Aktív galaxismagba kémlelt az Eseményhorizont Teleszkóp

Az EHT, amelynek köszönhetően egy évvel ezelőtt először tették közzé egy szupernehéz fekete lyuk eseményhorizontjának nagyfelbontású képét, azóta egy blazárt is szemrevételezett.

Aktív galaxismagba kémlelt az Eseményhorizont Teleszkóp

A blazárok olyan aktív galaxismagok, amelyek nagyon erősen sugároznak az elektromágneses spektrumban, a rádióhullámoktól a gammasugarakig minden tartományban. Az EHT által még 2017-ben vizsgált galaxismag, a 3C279 pedig pontosan ilyen tulajdonságokkal rendelkezik. Ahogy a távcső által rögzített M87 esetében, itt is egy szupernehéz fekete lyuk a sugárzás forrása. Az 5 milliárd fényévnyire található égitest 800 milliószor nehezebb a Napnál.

A 3C279 magja több energiát generál, mint a galaxis többi része együttesen. Ahogy az aktív magoknál lenni szokott, a blazár két pólusából nagyenergiájú anyagsugarak indulnak ki, amelyek elképesztő sebességgel, a fénysebesség 99,5%-ával száguldanak. A szakértők a mai napig nem értik, hogy ezek a jetek pontosan hogyan képződnek, ezért kezdték alaposabban tanulmányozni a 3C279-et az EHT segítségével. A világ legjobb rádiótávcsöveit hálózatba fogó Eseményhorizont Teleszkóp ugyanis összességében olyan nagy felbontással rendelkezik, hogy 0,4 fényévnyi struktúrákat is képes elkülöníteni ilyen óriási távolság esetén is.

Az alábbi képek közül jobb oldalon látható készült az EHT észlelési adatai alapján, a balra látható képeket pedig más, gyengébb felbontású rádiótávcsövek készítették. A két vöröses paca a jetek rádiókibocsátását jeleníti meg. Az alsó esetében a megnyúlt forma tükrözi, merre mozog az anyag, a felső esetében azonban egy kicsit más a helyzet. A jet pozíciója miatt itt az anyagsugárra majdnem pontosan szemből látunk rá, és az észlelt sugárzás azon a területen képződik, ahol a részecskék közel fénysebességre gyorsulnak.

Galéria megnyitása

Ez a jet mindössze 2 fokkal tér el attól, hogy egyenesen a Föld felé mutasson, vagyis az EHT gyakorlatilag végignézett a teljes, sok-sok millió fényév hosszú anyagsugáron, annak bázisáig, amelyet a kép ábrázol. A kutatók máris több érdekességet figyeltek meg a felvételen, amelyek közül a legfontosabb, hogy ez a bázis napi szinten változásokat mutat, ráadásul furcsa, spirális struktúrák fedezhetők fel benne. Mindez a szakértők szerint az égitest és az akkréciós korong forgásából eredhet, amelyek miatt a jet anyaga is forog és a bázisnál spirálisan kavarog. Ez a vonatkozó numerikus modellek alapján várható volt, de a valóságban még sosem sikerült megfigyelni.

Érdekes továbbá, hogy az alsó jet esetében is megfigyelhető az anyagmozgás: a felvétel idején a sugárzás javát adó anyagcsomó néhány nap alatt jól láthatóan elmozdul a két a paca között (illetve az alsó paca mögött) rejtőző fekete lyuktól. A következő észlelési időszakban várhatóan még alaposabban megvizsgálják ezt az objektumot, erre azonban csak a jövő évben kerülhet sor, az idei észlelési kampányt ugyanis a COVID-19-járvány miatt kénytelenek voltak lefújni.

Neked ajánljuk

Kiemelt
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap