Álhíreket terjeszt, ezért olyan hatékony a molytetű

A kártevő meghekkeli az általa megtámadott növények kémiai kommunikációját, így azok nem a tényleges veszélyre figyelmeztetik társaikat, amelyek még sérülékenyebbé válnak a rovarral szemben.

Álhíreket terjeszt, ezért olyan hatékony a molytetű

A molytetvek vagy liszteskék a világ leggyakoribb növényi kártevői közé tartoznak, rengetegféle növényt megtámadnak, óriási károkat okozva a mezőgazdaságban. Az állatok elvonják a megtámadott növénytől a tápanyagokat, leveleiket ragacsos folyadékkal fedik be, ami kedvez a penész megtelepedésének, és vírusokkal fertőzik meg áldozataikat. Közülük a legveszélyesebb, a dohánymolytetű eredetileg Afrikából származik, de az elmúlt két évszázadban az egész bolygón elterjedt. Egy kínai kutatócsoport nemrégiben feltárta, miért olyan hatékony a rovar a növényekkel szemben, ami segíthet a jobb védekezési módszerek kidolgozásában is.

Amikor egy növényt támadás ér, például beleharap egy rovar, az organizmus kémiai sikolyt ereszt ki: vegyületek keverékét bocsátja ki a levegőbe, hogy ezek révén összezavarja vagy távoltartsa a támadókat, riadóztassa a fajtársait, vagy olyan ragadozókat vonzzon magához, amelyek megtámadják a növényi kártevőt. A kínai szakértők szerint a dohánymolytetű ezt riadórendszert „hekkeli meg”: amikor a rovar beleharap a növénybe, az rossz riasztást ad ki, nem a megfelelő veszélyre figyelmeztet, így az organizmus többi része és a szomszédos növények olyan védelmi intézkedésekbe ölik energiáikat, amelyek nem hatásosak a valódi támadó ellen, megkönnyítve a terjeszkedő molytetűk dolgát.

Galéria megnyitása

Nagyon leegyszerűsítve, a növények kétféle védekezési rendszerrel rendelkeznek: az egyiket a növényevő állatok ellen vetik be, a másikat pedig a támadó mikrobákkal szemben mozgósítják. Az első rendszer kulcsösszetevője a jázmonsav, amely rovarelleni mérgek termelésére ösztönzi a növényeket. A másik rendszer pedig szalicilsav termelésén alapul, amely antimikrobiális szerek termelődését váltja ki. 2007-ben a Kaliforniai Egyetem kutatói már sikeresen igazolták, hogy a molytetvek a jázmonsavas védekezés helyett a szalicilsavas védelmi rendszert indítják be, azt azonban senki sem tudta, hogy ennek milyen széles körű hatásai vannak.

A kínai szakértők most azt igazolták, hogy a rossz riasztás az egész ültetvényen elterjedhet, előkészítve a még ép növényeket a molytetvek támadására. A kutatók paradicsompalántákkal kísérleteztek, amelyeket különálló üvegtárolókban helyeztek el, és a légcserét lehetővé tevő csövekkel kötöttek össze.

Amikor az egyik palántát hernyókkal fertőzték meg, a másik mozgósította rovarelleni védelmi rendszerét, így amikor erre a növényre is hernyókat raktak, a kártevők nehezebben boldogultak, és sokkal lassabban növekedtek. Amikor azonban az első paradicsomot molytetvekkel fertőzték meg, egészen más történt: a másik növény gyakorlatilag lekapcsolta rovarelleni védelmét, és teljes erővel aktiválta az antimikrobiális védekezést. Így amikor a molytetvek ezt a palántát is megtámadták, gyorsabban el tudtak terjedni azon, mintha a növény egyáltalán nem kapott volna figyelmeztetést.

Hogy a molytetvek pontosan hogyan veszik rá a növényeket a dezinformálásra, az egyelőre nem ismert, de a következmények nyilvánvalóak: a tetűmolyok egyetlen növény megkóstolásával sérülékenyebbé teszik annak összes szomszédját, sokkal könnyebbé téve a következő rovargeneráció dolgát.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward