A New York-i Hunter Egyetem kutatói olyan genetikailag módosított egereket hoztak létre, amelyek rendkívül érzékeny szaglásuknak köszönhetően képesek lehetnek kiszimatolni a taposóaknák pontos helyét. A kutatók reményei szerint a MouSensor névre keresztelt egérfajta valamikor a nem túl távoli jövőben segíthet megszabadulni a múlt háborúinak ezen veszélyes hagyatékától.
Világszerte több mint hetven ország területén vannak taposóaknák telepítve, valamilyen korábbi fegyveres konfliktus eredményeként. Az ENSZ adatai szerint évente 15–20 ezer ember esik áldozatul az ilyen aknáknak. „Ezek a közösségek még hosszú idővel a harcok befejeződése után sem tudnak visszatérni normális életükhöz, mivel mindennapi tevékenységükre közvetlen hatással vannak a környezetükben található aknák” – mondja Charlotte D’Hulst, a kutatás vezetője.
Az ötlet maga nem teljesen új, egy tanzániai székhelyű belga szervezet, az Apopo többek közt betegségek és taposóaknák kiszagolására idomít be gambiai óriáspatkányokat. A HeroRats nevű program két patkánya egy emberi irányító segítségével kevesebb, mint két óra alatt képes felderíteni egy 300 négyzetméteres területet. Ugyanez két embernek nagyjából két napig tartana. A rendszer egyik hátránya, hogy a rágcsálókat kilenc hónapos intenzív „kiképzésnek” kell alávetni, mire alkalmasak lesznek a feladatra.
D’Hulst innen vette tehát az ötletet, és az volt a célja, hogy továbbfejlessze az Apopo koncepcióját: a taposóaknákban használt robbanószer, a TNT (trinitro-toluol) jellegzetes szagára érzékeny egereket kívánt létrehozni.
A szakértők nemrégiben azonosítottak egy olyan receptort az egerek szaglószervében, amelyet specifikusan a DNT (dinitro-toluol) nevű, TNT-vel rokon vegyszer szaga aktivál. D’Hulst úgy módosította az egerek génjeit, hogy azokban sokkal nagyobb számú DNT-receptor fejlődjön ki, mint az a normális szaglószervre jellemző.
Egy módosítatlan egér szaglóhámjában nagyjából 10 millió neuron található, és ezek közül egy-egy jellegzetes illatra átlagosan 4000 idegsejt specializálódik. A „szimategerek” orrában 10 ezer és egymillió között van azon receptorok száma, amelyek a DNT-t észlelik, így a rágcsálók hétköznapi fajtársaiknál akár ötszázszor érzékenyebbek is lehetnek erre a konkrét szagra.
Az egereket egyelőre terepen még nem tesztelték, és pontosan azon protokollokat sem dolgozták ki, hogyan fog zajlani az aknák keresése a MouSensor-ok segítségével. D’Hulst szerint az egerek extrém érzékenysége a robbanóanyag szagára egyben azt is jelenti, hogy a rágcsálók jól észlelhetően megváltoztatják viselkedésüket, ha taposóakna közelébe kerülnek. A rengeteg receptor egyidejű aktiválódása ráadásul várhatóan valamiféle rohamot vált majd ki az egerekben, amely egy beültetett érzékelő segítségével észlelhető lesz.
Az egerek bőre alá vezeték nélküli jeladókat telepítenének, amely jelezné, ha az állat viselkedése hirtelen megváltozik. Ha megvan a taposóakna pontos helye, egy bombaszakértő odamenne, és hatástalanítaná azt. Az egerekre kis tömegük miatt az aknák semmiféle veszélyt nem jelentenének.
Ben Lark, a Nemzetközi Vöröskereszt munkatársa azon a véleményen van, hogy csodát azért ne várjunk az új módszertől. Az egerekhez hasonló bioszenzorok alkalmazása mindig csak egy módja lesz a taposóaknák felderítésének a sok közül, amely ráadásul csak bizonyos körülmények között működőképes. A manuális felderítés, a műszeres vizsgálat és az állatokat alkalmazó bioszenzoros megoldások csak egymást kiegészítve működőképesek.
A másik probléma Lark szerint, hogy D’Hulst egerei annyira érzékenyek a robbanóanyag jelenlétére, hogy egy nagy mennyiségű robbanószert tartalmazó aknamező valószínűleg teljesen összezavarná őket.
D’Hulst reméli, hogy öt éven belül megkezdődhet a szimategerek terepi tesztelése, és bebizonyosodik, hogy a metódus használható a taposóaknák felderítésére. Addig pedig nem áll meg a robbanószereknél, hanem az Apopo példáját követve betegségek felderítésére alkalmas egereket igyekszik létrehozni. A tuberkulózist okozó baktérium például olyan anyagokat termel, amelyek jellegzetes szaguk révén kimutathatók a fertőzött egyén nyálából.