A GCHQ, az Egyesült Királyság titkosszolgálata közzétette Alan Turing két, a második világháború alatt keletkezett tanulmányát, amelyeket akkor írt, amikor kódfejtőként a szervezet Bletchley Park-i székhelyén dolgozott. A GCHQ szóvivője elmondta, hogy az írásokat eddig azért nem engedhették kiadásra, mert azok folytatólagos aktualitásuk miatt egészen mostanáig titkosnak minősültek, de a szervezet úgy döntött, hogy most már biztonságosan közzétehetők. A tanulmányokat a londoni Nemzeti Archívumban lehet megtekinteni, digitális változatban (elvileg) ingyenesen megrendelhetők ugyanitt.

Az első tanulmányban ‒ Paper on Statistics of Repetition (Az ismétlődések statisztikájának tanulmányozása) ‒ Turing azt igyekszik kidolgozni, hogyan állapítható meg statisztikai módszerekkel, ha két kódolt üzenethez ugyanaz a kulcs tartozik. A másodikban ‒ The Applications of Probability to Cryptography (A valószínűségszámítás alkalmazása a kriptográfiában) ‒ kriptográfiai problémák széles körére alkalmaz valószínűségi elemzési módszereket.

A papírok korára Turing egy félmondatából lehet következtetni, mivel amikor a feltételes valószínűség kapcsán a várható élettartamról ír, példaként megjegyzi, hogy „Hitler most 52 éves”. Ennek alapján 1941‒1942 körül készülhettek a tanulmányok.

„Nagy örömmel tesszük közzé a munkákat, mivel ezek révén még inkább megmutatkozik, hogy Alan Turing milyen úttörő kutatásokat folytatott a Bletchley Parkban” ‒ mondja a szóvivő. „Ez a fajta kutatómunka volt az, amely révén fordulat következhetett be a háború lefolyásában. Különösen örömteli, hogy Turing születésének századik évfordulóján oszthatjuk meg ezeket a tanulmányokat a közönséggel.”

Turing amellett hogy zseniális matematikus volt, kódfejtőként kulcsszerepet játszott a második világháborúban: statisztikai módszerei révén vált lehetségessé az Enigma feltörése. Emellett a modern számítástechnika atyjának tekintjük, valamint úttörője volt a mesterséges intelligencia kutatásának is.

Az utókor végletekig hálátlannak bizonyult a kutatóval szemben: 1952-ben homoszexualitása miatt vád alá helyezték, elítélték és hormonkezelésnek vetették alá. Két évvel később ciánmérgezésben halt meg, minden valószínűség szerint öngyilkos lett. 2009-ben Gordon Brown miniszterelnök a mindenkori kormány nevében hivatalosan bocsánatot kért ugyan Turing meghurcolásáért, de 2012 februárjában a Lordok Háza elutasította azt a petíciót, amely posztumusz kegyelmet kérvényezett a tudós számára.