Alagútmikroszkóppal készült a világ legkisebb stop motion filmje

Az IBM kutatóinak kisfilmjében egy-egy atom alkotja a képkockák pixeleit. 

Alagútmikroszkóppal készült a világ legkisebb stop motion filmje

Az IBM kutatói elkészítették a világ legkisebb filmjét: az Egy fiú és atomja (A Boy and His Atom) című alkotás egy szén-monoxid molekulák mozgatásával létrehozott, 242 képkockából álló stop motion. Az molekulák ilyen precíz mozgatásának, pontos pozicionálásának és képi megjelenítésének megvalósítása újdonságnak számít, magyarázza Andreas Heinrich, a projekt vezetője.

A képkockák létrehozásához egy pásztázó alagútmikroszkóp (STM) segítségével mozgatták a molekulákat, amelyek az alább látható felvételen az egyes pixeleket alkotják. (A filmben minden molekulára felülről tekintünk, és csak egy-egy atomjukra látunk rá.) Az műszert 1981-ben az IBM zürichi laborjában fejlesztette ki Gerd Binnig és Heinrich Rohrer, munkájukért 1986-ban fizikai Nobel-díjat kaptak. Ez volt az első olyan mikroszkóp, amely már egyes atomokat is képes volt megjeleníteni, illetve mozgatni.

A felvétel készítése során a -268 Celsius fokon működő, két tonnás készülék eredeti méretük 100 milliószorosára nagyította az atomok képét. A filmkockák elkészítéséhez a hőmérséklet, a nyomás és a vibrációk rendkívül precíz kontrollálására volt szükség, mondják a labor munkatársai. A pásztázó alagútmikroszkóp egy egyetlen atomnyi vastagságú tű segítségével pakolja a kívánt helyre a molekulákat. A 242 képkocka pixelről pixelre történő felépítése nagyjából 180 órát vett igénybe.

Az IBM hasonló projektek keretében évtizedek óta dolgozik annak felderítésén, hogy meddig lehet miniatürizálni az adattárolókat, illetve az egyéb összetevőket a számítástechnikában és azon kívül. A filmet elkészítő kutatócsoport korábban a világ legkisebb mágneses bitjét hozta létre, megtalálva a választ arra a kérdésre, hogy minimálisan hány atom szükséges – 12 − egy bit információ ilyen formában történő tárolására. A jelenleg használatos adattárolókban nagyjából egymillió atomot használnak fel ugyanennyi adat tárolására, így az IBM szakértőinek atomi memóriája egy napon minden eddiginél kisebb adattárolók kifejlesztéséhez vezethet.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward