A résztvevők a számolás mellett utasításokat követtek és egyszerű eldöntendő kérdéseket is megválaszoltak. Az eredmények azon túl, hogy segítenek megérteni, mi történik az agyunkkal álmunkban, az álmok irányításához is közelebb vihetnek, így lehetséges, hogy a jövőben ezek különböző célok megvalósítására is alkalmasak lehetnek. Például megtanulhatunk valamit álmunkban, vagy bizonyos mentális problémákat kezelhetünk éjjelente.

Az alvás pszichológiájával és élettanával kapcsolatban még indig rengeteg a rejtély, beleértve a gyors szemmozgásokkal kísért REM-szakaszt is, amikor általában álmodunk. A jelenség felderítésében már az is nagy segítséget jelenthet, ha a kutatók valós időben kaphatnak visszajelzést az alvóktól arról, hogy mi történik velük, ahelyett, hogy később számolnának be alvással kapcsolatos emlékeikről, ilyenkor ugyanis gyakran csak a töredékére emlékeznek élményeiknek.

Egy nemzetközi kutatócsoport tagjai pedig pontosan ezt valósították meg: rájöttek, hogy a REM-szakaszban lehetséges kommunikálni az alvóval, aki ilyenkor kérdésekre tud válaszolni és problémákat is meg tud oldani. A szakértők 36 alannyal dolgoztak együtt több különböző laborban. A résztvevők egyike narkolepsziás volt, és neki gyakran vannak úgynevezett tudatos álmai, amikor az alany tisztában van vele, hogy álmodik, és akár befolyásolni tudja az álom alakulását. A többieknek különböző szintű tapasztalataik voltak a tudatos álmodással, voltak ebben jártas és teljesen tapasztalatlan résztvevők is. (A kutatások szerint egyébként a népesség 23 százaléka havonta legalább egyszer van tudatosan álmodik.)

A szakértők EEG-vel figyelték az alanyokat alvás közben, és a REM-alvás idején hanggal, villogó fényekkel és fizikai érintésekkel kommunikáltak velük. A résztvevők ilyen módon egyszerű feladatokat kaptak, például megkérték őket, hogy számolják meg a fényvillanásokat vagy az érintéseket, hajtsanak végre egyszerű matematikai műveleteket, illetve válaszoljanak a feltett kérdésekre (például hogy beszélnek-e spanyolul).

A válaszok olyan szemmozgások vagy arcizommozgások formájában érkeztek, amelyekről előre megegyeztek az alanyokkal a kutatók. Az 57 vizsgált alvási szakasz során az esetek 47 százalékában legalább egy kérdésre helyes válasz érkezett azokban az esetekben, amikor utólag tudatos álmodásról számoltak be a résztvevők. A válaszokat egymástól függetlenül többen is kiértékelték, és a különböző (német, francia, holland, amerikai) laborokban kicsit eltérő módszerekkel dolgoztak a szakértők, hogy minél kevésbé befolyásolják saját meggyőződéseikkel és várakozásaikkal a végeredményt, amely az összes kísérlet eredményének összesített értékeléséből született.

Így meggyőzően sikerült igazolni, hogy lehetséges érdemben kommunikálni az álmodókkal. Az alanyokat rendszerint felébresztették a helyes válasz megadása után, hogy beszámoljanak, mire emlékeznek. Érdekes módon az esetek egy részében a résztvevők emlékeztek rá, hogy kívülről érkeztek az ingerek, amikre reagáltak, máskor viszont azok az álom részének tűntek. Hogy az eredményeket hogyan lehet a gyakorlatban hasznosítani, az még kérdés, de kétségkívül nagyon érdekesek.