Az Intel Foundry Services, vagyis a vállalat félvezetőipari bérgyártói részlege egy teljesen új gyártástechnológiát jelentett be, ami nem a csúcskategóriás chipek piacát veszi célba, éppen ellenkezőleg: kifejezetten az egyszerűbb dizájnnal rendelkező termékekhez készült. A 16 nm-es osztályú gyártástechnológiát egyszerűen csak Intel 16 néven mutatták be, legfontosabb előnyei közé tartozik az, hogy segítségével költséghatékonyabban gyárthatóak a különböző piaci szegmensekbe szánt chipek, amelyek jellemzően alacsony fogyasztás mellett üzemelnek.
Hogy miért jó ötlet egy efféle gyártástechnológia piacra dobása, mikor sokkal fejlettebb csíkszélességek is rendelkezésre állnak? Lényegében azért, mert nem minden chipnél kifizetődő a legmodernebb gyártástechnológiák használata, azok ugyanis egyszerűen nem hoznak annyi előnyt, mint amennyivel többe kerül a chipek fejlesztése és gyártása. Az Intel 16 éppen ezért mindazon gyártók számára lehet vonzó, akik minél jobb kihozatali arányra, minél egyszerűbb chiptervezési munkafolyamatra, illetve minél költséghatékonyabb gyártásra vágynak. Ez a gyártástechnológia lényegében kiegészíti majd a vállalat 22 nm-es FFL csíkszélességét: költséghatékony mivoltának és számos előnyének köszönhetően sokféle chiphez bizonyulhat jó választásnak.
Az Intel szerint az új gyártástechnológia segítségével magasabb tranzisztor-sűrűséget lehet elérni, ezzel egy időben a teljesítmény is növekedhet, míg a fogyasztás alacsonyabb lehet. A chipek gyártásakor kevesebb maszkot kell használni a mintázás alkalmával, ami segít az előállítási költségek csökkentésében és a gyártási folyamat egyszerűsítésében is. Ezzel egy időben a back-end részleg tervezési szabályai is egyszerűbbek lesznek, mint azoknál a planáris gyártástechnológiáknál, amelyek ma széles körben használatban vannak a célpiacokon.
Hogy mely szegmensekben jöhet jól az Intel 16 gyártástechnológiája? Egyebek mellett használhatják a hadiipari eszközöknél, a rádiófrekvenciás eszközöknél, a konzumerpiaci termékeknél, az adattároló rendszereknél, az űriparban, illetve akár a kormányzati termékekbe szánt chipeknél is, hogy csak néhány példát említsünk.
A felsorolt szegmensekben jellemzően rengeteg olyan chipdizájn van használatban jelenleg is, amelyek meglehetősen hosszú életciklussal rendelkeznek, különösen az alkalmazásprocesszorokra, a különböző vezérlőkre, az analóg áramkörök kiszolgálóira, a rádiós eszközökre, valamint a különböző konzumerpiaci chipekre igaz ez a kijelentés. Ezeken a területeken még manapság is többnyire planáris tranzisztorokkal dolgozó csíkszélességek vannak használatban, pont a költséghatékonyság, az egyszerűbb tervezés és a magas kihozatali arány miatt. Rengeteg piaci területen bizonyulhatnak megfelelőnek az efféle, kiforrottnak nevezhető gyártástechnológiák, például akár az AI és a HPC piacon is, ahol számos olyan chipet hasznának, amelyek sokkal kevésbé bonyolultak, mint az AMD Instinct MI300-as vagy az Nvidia H100-as gyorsítókártyáján található GPU-k, ezzel egy időben sokkal kisebbek és sokkal kevesebbet is fogyasztanak.
A felsorolt területeken lavírozó chipek ugyan kiforrott gyártástechnológiákat használnak, ám ezek fejlesztése is kifizetődő lehet sok esetben, hiszen az újabb FinFET gyártástechnológiákból többnyire profitálhatnak e szegmensek. A TSMC pont ezért kínálja N12e gyártástechnológiáját, ami hasonló célpiacra készült, mint az Intel frissen bejelentett Intel 16-os csíkszélessége.
Jó hír, hogy az Intel 16 támogatása már az EDA (Electronic Design and Automation) chiptervező szoftverekben is jelen van, legyen szó az Ansys, a Cadence, vagy éppen a Synopsys termékeiről. A gyárnélküli chiptervező vállalatok már el is kezdhetik az Intel 16 gyártástechnológia alkalmazását az említett szoftverek segítségével: a tervező és ellenőrző szoftverkomponensek mellett a szimulációs eszközöket is felvértezték az Intel 16 támogatásával.
