Bevezető és processzorfoglalat
Mai kis összefoglalónk azoknak szól, akik még elég újak a számítástechnika világában, ám a legalapvetőbb fogalmakkal már tisztában vannak. Úgy vettük észre a legtöbb kuszaságot mindig az alaplap kiválasztása okozza, és ehhez kell a legnagyobb körültekintés. Az ok elég egyszerű, eme alkatrész, mint az a nevéből is kiderül gépünk talán legfontosabb eleme, összefog egymással mindent és lehetővé teszi egyéb alkatrészeink irányított kommunikációját. Éppen ezért egy alaplap kiválasztása rengeteg függőséggel jár. Meghatározza milyen processzor, memória, videokártya, stb. kerülhet bele.
A sematikus ábra alapján talán egy kicsit komplexnek is tűnhet egy alaplap, de remélhetőleg a cikk végére minden információ a helyére kerül. Vegyük sorra a legfontosabb részeit melyekkel külön-külön foglalkozunk ma: chipset (északi és déli híd), BIOS, processzorfoglalat, memóriafoglalatok, bővítőkártyák helyei, perifériák csatlakoztatási lehetőségei és a hátlapi panel.
Processzorfoglalat
Az évek során több foglalattal találkozhattunk mind az AMD mind az Intel oldaláról. A processzorok és az alaplapokon található adatsín rendszerek gyors fejlődése miatt elkerülhetetlen, hogy időnként a gyártók lecseréljék a már meglévő foglalatot valami újra, fejfájást okozva ezzel néhány vásárlónak. A foglalat ugyanis az egyik legfontosabb tényező abban, hogy milyen processzort választhatunk az alaplaphoz vagy fordítva. A jelenlegi helyzet szerencsére eléggé letisztult, aki teljesen új gépet vesz, annak már a gyártó meghatározza a foglalatot is. Az AMD már jó ideje az „AM2” és az „AM2+” nevű foglalatokat használja, így szinte minden forgalomban lévő processzor passzol ezekhez az alaplapokhoz, míg az Intelnél ugyanez igaz az „LGA775”-re. Természetesen minden termék adatlapján fel van tüntetve, hogy milyen foglalatot igényel/tartalmaz. Ezeknek passzolniuk kell.
Ám a foglalat csak az egyik fele a kompatibilitásnak. Szerencsére a modern alaplapok elég széles körben támogatnak szinte mindent, ami passzol a foglalatukba, de mindig akadnak kivételek. Ha biztosra akarunk menni érdemes ellátogatni a gyártó honlapjára ahol a legtöbb esetben fel van tüntetve az adott alaplap kompatibilitási listája (CPU Support list).
Ezek után az egyetlen problémát csak az jelentheti, ha régebbi gépünknek szeretnénk adni némi vérfrissítést és például új processzort keresünk. Ez esetben első lépésként mindig be kell azonosítani a lapon található foglalatot. Ha nem tudjuk milyen van rajta és a leírása sincs már meg akkor megint csak a gyártó honlapját tudjuk ajánlani (a gyártó és az alaplap neve az esetek nagyrészében jól látható helyen fel van tüntetve az alaplapon magán). Ha ez megvan akkor az ilyen foglalatú processzorokra szűkítve a kört (például Socket-939 régebbi AMD-s Athlonokhoz) kereshetünk bele erősebb darabot. A rossz hír az, hogy ezek már eléggé kihalófélben lévő típusok, így túl nagy választékkal biztos nem találkozhatunk. Komoly esély akkor van újításra ha a fent említett foglalatok valamelyikével rendelkezünk (és akkor is nézzük meg, hogy az alaplap támogatja e az adott processzort és ha igen esetleg kell e hozzá BIOS frissítés, erről bővebben később).
Chipset és memória
Chipset
A chipset elnevezés az alaplapon található vezérlő chipeket vagy chipet takarja. Az esetek döntő többségében ez kettőt jelent (az nVidia-nak volt/van néhány egy chipes megoldása és náluk megtalálható három vezérlővel ellátott SLI-s alaplap is), és mi is ezeket ismertetjük most. Ők felelnek az alaplap funkcióinak döntő többségéért és így a részegységek közötti kommunikáció is rajtuk halad át. Szokás őket északi és déli hídnak (north/south bridge) hívni. Az északi híd felel általában a PCI-Express szálak (videokártyákhoz) és Intel esetében a memória kezeléséért is. AMD-nél ez utóbbi már jó ideje a processzorba van integrálva, és a következő processzorcsaládjánál már az Intel is követi az AMD-t ezen a téren. E két fontos funkción kívül, ha integrált grafikus megoldással rendelkezik az alaplap akkor az is az északi hídban foglal helyet.
A déli híd legfontosabb funkciója a perifériák (merevlemez, optikai meghajtó) és bővítőkártyák (TV tuner, hangkártya, stb.) kezelése. Ezen felül napjainkban már szinte minden alaplap rendelkezik integrált hálózati vezérlővel és hangkártyával, mely vagy a déli hídban található vagy az tartja velük a kapcsolatot. Ennél többet nem érdemes tudni erről a témáról egyelőre, hiszen a kezelt csatlakozókkal bővebben is foglalkozunk.
Memória
Kezdjük is a már emlegetett memóriával, melyet mint azt már említettük vagy az északi híd, vagy maga a processzor kezel. Attól függően, hogy milyen típusú memóriát támogatnak, ezeknek megfelelő foglalatokat találhatunk az alaplapon. Jelenleg három típusú memória van használatban, melyek DDR (double data rate), DDR2, illetve DDR3 névvel vannak ellátva és még ezeken belül is különböző sebességű példányok vannak. Az elsőt már csak elég régi alaplapok használják, míg a DDR2 messze a legelterjedtebb és legolcsóbb memória, és a felsőkategóriás lapokon már DDR3-as foglalatok kacsintanak vissza ránk. Fontos megjegyeznünk, hogy ránézésre ezek nagyon hasonlítanak egymásra így mindig nézzük meg az alaplap információit ahol le van írva, hogy milyen foglalat található az adott példányon és abból mennyi.
Ha úgy döntenénk, hogy magunk szereljük össze a gépet nagyon figyeljünk arra, nehogy fordítva próbáljuk berakni a memória modulokat, mert némi extra erő kifejtésével ugyan bemennek a „helyükre”, de könnyen tönkretehetjük vele az alaplapot! Ahogy a processzortámogatási lista is van a gyártók honlapján, úgy sok esetben található ugyanilyen memóriával is, ám sajnos az legtöbb esetben nem igazán frissített, így nem érdemes nézegetni, legalábbis nekünk ez a rossz tapasztalatunk.
Csatlakozók
Videokártya és bővítőkártya foglalatok
Ha nem integrált videokártyás alaplapot választunk, akkor mindenképpen szükségünk lesz egy grafikus vezérlőre, vagy egyszerűbb nevén videokártyára. Csak hogy tovább bonyolítsa a helyzetet, az ehhez lévő csatlakozóból is két féle létezik, a PCI-E x16-os és az AGP (Accelerated Graphics Port). Utóbbi már nem egy mai darab, így aggódnia csak annak kell miatta, aki régebbi gépében szeretne videokártyát cserélni. Ez esetben oda kell figyelni, hogy milyen foglalatút választunk. Az újaknál ez nem probléma, mert kivétel nélkül minden alaplap PCI-E x16 csatlakozóval van ellátva, van amelyik többel is.
Mivel az élet nem áll meg a videokártyáknál, így természetesen minden alaplap rendelkezik még plusz bővítő helyekkel, melyekbe elég széles skálán lehet válogatni a különböző kiegészítőkben, a hálózati vezérlő kártyáktól kezdve egészen a TV tunerekig. Amikor bemutatták a PCI-Express szabványt akkor azt a szép egységes jövőképet képzelték el, hogy minden ezen keresztül fog csatlakozni, ezért megjelentek a kisebb sávszélességgel rendelkező PCI-E x1 csatlakozók az alaplapon. Ám a kiegészítők gyártói nem kaptak a lehetőségen és máig a régi, sima PCI csatoló a domináns a legtöbb kártyán. Ennek köszönhető, hogy általában mindkettő megtalálható az alaplapokon.
Perifériák
Egy-egy számítógépnek alapvető tartozéka legalább egy háttértár (merevlemez/winchester) és egy optikai meghajtó (pl. DVD-író). Természetesen ezek is az alaplapra csatlakoznak ám itt szerencsére elég letisztult a helyzet. A régebbi perifériák IDE (amit szoktak PATA-nak is hívni) csatlakozót használnak, ami bár még alaptartozék a mai lapokon, általában csak egyetlen eggyel rendelkeznek, amire két eszköz fűzhető fel. Erre figyeljünk, ha régebbi dolgainkat akarjuk továbbvinni.
Az új eszközök általában már valamelyik SATA (Serial ATA) variánssal vannak ellátva. Sokan kérdezik fórumokon, hogy a SATA-II-es alaplapon elmegy e a régebbi SATA-I-es merevlemez. A válasz természetesen igen, ez miatt nem kell aggódni, visszafelé kompatibilisek, csak nem tudjuk kiaknázni a frissebb verzió előnyeit.
Hátlapi panel
A hátlapi panellel van a legegyszerűbb dolgunk, a választásnál ritkán korlátozó tényező. Itt található a legtöbb külső eszköz csatlakoztatására való port (billentyűzet, egér, webkamera, nyomtató, hang ki- és bemenetek, stb.). Csak akkor érdemes vele foglalkozni, ha extra igényeink vannak. Például olyan alaplapot keresünk, ami rendelkezik digitális videokamerához kellő firewire csatlakozóval.
BIOS
A BIOS az a szoftver amely irányítja alaplapunkat, indításkor például elvégzi az inicializációt. Bemutatásával egy teljes cikket meg lehetne tölteni, ám kezdő felhasználóknak inkább azt ajánlanánk ne állítgassák át a gyári értékekről. Ha mégis megtenné valaki és gépünk az újraindítás után megmakacsolja magát és úgy dönt, hogy akkor ő most nem indul el többet akkor keressük meg az alaplapon a CMOS Clear jumpert (forduljunk a leíráshoz, ez alaplaponként más helyen van). Ezt rövidre zárva és elindítva a gépet, majd feloldva visszaállnak a gyári értékek.
Összefoglaló
Mint láthattuk alaplapunk alapvetően meghatározza, hogy milyen egyéb alkatrészeket használhatunk hozzá. Természetesen még így is a legtöbb esetben óriási a választék, úgyhogy nem érdemes ez miatt aggódni. A függőségekre azonban fontos odafigyelni. Ha nem szeretnénk erre odafigyelni, akkor javasolt a Gépösszerakó használata, amely maga ellenőrzi az alapvető dolgokat (csak az alaplapba passzoló processzorokat, videokártyákat, memóriákat ajánlja fel), ám ha szeretünk nézelődni, akkor érdemes kiaknázni az iPon keresőfelületének a sokszínűségét (a jobb oldali sávban található ha beléptünk egy termékkategóriába). Szűkíthetjük a kört az összes fontos jellemző alapján, hogy könnyebben tudjunk dönteni.
Annak, akinek új ez az egész dolog javasoljuk, hogy inkább kérjen gépösszeszerelést, mert sok fejfájástól kímélheti meg magát, de természetesen a vállalkozó kedvűeket sem szeretnénk letörni, ám érdemes megkérni egy barátot, aki már csinált ilyet, hogy segítsen ebben az esetben.
Bizonytalanság esetén érdemes benézni a fórumunkra és kérdezni, az egyre több kedves felhasználónk közül jó eséllyel akad valaki, aki gyorsan tud segíteni. Sok alaplapról már készült teszt is itt az iPon hasábjain, ezt jelöljük mindig a termék mellett a megfelelő linkkel karöltve. Aki csak úgy olvasgatna alaplapos cikkeink közül, azoknak ajánljuk az ezzel foglalkozó részlegünket: klikk.
Reméljük sikerült némileg rendet tennünk az esetleges kuszaságban, kellemes hétvégét kívánunk minden kedves Olvasónknak!
