességei jelentős mértékben javulnak.

Így vagy úgy, eddig az volt a helyzet, hogy mind az olcsó, alacsony fogyasztású asztali konfigurációk, mint pedig a netbookok szegmensében hódítottak az Atom processzorok, amelyek az Nvidia ION platformjával karöltve végül is nem voltak rosszak, de saját IGP-jük tényleg csak nagyon alap feladatok elvégzésére képes. A fogyasztással legalább nincs baj, így ezek a rendszerek olcsó "házi szerverként" szinte tökéletesek tudnak lenni. Ez utóbbi helyzet valószínűleg a Brazos megjelenésével sem változik majd, de a piac nagyobbik részét, azaz a netbookok és a nettopok szegmensét szinte biztos, hogy átrendezi majd a Brazos platform.

[bold]Az egyeduralomnak vége, színre lép az AMD megoldása

[/bold]

Az AMD Brazos platformja az olcsó, alacsony fogyasztás mellett üzemelő asztali- és mobil konfigurációk piacát veszi célba, ahol eddig az Atomok hódítottak. A Brazos platform az Intel legfrissebb Atom platformja, azaz a PineTrail ellen száll harcba, amely ellen a korábbi információk és a platform specifikációi alapján papíron igen jó esélyei vannak.

Galéria megnyitása

Mielőtt még rátérnénk a platform bemutatására, feltétlenül tisztáznunk kell néhány fogalmat, illetve meg kell magyaráznunk néhány elnevezést annak érdekében, hogy a lentebb található bemutató mindenki számára érthető és világos lehessen.

 

[list type="unordered"]

[*]Brazos: maga az új platform, amely az Ontario és a Zacate APU egységekből, valamint a Hudson I/O vezérlőből áll.

 

[*]Bobcat: Az a processzor architektúra, amely kifejezetten az alacsonyfogyasztású rendszerek igényeinek megfelelően került kifejlesztésre. Erre, vagyis a Bobcat architektúrára alapoznak az Ontario és a Zacate APU egységek x86-os processzormagjai is.

 

[*]Fusion: Olyan központi egységeket foglal magában a Fusion név, amelyeknél a GPU- és CPU magokat ugyanarra a lapkára helyezték. A Fusion elég régóta téma az AMD-nél, bár mikor először szóba került még teljesen mást jelentett (olyan chipeket, aminek a magjai jók általános és grafikus feladatokra is). A Fusion család következő tagja a Llano lesz, amely már a kereskedelem fő áramába szánt megoldások között próbál majd labdába rúgni.

 

[*]Hudson: A Brazos platform I/O vezérlőchipje, amelyet a gyártó Fusion Controller Hub-nak is nevez.

 

[*]APU: Accelerated Processing Units, azaz „gyorsított feldolgozó egységek”. Ezzel a névvel illeti az AMD a Zacate és az Ontario processzorokat, amelyek a processzormag, illetve processzormagok mellett egy DirectX 11-es támogatással ellátott integrált videó vezérlőt is tartalmaznak. A beépített videó vezérlő nem csak 3D-s teljesítmény tekintetében minősül ütőképesnek, hanem az UVD3-as motor miatt a különböző videó fájlok lejátszásának gyorsításában, és a H.264-es kódolású Flash videók hardveres gyorsításában is jeleskedik, ez pedig az Atom processzorok számára rendkívül rossz hír, hiszen a termékek pont ezekben a kategóriákban teljesítenek siralmasan, legalábbis saját beépített videóvezérlőjükkel.

[/list]

[bold]

Zacate és Ontario

[/bold]A Brazos platform lelkét a Fusion APU (Accelerated Processing Unit) egységek képezik, amelyekből kétféle család áll rendelkezésre. Az egyik családban az Ontario kódnévre keresztelt APU egységek lapulnak (C-XX elnevezés), amelyek 9W-os TDP-vel, egy vagy két Bobcat architektúra köré épülő processzormaggal és egy Radeon HD 6250-es integrált videó vezérlővel rendelkeznek. A másik család, amely az Ontarioval ellentétben már nem a mobil konfigurációk, hanem az asztali gépek szegmensét veszi célba, a Zacate kódnevet viseli (E-XXX elnevezés). Ezek az APU egységek modelltől függően szintén egy vagy két Bobcat architektúra köré épülő processzormagot tartalmaznak, amelyek már magasabb órajelen ketyegnek, mint az Ontario egységek processzormagjai.

Galéria megnyitása

A Zacate APU Radeon HD 6250-es helyett már Radeon HD 6310-es GPU-val rendelkezik, ami gyakorlatilag csak magórajel tekintetében különbözik a Radeon HD 6250-től (280 MHz vs. 500 MHz). Noha a Zacate APU egységeket eredetileg csak és kizárólag asztali konfigurációkba szánták, a Brazos platform bemutatkozása után nem sokkal már találkozhattunk olyan noteszgépekkel, amelyekben Zacate sorozatú központi egység lapult.

Galéria megnyitása

Az Ontario és a Zacate modellek között a fentieken kívül még TDP tekintetében is van némi különbség: az Ontario modellek ugye 9W-os TDP-vel érkeznek – ahogy azt fentebb már említettük – a Zacate APU egységek pedig 18W-os TDP mellett üzemelnek. A fenti táblázat segítségével áttekinthetjük, hogy az új központi egységek között pontosan milyen modellek vannak jelen.

Galéria megnyitása

Mivel tesztünk főszereplője a Zacate család csúcsmodellje, az E-350-es APU, így most az elkövetkező néhány sor alkalmával a Zacate család tagjainak tulajdonságaival fogunk foglalkozni.

Galéria megnyitása
Galéria megnyitása

A Zacate APU – csak úgy, mint az Ontario család tagjai – a TSMC 40 nm-es gyártástechnológiájával készül, ahogy az AMD és az Nvidia legfrissebb videokártyáinak GPU-i is. A Zacate központi egység magfelülete 75 négyzetmilliméteres, ami elég kompakt méretet eredményez. A Zacate APU belsejében egy vagy két darab Bobcat architektúra köré épülő processzormagot találunk, attól függően, hogy éppen melyik egységgel van dolgunk. Ezek az x86-os processzormagok egyenként 32 KB-nyi adat- és utasítás gyorsítótárral, valamint 512 KB-nyi másodszintű gyorsítótárral rendelkeznek. A processzormagok mellett egy egycsatornás DDR3-1066 MHz-es támogatással ellátott memóriavezérlő is helyet kapott, amely 1066 MHz-es memória modulok kezelésére képes. Maga az GPU is ezen a memóriavezérlőn keresztül kapcsolódik a rendszermemóriához, ugyanis saját fedélzeti memóriával nem rendelkezik. Az APU tokozásán belül a felsoroltakon kívül találunk még egy PCI Express vezérlőt is, amely négy darab PCI Express 2.0-s sávot kínál a rendszer számára, sőt, még egy „interconnect” is található a chip belsejében, amely azt a Hudson I/O vezérlővel köti össze.

[bold]

3D teljesítmény: új korszakot nyílik az olcsó, alacsony fogyasztású konfigurációk történelmében?

[/bold]

A Brazos platform egyik legnagyobb dobása az, hogy az Intel PineTrail platformjához képest sokkal ütőképesebb integrált videó vezérlőt kínál, amely nem csak 3D-s teljesítményét, hanem a videók lejátszásának hardveres gyorsítását tekintve is sokkal jobbnak bizonyul a GMA3150-es IGP-nél.

Galéria megnyitása

Az új integrált videó vezérlő szoros rokonságot mutat a Radeon HD 5450-es videokártyák esetében használt Cedar sorozatú grafikus processzorral. Ez a GPU, amit az Ontario és a Zacate modellek esetében is alkalmaznak, a Radeon HD 5000-es család tagjainál már megismert tulajdonságokat ötvözi, persze azzal a különbséggel, hogy az említett videokártyánál alkalmazott GPU-hoz képest jelentősen alacsonyabb TDP mellett üzemel annak érdekében, hogy az APU beleférjen a 18W-os TDP keretbe.

A Radeon HD 6250-es és Radeon HD 6310-es videó vezérlők között csak egyetlen lényeges különbség van: előbbi 280 MHz-es magórajelen ketyeg és alacsony megfeszültséget alkalmaz, míg utóbbinál a magfeszültség értéke már magasabb, így az órajel 500 MHz-es értéket képvisel. Ettől eltekintve mindkét újdonság ugyanolyan felépítéssel rendelkezik, azaz mindketten két SIMD tömböt tartalmaznak, amelyekben egyenként 8 darab VLIW5 architektúrás feldolgozó lapul. Ebből az következik, hogy SIMD tömbönként 40 ALU áll rendelkezésre, azaz egy GPU összesen 80 shaderrel gazdálkodhat. A Radeon HD 5450-es modellhez képest hátráltató tényező, hogy itt a GPU egyetlen egycsatornás DDR3-1066 MHz-es memóriatámogatást kínáló memóriavezérlőn osztozik a két processzormaggal.

[bold]Hardveres videó gyorsításból ötös?

[/bold]Van még egy kellemetlen kérdés, amely az Intel eddig megjelent összes Atom processzorát érinti, ez pedig nem más, mint a különböző videó fájlok lejátszásának hardveres gyorsítása. Ezen a téren az Intel megoldásai nem jeleskednek – ahogy azt már a fentiekben is írtuk –, viszont az AMD Brazos platformja ebben a tekintetben is ütőképes, ugyanis az egyes APU egységek ugyanazt a harmadik generációs UVD motort használják, amely a legfrissebb Radeon HD 6000-es sorozatú videokártyák esetében is rendelkezésre áll.

Az UVD3-as motor könnyedén megbirkózik a 720p-s vagy 1080p-s H.264-es videók lejátszásával, azaz képes levenni a processzor válláról a videó lejátszásával kapcsolatos terheket, ami mind felhasználói élmény, mind pedig fogyasztás tekintetében komoly pozitívum. Az UVD3 a Flash streamek hardveres gyorsítására is képes a Flash 10.1 óta. Fontos megemlíteni azt is, hogy az UVD3 esetében immáron a DivX és Xvid kodekkel ellátott filmek lejátszásának hardveres gyorsítására is van mód. A felsoroltak mellett az UVD3-as motor az MPEG-4/AVC, VC-1, MPEG-2 és az MVC formátumú videók lejátszásának hardveres gyorsítására is képes. Az Adobe Flash esetében – ahogy sok más GPU-nál is – a 10.2-es kiadás megjelenésével tapasztalhatunk némi javulást a processzorterhelés vizsgálatakor a 10.1-es kiadáshoz képest.

Galéria megnyitása

A Radeon HD 6310 a natív HDMI támogatás mellett HDMI porton keresztül kínál Dolby TrueHD és DTS-HD MA támogatást is, amelyek még az ION esetében is hiánycikknek számítanak. Külön jó hír, hogy a Brazos esetében 23.976 FPS támogatás is rendelkezésre áll, ami az esetek többségében szintén hiánycikk szokott lenni, gondoljunk csak az Intel második generációs HD Graphics egységeire, amelyek – igaz driver hiba miatt – nem képesek normálisan megbirkózni a feladattal. A Brazos esetében problémát jelent az 1080p60-as videók lejátszása, azaz ezekkel nem boldogul a platform, de az 1080i60-as fájlokkal nincs baj. Tekintve, hogy ez utóbbi tartalmak igen-igen ritkák, így sok jelentősége nincs a dolognak, de nem árt tisztában lenni a tényekkel.

Ezzel nagyjából a bevezető végére is értünk, úgyhogy vágjunk bele a tesztelésbe. A következő oldalon felsoroljuk, hogy pontosan milyen konfigurációkon zajlottak a megmérettetések.

Tesztkonfigurációk

Galéria megnyitása

Tesztünkben többféle konfigurációt is segítségül hívtunk annak érdekében, hogy átfogó, objektív képet mutathassunk arról a szegmensről, amelyben az AMD Brazos platformja labdába próbál rúgni. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a jóval drágább, de szintén alacsony fogyasztás mellett üzemelő CULV platformok mellett hogy teljesítenek az Atomok és az E-350, ezért néhány notebookot is kölcsönkértünk az Asus-tól, amikben régebbi egymagos, és egy új kétmagos processzor teljesít szolgálatot. 

No, de elég a rizsából, nézzük inkább azt, hogy milyen specifikációkkal rendelkeznek a tesztben szereplő konfigurációk.

[bold]Notebookok:

[/bold]

[bold]ASUS U20A

[/bold]- Processzor: Intel Pentium SU2700 (1,3 GHz, egy CPU mag),

- Videó vezérlő: Intel GMA 4500MHD,

- Memória: 2 x 2048 MB DDR2-800 MHz So-DIMM (CL6-6-6-18),

- Merevlemez: Seagate 500 GB.

[bold]ASUS UL30JT

[/bold]- Processzor: Intel Core i5-520UM (1,06 GHz, két CPU mag),

- Videó vezérlő: Intel HD 3000,

- Memória: 2 x 2048 MB DDR3-1333 MHz So-DIMM (CL7-7-7-20),

- Merevlemez: Seagate 640 GB.

[bold]ASUS U50XV

[/bold]

- Processzor: Intel Core 2 Solo SU3500 (1,4 GHz, egy CPU mag),

- Videó vezérlő: Intel GMA 4500M,

- Memória: 2 x 2048 MB DDR2-800 MHz So-DIMM (CL6-6-6-18),

- HDD: Hitachi 320 GB.

[bold]Egyéb konfigurációk:

AMD E-350 + Radeon HD 6310

[/bold]- Alaplap: ASRock E350M1,

- Memória: 2 x 2 GB DDR3-1066 MHz So-DIMM (CL7-7-7-20).[bold]

Intel Atom D510 + GMA3150

[/bold]- Alaplap: Intel D510MO,

- Memória: 2 x 1024 MB DDR2-800 MHz (CL6-6-6-18).[bold]

Intel Atom D525 + Nvidia ION 2 (GT218)

[/bold]- Alaplap: Asus AT5IONT-I,

- Memória:  2 x 2 GB DDR3-800 MHz (CL6-6-6-15).

[bold]Intel Atom D525 (Intel GMA3150)

- [/bold]Alaplap: Asus AT5NM10-I,

- Memória: 2 x 1024 MB DDR2-800 MHz (CL6-6-6-18).[bold]

[/bold]

[bold]Közös összetevők:

[/bold]

- Merevlemez: Western Digital 160 GB,

- Tápegység: Chieftec 400W,

- Optikai meghajtó: NEC DVD-ROM

- Operációs rendszer: Windows Home Premium x64

- Legfrissebb driverek, legfrissebb BIOS-ok

Vágjunk is bele a tesztelésbe! Processzor- és memóriatesztek a következő oldalon.

Szintetikus processzor- és memóriatesztek

A tesztek között több alkalmazás is jelen lesz, de első körben most is az AIDA 64 legfrissebb verziójának segítségével vizsgáljuk meg azt, hogy a teszt egyes szereplői egymáshoz képest milyen eredményt tudnak felmutatni memóriakezelés és processzor teljesítmény tekintetében, valamint mire képesek az egyes komplexebb tesztek alkalmával.

[bold]AIDA 64

[/bold]Az AIDA 64 esetében minden rendelkezésre álló tesztet lefuttattunk, az így kapott eredményeket pedig külön-külön diagramokba foglaltuk annak érdekében, hogy az egyes tesztek alkalmával könnyedén fel lehessen állítani a rangsort az egyes termékek között.

Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása

A memóriatesztek nem mutatnak különösebb újdonságokat, azaz nagyjából azt látjuk, amit a processzorok és a memóriamodulok specifikációi alapján elvárhatunk. Az Atom processzorok, valamint a Brazos platform Zacate APU egysége igen komoly hátrányban vannak a CULV processzorokkal szemben, az egycsatornás memóriavezérlő miatt. Ami furcsa, az az, hogy a Zacate APU a vártnál is alacsonyabb teljesítményt mutatott fel memóriakezelés tekintetében. Kérdés, hogy a valós tesztek alkalmával is megmutatkoznak-e ezek a különbségek az egyes processzorok között, vagy sem. Ez rövidesen kiderül.

Galéria megnyitása
Galéria megnyitása

A CPU Queen alkalmával az Intel Atom processzorai látványosan profitálnak az órajel-különbségből, valamint a HyperThreading támogatásból, így szépen le is hagyják az E-350-es processzort. A Pentium SU2700-as, valamint a Core 2 Solo SU3500-as processzor veszte az 1,3 GHz-es, illetve 1,4 GHz-es órajel lett. A Photoworx teszt alkalmával már közel sincs ennyire szétesve a mezőny: szinte alig-alig látunk különbségeket az Atom processzorok, valamint az AMD Zacate APU-ja között, ami különbség azonban mégis adódik, az többnyire a HT támogatásnak tudható be.

Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása

A többi processzortesztben szinte ugyanaz a sorrend alakul ki, mint a CPU Queen teszt esetében, viszont a CPU AES megmérettetésben már fordul a kocka és az E-350-es modell mind a régi CULV processzorokat, mind pedig az Atom processzorokat maga mögé utasítja, méghozzá elég látványosan.

Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása

Az FPU tesztek alkalmával felemásan teljesít az E-350-es modell. A tesztek hol neki, hol az Atom processzoroknak kedveznek. Abban azért egyetérthetünk, hogy nem ez, vagyis a szintetikus tesztek eredményei, hanem a valós tesztek által felvázolt kép lesz majd a döntő, ha hiteles rangsort akarunk felállítani a processzorok között. 

[bold]SiSoft Sandra

[/bold]

Az AIDA 64 mellett egy másik alkalmazással is megvizsgáltuk versenyzőinket processzor- és memóriateljesítmény szempontjából és ez az alkalmazás nem más, mint a Sisoft Sandra. Ne is húzzuk az időt, nézzük azonnal a diagramokat.

Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása

A Sisoft Sandra aritmetikai tesztjében - amelynek eredménye nagyban függ az adott processzor számítási teljesítményétől - jól szerepelt a Brazos platform, illetve az E-350-es APU, ugyanis maga mögé tudta utasítani nem csak az összes Atom, hanem még a CULV rendszereket is. Amilyen szépen sikerült az aritmetikai teszt akadályait venni, olyan csúfos eredmény született a multimédia teszt esetében, ahol utolsó előtti helyen végzett az E-350 úgy, hogy az Atom processzorok elég szépen elverték.

Memória-sávszélesség tekintetében a SiSoft Sandra tesztjei alapján már nincs akkora különbség az Atom és a Brazos platform között, mint amekkora az AIDA 64-es tesztekben megmutatkozott.

A kriptografikus teszt alkalmával ismét megmutatta erejét az AMD újdonsága. Ez a teszt a konfigurációk AES256 és SHA256 titkosítással kapcsolatos teljesítményét vizsgálja és ebben a tekintetben igen jónak bizonyult az E-350-es APU, ahogy azt a fent látható utolsó diagram is szemlélteti. Nem jelentett problémát az Atom processzorok legyőzése, sőt, még a két gyengécske CULV rendszert is maga mögé tudta utasítani az E-350 csak úgy, mint az Atomok.

 

Renderelés, videó kódolás, képszerkesztés

A processzor- és memóriatesztek után picit keményebb terhelésnek tesszük ki a konfigurációkat: megnézzük, hogy mire mennek egy renderelési feladattal, valamint egy izzasztó, videó konvertálással kapcsolatos feladattal, amelynél H.264-es fájlt kell varázsolniuk egy tömörítetlen AVI forrásfájlból. Vágjunk is bele!

[bold]CineBench R11.5

[/bold]

A népszerű CineBench tesztprogram legújabb változatát vettük elő, amely az R11.5-ös verziószámot viseli. A szoftver a rendelkezésre álló összes processzormagot és szálat munkára fogja, majd a teszt végén - ami egyébként egy kép „lerendereléséből” áll - a rendszer teljesítményét egy pontszámmal díjazza. Mivel 64-bites Windows-t használtunk minden egyes konfigurációnál, így lehetőségünk nyílt a szoftvernek mind a 32-bites, mind pedig a 64-bites változatát lefuttatni.

Galéria megnyitása

A Core i5-520UM leiskolázta a mezőnyt, de ez olyan szinten várható volt, hogy többet említést sem teszünk róla. A második helyre cikkünk főszereplője, az E-350-es APU lépett fel, aki maga mögé utasította a magasabb órajelen ketyegő Atom processzorokat is, amelyeknek ráadásul rendelkezésükre állt a Hyper-Threading támogatás, azaz kettő helyett négy szálon tudták futtatni a tesztet. Bizony, az E-350 ellen még a HT támogatás és a magasabb órajel sem volt elég. A régi CULV processzorok a mezőny végén kullognak, de ez is várható volt.

H.264 kódolás, VLC-vel

Itt már valószínűleg szerephez jut majd a HT támogatás és a magasabb CPU magórajel is, így borítékolható, hogy az Atom processzorok - legalábbis a D525-ös modellek - jobban szerepelnek majd, mint a Zacate APU.

Galéria megnyitása

Ahogy az várható volt, tényleg a D525-ös Atom processzoroknak állt a zászló ebben a feladatban, de a különbségekből az látszik, hogy igazából csak az órajel miatt, a HT nem sokat dobott a dolgon. A Zacate APU - alias E-350 - azért derekasan helytállt, ugyanis ha a D525-ösöket nem is, a D510-es Atom processzort azért csak maga mögé tudta utasítani, ami 134 MHz-cel alacsonyabb órajelen ketyeg, mint D525-ös társai. Ez utóbbi ennyit számít.

[bold]Adobe Photoshop CS4: képmanipulációs teszt

[/bold]

Ezek a konfigurációk ugyan nem Photoshopozásra vannak kitalálva, de ha elegendő memóriával vértezzük fel őket, akkor kisebb-nagyobb szenvedések árán azért lehet rajtuk dolgozni, legalábbis az Atom alapú rendszerekkel eddig ez volt a helyzet. Hogy az AMD E350-es APU egysége ebben a tekintetben mit tud felmutatni riválisai ellen? Ez az alábbi kis diagramból derül ki, de mielőtt még az eredmények magyarázatára térnénk rá, ejtsünk néhány szót magáról a tesztről. A Photoshop CS4 esetében egy tíz tesztből álló scriptet futtattunk le egy adott fotón, majd a műveletek végrehajtása között eltelt időt a szoftver beépített "stopperével" rögzítettük. A tesztek eredményeit összegeztük és így a lenti eredmények születtek.

Galéria megnyitása

Az Adobe alkalmazásairól köztudott, hogy az Intel processzorait részesítik előnyben, de ez itt most nem nagyon látszódott. A CULV noteszgépeknél várható volt, hogy elverik az egész mezőnyt, de a sorrend még így is meglepő, hiszen az E-350-es könnyen lehagyja az Atomokat, és elég közel kerül a régebbi CULV processzorokhoz.

A Photoshop tesztet egyébként csak érdekességnek szántuk, nem tartjuk valószínűnek, hogy valaki lesz olyan mazochista, hogy komolyabb PS munkákat Brazoson fog elvégezni. Ha mégis, akkor legalább ő már tudhatja, mire számíthat.

WinRAR és 7Zip tesztek

A fájltömörítéssel kapcsolatos tesztek alkalmával a piac két legismertebb szoftverét hívtuk segítségül. A tesztek folyamán a WinRAR és a 7Zip alkalmazásokban becsomagolással és kicsomagolással kapcsolatos teszteket egyaránt lefuttattunk, sőt, a WinRAR esetében az ALT+B billentyűzetkombinációval előcsalogatható beépített tesztet is lefuttattuk, hogy még tovább árnyaljuk a képet.

[bold]WinRAR

[/bold]

A WinRAR esetében a 3.93-as kiadás 64-bites változatát használtuk, amely többszálú támogatást nem kínál. A szoftverrel egy olyan könyvtárat tömörítettünk be, ami több kisebb-nagyobb fájlt tartalmaz, majd egy restart után (hogy a fájlok ne legyenek a memóriában) ki is csomagoltuk a létrejött fájlt, a szükséges időt pedig minden esetben mértük. Mielőtt azonban megtekintenénk a "real world" tesztek eredményeit, nézzük meg, hogy mit mond a szoftver beépített tesztelő algoritmusa, szerinte melyik processzor minősül a leggyorsabbnak. A tesztkonfigurációk ismeretében a Core i5-520UM processzorral szerelt ASUS UL30JT lesz az abszolút befutó, ez nem kérdés, viszont az ennél már sokkal érdekesebb kérdés, hogy a Brazos platform az Atom processzorokkal ellátott konfigurációkhoz képest milyen teljesítményt tud felmutatni. Lássuk!

Galéria megnyitása

A beépített teszt eredményei egy furcsa rangsort alakítottak ki versenyzőink között, de ne feledjük, hogy ezek csak szintetikus eredmények, a valós, fájlcsomagolás alkalmával felmutatott teljesítmény ezektől bizony különbözhet, de hogy a sorrend felborul-e, és ha igen, mennyire, az a következő diagramokról derül ki.

Galéria megnyitása
Galéria megnyitása

A fájlok becsomagolásánál nagyon nagy szerephez jut a processzor gyorsítótára és ezt a fenti diagramon is jól láthatjuk. A becsomagolás alkalmával - ahogy arra már fentebb is utaltunk - bizony szépen felborult a sorrend és így a CULV processzorok mögött az első helyre az E-350-es processzor futott be, így maga mögé utasította az összes Atom CPU-t. A fájlok kicsomagolásánál már történt némi változás a sorrendben: az E-350-es APU-t beelőzte az Nvidia ION 2-es platformra alapozó D525-ös Atom konfiguráció, viszont a többi Atomot még így is megverte az E-350, igaz, csak hajszálon múlt a győzelem. Igazából nehéz mire vélni ezeket az eredményeket, nagyon furcsa, hogy ugyanazzal a processzorral két ennyire eltérő eredmény jön ki. Lehet, hogy az Atomnak ennyire fáj, ha az integrált VGA-ja elveszi előle a sávszélességet?

[bold]7Zip

[/bold]

Nem elégedtünk meg a WinRAR teszttel, így bevetettük a másik népszerű alkalmazást, a 7Zip-et is, amelynél ugyanazt a könyvtárat csomagoltuk be-, majd ki, mint amit a WinRAR esetében is. Az eredmények az alábbi két diagramon tekinthetőek meg.

Galéria megnyitása
Galéria megnyitása

A fájlok becsomagolásánál gyönyörűen beelőzte az egész mezőny az E-350-es APU - a Core i5-520UM kivételével - és ez a helyzet a fájlok kicsomagolásánál sem változott, már ami az első két helyezettet illeti. A tömörítés nagyon-nagyon jól megy az E-350-es APU-nak.

Játéktesztek

A játéktesztek eredményeit kíváncsian vártuk, bár, az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy a külföldi teszteredményeket átlapozva már nagyjából tudtuk, hogy mire képes az E-350-es APU, főleg a nagy riválisával, a második generációs Nvidia ION platformmal szemben, ami tulajdonképpen ugye nem más, mint egy GT218-as GPU. Első körben több játékot is kipróbáltunk a Brazos platformon, de sajnos jó néhánynál tapasztaltuk azt, hogy a rendszer még a játszható  24-30FPS közötti tartományt sem képes elérni, így ezeket a címeket kirostáltuk a tesztből és csak azokat hagytuk meg, amelyeknél legalább 24FPS-es, vagy magasabb sebességet mutatott fel az E-350 Radeon HD 6310-es GPU-ja. Érdekességképpen a lap alján azért összegezzük a lefuttatott játékok eredményeit, hátha valakinek majd jól jönnek.

Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása

A fenti három teszt alapján jól látszik, hogy a Brazos platform E-350-es APU-ja néhol a második generációs ION előtt teljesít, néha pedig néhány FPS-sel különbséggel követi őt, egyszóval az a helyzet, mint a "real world" tesztekben: hol az egyik platform jobb, hol pedig a másik. A S.T.A.L.K.E.R. teszt alkalmával az ION2 átvette a vezetést, igaz csak két FPS-sel volt jobb az átlageredménye, mint az E-350-é, de a másik két megmérettetés alkalmával már az E-350 bizonyult jobbnak. A S.T.A.L.K.E.R teszt alkalmával a „static lightning” opciót kellett használnunk, ugyanis csak ez az opció indult el minden platformon. Az Intel 510MO alaplapjánál ezen az opción kívül mást fel sem kínált a tesztprogram. A FarCry 2 esetében a két GMA3150-es rendszeren el sem indult a teszt, így ezek a konfigurációk egy szép nagy nullát kaptak az értékelésnél. A másik érdekesség az, hogy az UX50V noteszgép feltűnően jó eredményt ért el a teszt folyamán, ami arra enged következtetni, hogy bekapcsolt a GF105-ös GPU, ami a GMA4500-as sorozatú IGP mellett szintén jelen volt a rendszerben. Az is fura volt, hogy akármelyik GPU-t is engedélyeztük, a rendszer teljesítménye nem változott, viszont fogyasztás tekintetében mérhetőek volta külüönbségek. No, de mindegy. Az a notebook művelt néhány érdekességet, a lényeg úgyis az ION, a GMA3150 és természetesen a HD6310.

Összességében elmondható, hogy a Brazos platform E-350-es APU egysége a második generációs ION platformhoz hasonló 3D-s teljesítményt kínál: az eredmények játéktól függően hol jobbak a GT218-as GPU teljesítményénél, hol pedig pár FPS-sel rosszabbak. Az E-350 természetesen nem játékra lett kitalálva, de egy átlagos Pineview Atom processzornál azért nagyságrendekkel jobb 3D-s teljesítményt kínál, így mondhatjuk, hogy az AMD-nek sikerült elérnie a célját: 3D teljesítmény tekintetében porig alázza az Atom rendszereket, kivételt képeznek ez alól a második generációs ION platform köré épülő megoldások. Mondjuk a GMA3150-esnél jobb GPU-t nem nagy kihívás tervezni, annál szinte csak jobb van.

A Radeon HD 6310 tehát alkalmanként jól jöhet, ha régebbi játékainkkal kívánunk nosztalgiázni, ugyanis egy 4-5-6 éves címmel gond nélkül megbirkózik a rendszer, persze csak úgy, ha némi kompromisszumot alkalmazunk a felbontás és a grafikai részletesség esetében, de ez ebben a kategóriában megbocsátható.

Most pedig ígéretünkhöz híven jöjjön az a pár cím, amelyben az E-350 kudarcot vallott (az ION is):

[list type="unordered"]

[*][bold]Far Cry 2 (1024 x 768, low, DX9):

[/bold]- Min. FPS: 14,94;

- Átlag FPS: 21,28;

- Max. FPS: 33,70.

 

[*][bold]Far Cry 2 (1280 x 720, low, DX9):

[/bold]- Min. FPS: 13,94;

- Átlag FPS: 19,79;

- Max. FPS: 29,29.

 

[*]Resident Evil 5 (1024 x 768, medium, DX9):

- Átlag FPS: 14,2.

 

[*]Resident Evil 5 (1024 x 768, medium, DX10): 

- Átlag FPS: 15,0.

 

[*][bold]World in Conflict (1024 x 768, low, DX9):

[/bold]- Min. FPS: 3;

- Átlag FPS: 20;

- Max. FPS: 74.

 

[*]Maffia 2 (800 x 600, low):

- Átlag FPS: 11,2;

 

[*]Maffia 2 (1024 x 768, low): 

- Átlag FPS: 10,6;

[/list]

A következő oldalon egy igen érdekes témával folytatjuk a tesztelést, és ez nem más, mint a videó lejátszással kapcsolatos képességek vizsgálata.

Videó lejátszással kapcsolatos képességek

A Radeon HD 6310-es videó vezérlő egy hatalmas előnyt jelentő csodafegyverrel érkezik, ami nem más, mint az UVD3-as motor, ami a Radeon HD 6000-es család tagjainál is elérhető. Az UVD3-as motort többféle videó esetében is használhatjuk a lejátszás hardveres gyorsítására, ezzel pedig energiát takaríthatunk meg, ugyanis a videó vezérlő leveszi a videó lejátszásával kapcsolatos terheket a processzor válláról, így a rendszer hűvösebben, alacsonyabb fogyasztás mellett tud üzemelni. Ez a tény asztali konfigurációknál is előnynek minősül, de a noteszgépeknél, ahol az akkumulátoridővel a lehető legjobban kell gazdálkodni, még nagyobb jelentőséggel bír.

A képességek vizsgálatának érdekében H.264-es 720p-s és 1080p-s videókat, valamint WMV HD videó fájlokat, Xvid videót és YouTube HD videókat is futtattunk a tesztrendszereken, az egyes tartalmak lejátszása közben pedig figyeltük, hogy mekkora terhelés helyeződik a processzor vállára és azt is, hogy a rendszer minimális és maximális fogyasztása miként alakul. Az így kapott eredményeket az alábbi táblázatban összesítettük:

Galéria megnyitása
 

A Brazos platform összességében igen-igen jól teljesített a videó tesztek alkalmával, fogyasztás tekintetében például végig az ION2 előtt végzett, nagyjából a GMA3150-es videó vezérlővel ellátott konfigurációkhoz hasonló fogyasztást mutatott fel, viszont azoknál sokkal ütőképesebb volt processzorterhelés tekintetében.

Az E-350 esetében a FlashPlayer 10.1-es változatánál tapasztalható volt, hogy teljes képernyős módban az 1080p-s YouTube HD videó néha-néha beszaggatott, de ugyanezt 720p-s videóknál nem tapasztaltuk. A FlashPlayer 10.2-es változatánál már némi javulás mutatkozott, viszont a CPU terhelés még így is rosszabb, mint amit az ION2-es platform fel tud mutatni, és egy-egy pici szaggatást még a legfrissebb FlashPlayer esetében is megfigyeltünk a Brazos platformnál. Külföldi források szerint ezt a kis kellemetlenséget orvosolni fogják, mert a videó vezérlő képes a rendes lejátszásra, az AMD emberei már együtt dolgoznak az Adobe-bal.

Ettől eltekintve összességében jól szerepelt a Brazos platform, bár néhol azért az ION2 jobbnak minősült processzorterhelés tekintetében, de ott nem szabad elfelejtenünk, hogy az Atom D525-ös magasabb órajelen ketyeg, mint az E-350. Érdekesség, hogy az Alexander trailer 1080p-s változata minden platformon szaggatott, kivéve az Intel HD Graphics rendszert. Véleményünk szerint, mivel még nagyon gyerekcipőben jár a Brazos platform, így a nem is oly távoli jövőben szinte biztos, hogy az AMD különböző optimalizációinak köszönhetően javul a platform 3D-s és hardveres videó lejátszással kapcsolatos teljesítménye.

[bold]A teljes mezőny

[/bold]

Természetesen a CULV alapú noteszgépek esetében is leteszteltük a videó lejátszással kapcsolatos képességeket, ám ezeket a fenti táblázatban azért nem jelenítettük meg, hogy könnyebben össze lehessen hasonlítani az Atom alapú konfigurációk képességeit a Brazos-szal. Az alábbi táblázatban a fenti összesítésből hiányzó szereplőket is megtaláljuk.

Galéria megnyitása

A GMA4500 alapú rendszerek igen gyengécske teljesítményt mutattak fel, de az mindenképpen figyelemre méltó, hogy az Intel HD Graphics integrált videó vezérlővel ellátott Core i5-520UM processzor milyen jól szerepelt az egyes tesztek alkalmával. Toronymagasan verte a mezőnyt, de ez el is várható tőle, tekintve, hogy többször annyiba kerül mint bármi más a mai tesztben.

 

Fogyasztás, hőmérséklet, hdd-kezelés

[bold]Fogyasztás

[/bold]

A konfigurációkat egy 400W-os Chieftec tápegységgel teszteltük, amelynek hatásfoka alacsony terhelés mellett nem éppen a legjobb, így a lentebb látható, egyes külföldi tesztekben mérteknél magasabb eredményeket tulajdonképpen ezzel magyarázhatjuk. Sajnos kifejezetten a platformhoz való, kisebb teljesítménnyel rendelkeő tápegységet nem tudtunk beszerezni, de aki kíváncsi rá, hogy a Brazos platform egy kisebb teljesítményű tápegységgel mire képes az Atom platformmal szemben, az látogasson el az AnandTech virtuális hasbájaira, egészen pontosan ide. 

A felvett teljesítmény egy részét a tápegység hővé alakította, de a mért értékek még így is jónak mondhatóak. A noteszgépek esetében minden alkalommal a gyártó által biztosított tápadadaptert használtuk, méghozzá úgy, hogy az akkumulátort kivettük annak érdekében, hogy az akkumulátortöltés alkalmával jelentkező plusz teljesítmény felvétel ne jelentkezzen az eredményekben. Könnyű dolgunk volt, ugyanis mindhárom notebook ugyanolyan tápegységgel működött, így az egyik energiaforrást kiválasztottuk és azzal teszteltük végig a notebookokat azért, hogy egymással összehasonlítható eredmények szülessenek. Az Atom és a Brazos platformok tagjai is egyforma tápegységgel üzemeltek. Mivel az Atom és a Brazos platformok fogyasztásának összehasonlítása a cél, így az alábbi diagramon csak az említett konfigurációk eredményeit láthatjuk. Aki kíváncsi, hogy ezek az értékek hogyan viszonyulnak a CULV noteszgépek fogyasztásához, kattintson ide az összehasonlítást tartalmazó diagramért.

A kapott eredmények minden esetben átlagértékek.

Galéria megnyitása

Ahogy az a fenti táblázatból is látszik, az E-350-es Zacate APU alacsonyabb fogyasztással üzemelt, mint az Atom D510-es modell, viszont a GMA3150-es videó vezérlőre támaszkodó D525-ös példányt fogyasztás tekintetében már nem tudta minden esetben alulmúlni, körbetáncolták egymást. Hiába, ennyit számít az a tény, hogy a D525-ös Atomok DDR3-as memóriamodulokkal dolgoznak, amelyek a DDR2-es moduloknál kevesebbet fogyasztanak, ugyanis alacsonyabb feszültségen üzemelnek. A GT218-as GPU-val ellátott D525-ös rendszer már többet fogyasztott, mint a Zacate APU.

[bold]Hőmérséklet

[/bold]

Az aktív hűtéssel ellátott E-350es APU üresjáratban 45 Celsius fok körüli üzemi hőmérsékletet produkált, míg egy kiadós terhelés után - félórányi Prime95 teszt - sem emelkedett magasabbra a CPU hőmérséklete 68 Celsius foknál. Az egyes gyártók esetében az eltérő hűtésből kifolyólag lehetnek majd kisebb-nagyobb különbsége CPU hőmérséklet tekintetében, de az említett értékek támpontnak akkor is tökéletesen megfelelnek. A később megjelenő, Brazos alaplapokról szóló cikk alkalmával majd még visszatérünk a témára.

[bold]Merevlemez-kezelés

[/bold]

Az Atom alapú konfigurációk, valamint a Brazos tesztrendszer esetében ugyanazt a 160 GB-os, SATA 3 Gbps-os csatolófelülettel ellátott Western Digital merevlemezt használtuk, így alkalmunk nyílt összehasonlítani a platformok SATA 3 Gbps-os vezérlőinek teljesítményét. Természetesen az USB 2.0-s vezérlők sem úszták meg a tesztet, ugyanis őket egy 500 GB-os WD Passport külső merevlemez segítségével izzasztottuk meg. A méréseket ezúttal is HDTune és HDTach szoftverekkel végeztük. A tesztek eredményeiről az alábbi képek madnak bővebb információt.

Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása

 

A merevlemez-kezeléssel kapcsolatos tesztek után a következő oldalon a webböngészéssel kapcsolatos teljesítrményről és felhasználói élményről rántjuk le a leplet.

 

Webböngészés

Az Atom alapú konfigurációk tulajdonképpen rendkívül ideálisak átlagos, mindennapi tevékenységekhez, mint amilyen a webböngészés. A konfigurációk alacsony fogyasztás, alacsony hőtermelés és az esetek többségében alacsony zajszint mellett üzemelnek, ám sajnos sokszor kifog rajtuk a világháló, legalábbis akkor, ha Adobe Flash tartalmak megjelenítésére kerül sor - gondolunk itt az 1080p-s videó folyamokra. Az első generációs Atom platformok esetében - és néha később is - gondot okozott az, ha egyszerre több böngészőablak volt megnyitva úgy, hogy mellette például zenét hallgattunk, ez pedig annyiban nyilvánult meg, hogy a görgetés és az ablakváltás darabossá vált. Az ION-nal kiegészített rendszereknek már nem tört bele a bicskája a YouTube videók lejátszásával és a több böngésző ablak megnyitásával járó feladatokba, de hogy ez a Brazos-nál is így van-e, az majd az oldal végén kiderül.

Mivel a webböngészéssel kapcsolatos tapasztalatok leírása erősen szubjektív dolog, így mielőtt ebbe belevágnánk, két tesztprogramot is segítségül hívunk, amelyek remélhetőleg szépen megmutatják a konfigurációk közötti különbségeket. Az egyik ilyen alkalmazás a neves és igen népszerű SunSpider java benchmark 0.91-es kiadása, míg a másik a BrowserMark, amely - mint az a lenti szövegből is kiderül majd - sajnos több kellemetlen tréfát is bevetett ellenünk, no de mindent a maga idejében. Mivel szinte mindenki más webböngészőre esküszik, így úgy döntöttünk, hogy a három legnépszerűbb szoftverrel is lefuttatjuk a teszteket, vagyis az alábbiakban a Google Chrome, a FireFox és az Internet Explorer legfrissebb változatával készített eredményekről is beszámolunk.

[bold]SunSpider benchmark

[/bold]A sort az etalonnak számító SunSpider benchmarkkal indítjuk. A különböző tesztek előtt minden esetben újraindítottuk a rendszert és a háttérben egyik mérésnél sem futott semmi. A maximális hatékonyság érdekében a teszt idejére a Windows Update-et is kikapcsoltuk, nehogy egy váratlan frissítés érkezése árnyalja a képet.

Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása

Az eredmények értékelése előtt le kell szögeznünk, hogy a teszt pillanatában elérhető legfrissebb webböngészőkkel dolgoztunk. Akkoriban az Internet Explorer 9 RC változata még nem volt elérhető, csak a béta és a FireFox 4 is csak béta fázisban "tartózkodott", így ezek tesztelésétől eltekintettünk. Most pedig térjünk rá az eredmények kiértékelésére.

Ahogy az várható volt, a tesztek alkalmával egyetlen kivétellel minden esetben a CULV alapú noteszgépek bizonyultak a leggyorsabbnak, viszont mögöttük mindig ott loholt az E-350-es APU is, amely riválisait, az Atom processzorokat bizony messze maga mögött hagyta. A Google Chrome teszt alkalmával a régi CULV processzorokkal szerelt konfigurációkat is legyőzte a Zacate APU, ami igen jó hír. A SunSpider tesztek alapján egyelőre úgy tűnik, hogy érdemes a Google Chrome mellett dönteni, ugyanis a Brazos platformhoz, illetve az Intel Atom platformjához hasonló konfigurációk esetében minden százaléknyi gyorsulás úgy kell, mint egy falat kenyér ahhoz, hogy a rendszer a lehető legrugalmasabb legyen.

[bold]

BrowserMark

[/bold]A második tesztprogram a BrowserMark volt, amely nem időeredménnyel jellemzi az egyes konfigurációkat, hanem pontszámokkal, így ebben az esetben a "magasabb a jobb" elv érvényesül. A tesztprogram két alkalommal is elérhetetlennek bizonyult: először az ASUS U20A noteszgépénél, másodszor pedig az ASUS UL30JT konfigurációnál. Egyszerűen sem ADSL-en, sem mobilneten keresztül nem volt elérhető a szolgáltatás, mindig csak HTTP500-as hibát kaptunk. Persze törvényszerű, hogy a notebookok visszaadása után pár órával már működött a BrowserMark weboldala, de ezzel akkor mi már nem voltunk kisegítve. Ezt csak azért mondtuk el, mert ez az oka annak, hogy a két konfiguráció nem szerepel a tesztekben.

Galéria megnyitása
Galéria megnyitása
Galéria megnyitása

A BrowserMark különböző megmérettetései alkalmával egyértelműen kiderült, hogy az E-350-es APU jelentős mértékben veri az Atom konfigurációkat, viszont a CULV alapokon nyugvó egyetlen tesztrendszerrel nem tud mit kezdeni, de ez a mi szempontunkból most lényegtelen. Összességében tehát úgy látjuk, hogy webböngészésre - egyelőre szigorúan a tesztalkalmazások eredményeire hivatkozva mondjuk - a Zacate APU minősül jobb választásnak, nem az Atom platformok.

[bold]Szubjektív teszt: vélemény a webböngészés során tapasztalt felhasználói élményről

[/bold]

A CULV alapú noteszgépek közül csak a Pentium SU2700-as processzorral ellátott konfigurációról tudunk negatívumot mondani: ez a rendszer több megnyitott weboldalnál, ha a háttérben zenét is hallgatunk, egy picit darabosan vált a megnyitott webböngésző ablakok között és ha sok volt a Flash tartalom, vagy a kép, akkor picit akadozott is a görgetés. A jelenség Internet Explorer alatt hatványozottan jelentkezik, viszont Firefox-szal elviselhető, Google Chrome alkalmazásával pedig még kevésbé lehet észrevenni. A három noteszgép közül egyértelműen a Core i5-520UM + Intel HD Graphics 3000 kombó esetén, vagyis az UL30JT-nél éreztük úgy, hogy olyan szépen"csúsznak" az oldalak egy-egy görgetés hatására, mint forró kés a vajban.

És most térjünk át az Atom konfigurációkra. A leggyengébb, Intel Atom D510-es processzorral szerelt konfiguráció egyetlen megnyitott weblapnál is hajlamos akadozva görgetni, ha Internet Explorert használunk, viszont Firefox és Chrome esetében már sokkal jobb a helyzet, különösen utóbbinál. Az Intel GMA3150-es videó vezérlőre támaszkodó rendszernél a több ablak megnyitása csak Internet Explorer esetében okoz "érezhető" problémát, Firefox és Chrome esetében jól elvan a rendszer akár 4-5 megnyitott lappal is.  Az ION konfiguráció már Internet Explorer alatt is jobb volt egy picivel, legalábbis gördülékenyebbnek éreztük nála a webböngészést, mint az Intel GMA3150-re támaszkodó konfigurációnál, viszont FireFox és Chrome alatt szinte semmilyen akadást nem tapasztaltunk. Több weblapnál (5-8) már érezhető némi akadás, de még ez is bőven az elfogadható szinten belül van. Nagyjából úgy akadozik a rendszer az említett weblap mennyiségnél, mint az Intel 510MO alaplapja köré épülő konfiguráció 2-3 weblapnál.

A Zacate APU, vagyis az AMD E-350-es processzora már teljesen más szintet képvisel. Ennél a terméknél az Internet Explorer ugyan hajlamos akadozni, de erről valószínűleg nem a konfiguráció, hanem a webböngésző tehet, ugyanis az IE-vel a legtöbb rendszer már akkor is akadozott, amikor ugyanakkora terhelés mellett FireFox-szal vagy Chrome-mal vígan üzemelt. Az E-350 esetében feltűnő, hogy több képpel és flash tartalommal "megpakolt" weblapoknál sem tapasztalható lassulás a görgetés alkalmával, viszont ha több weblapot megnyitunk és a háttérben elindítunk valami .flac muzsikát, akkor egyszer-egyszer már észrevehető némi gondolkodás ablakváltás alkalmával. A görgetés viszont ekkor is rendben, zökkenőmentesen működik, tehát véleményünk szerint az E-350-es rendszer érzésre jobb az Atomos megoldásoknál.

Megj.: bár az IE sebességéről most elég negatívan nyilatkoztunk, újfent megjegyeznénk, hogy még a régei, 8-as változatot voltunk kénytelenek használni, ahogy FireFoxból se állt még rendelkezésre a 4-es.

Végszó

Nos, így a tesztek végeztével elmondhatjuk, hogy az Intel PineView Atom processzorai méltó ellenfelet köszönthetnek a piacon az E-350-es APU személyében. Az újdonság 3D-s teljesítmény tekintetében bizony még a második generációs  ION platformot is megszorongatja, sőt, néhol még annál is jobb teljesítményt ér el (pedig ott egy külön dedikált VGA van, saját memóriával). Az Atom processzorokkal összehasonlítva a Bobcat architektúrára épülő CPU magok néhol jobban, néhol rosszabbul teljesítenek, viszont a Brazos platform összességében sokkal rugalmasabb, sokkal élhetőbb, mint az Atom alapú megoldások.

Fogyasztás tekintetében az E-350 sokkal jobb, mint az Nvidia ION2-es platformjára támaszkodó Atom konfigurációk, sőt, terheléstől függően még a PineTrail platformot is képes megszorongatni a Brazos platform. A videó lejátszás területén a PineView Atom processzorok GMA3150-es videó vezérlője nem ellenfél a Radeon HD6310 számára, viszont az ION2 GT218-as GPU-ja néhol jobb eredményt tud felmutatni processzorterhelés tekintetében, aminek nagyrészt a hozzá tartozó processzor magasabb órajele is az oka, plusz a Brazos még elég friss, a szoftverek is újak hozzá. A helyzet az idő előrehaladtával, ahogy a driverek és az alkalmazások fejlődnek, valószínűleg látványosan javul majd.

Galéria megnyitása

Az AMD a Brazos platformmal egy igen ütőképes megoldással képviseltetheti magát az olcsó asztali konfigurációk piacán, így az Atom alapú rendszerek forgalma a közeljövőben szinte biztos, hogy visszaesik majd. Az E350-es APU-t tartalmazó mini-ITX formátumú alaplapok szerencsére már kezdenek megjelenni kereskedelmi forgalomban, igaz, még mindig nehézkesen zajlik a beszerzésük, ugyanis egy ideig hiány volt a Fusion processzorokból, mert az AMD nem számolt azzal, hogy ennyire népszerű lesz majd az új platform. A gyártó már megtette a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy ha lassan is, de fokozatosan megszűnjön a hiány.

Galéria megnyitása

Annak, aki manapság olcsóbb asztali PC, illetve HTPC építésén gondolkodik, mindenképpen figyelmébe ajánljuk a Brazos platformot, ugyanis véleményünk szerint az AMD újdonsága jól sikerült, így bátran alapozhatunk rá, ha egy átlagos, a mindennapi feladatokat ellátó, alacsony fogyasztású, halk rendszert szeretnénk építeni. A játékok esetében a régebbi címek nem jelentenek majd problémát, de azért kompromisszum-készen kell hozzáállnunk a kérdéshez. A videó lejátszással kapcsolatos képességekre szintén nem lehet panasz, az 1080p-s YouTube HD videók teljes képernyős lejátszásakor jelentkező apró be-beszaggatást pedig a jövőben remélhetőleg javítják. Komolyabb feladatokra (videó kódolás, képszerkesztés) csak korlátozottan alkalmas a rendszer, de ez ebben a kategóriában már egy megszokott dolog, ilyen konfigurációt általában nem is ilyen céllal szokás keresni.

Egy szó, mint száz: nekünk nagyon tetszett a Brazos platform! Ha válogatni kéne a kategóriában, akkor mi mellette tennénk le a voksunkat. Annak érdekében, hogy a nagyobb gyártók Brazos platform köré épülő alaplapjaiból könnyebb legyen választani, a közeljövőben jelentkezünk majd egy Brazos alaplap teszttel is, amelyben kivesézzük, hogy mely alaplapok pontosan milyen szolgáltatásokat kínálnak és ár/szolgáltatások tekintetében melyik modell az abszolút befutó. Stay tuned!

Neked ajánljuk

Kiemelt
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap