A TSMC alapítója, Morris Chang egy újabb érdekes történetet osztott meg, ami megmutatja, mennyire fontos, hogy egy félvezetőipari bérgyártó megfelelően bánjon az ügyfeleivel és kellően rugalmas legyen, hiszen ezen múlhat, hogy hosszabb távon sikerül-e gyümölcsöző ügyfélkapcsolatot kialakítani, ami mindkét fél számára pozitívumokkal jár. A friss sztori alapján úgy tűnik, az Intel vezetése 2011 folyamán egy elég nagy lehetőséget szúrt el: ha ügyesebbek, akkor az Apple chipjeit talán most ők gyárthatnák és nem a tajvani TSMC.
Anno, amikor az Apple 2009 környékén elkezdett saját fejlesztésű SoC egységeket gyártani az iPhone és az iPad széria számára, a gyártással a Samsung félvezetőipari bérgyártó üzletágát bízta meg. A Samsung Foundry eleinte helyt is állt, ám ahogy egyre világosabbá vált, hogy az iPhone széria esetében kulcsfontosságú előnyt jelent a saját SoC egység, a 2010-es évek elején az Apple vezetője, Tim Cook új lehetőségek után kezdett kutatni, már ami a félvezetőipari bérgyártást illeti.
A lehetséges opciók között jelen volt az Intel Custom Foundry, illetve a Texas Instruments is, ám Tim Cook számára gyorsan világossá vált, hogy az Intel Custom Foundry igazából nincs felkészülve külsős megrendelések fogadására és teljesítésére, a Texas Instruments pedig egyszerűen nem rendelkezik kellően modern gyártástechnológiával ahhoz, hogy az Apple egyedi fejlesztésű SoC egységeit legyárthassa. Végül a TSMC-re esett a választás, nem is véletlenül, ahogy arra Morris Chang, a vállalat alapítója is rávilágít az Acquired munkatársainak adott interjújában.
A vezető emlékei szerint az Intel aktuális vezére, Paul Ottelini anno, még 2011 folyamán megkereste az Apple vezetőjét, Tim Cook-ot, hogy felajánlja, az Intel Custom Foundry legyártaná az egyedi Apple SoC egységeit. Az Apple vezetője annak érdekében, hogy tárgyalásokat kezdeményezhessen az Intellel, két hónapra parkolópályára tette a TSMC-vel folytatott megbeszéléseket és egyeztetést kezdeményezett az Intel csapatával.
Morris Chang szerint az Intelnek nem volt jó híre akkoriban Tajvanon, egyetlen megrendelőjük sem szívlelte őket, ugyanis úgy viselkedtek, mintha ők lennének az egyetlenek, akik a mikroprocesszor-üzletben utaznak. Szerinte a félvezetőipari bérgyártói üzletágban a TSMC nem versenyez az ügyfeleivel, míg az Intelnél, – még akkor is, ha jó szándékkal szeretnének üzletelni –, összeférhetetlenség áll fenn. Elmondása szerint, amikor az Apple és a TSMC között csend állt be a tárgyalások kapcsán, aggodalom töltötte el, éppen ezért elutazott az Apple központjába, hogy megbizonyosodjon róla, mi is van a háttérben. A privát találkozó alkalmával Tim Cook biztosította róla, az Apple nem fogja az Intelt választani félvezetőipari bérgyártói szolgáltatások terén. Akkoriban az Apple még Intel processzorokat használt a Mac sorozatban, vagyis aktív partnerkapcsolatot volt a két cég vezetése között.
Hogy miért maradt hoppon az Intel? A jelek szerint azért, mert hiányzott a vezetésből az ügyfélközpontú hozzáállás, ami nélkülözhetetlen, ha az ember félvezetőipari bérgyártóként szeretne tevékenykedni. A TSMC-vel ellentétben, amely a vásárlói igényeihez igazítja különböző gyártástechnológiáit, az Intel saját chipjeinek fejlesztésével és gyártására volt beállva, ezekhez használták saját csíkszélességeiket, nem igazán tudtak ahhoz alkalmazkodni, hogy külső megrendelőket szolgáljanak ki. Az Apple ezzel szemben értékelte a TSMC azon képességét, amelynek keretén belül meghallgatta és válaszolt is a specifikus igényekre – olyasmi volt ez, amit az Intel sosem csinált.
Morris Chang szerint, amikor egy ügyfél sok-sok dolgot kérdezett, megtanultunk válaszolni minden egyes kérésre, pedig ezek egy része őrült volt, míg más kérdések irracionálisnak bizonyultak, de ők kitartóan reagáltak minden egyes kérésre. A TSMC alapítója szerint az Intel csapata sosem tett ilyesmit, és ő sok Intel ügyfelet ismert ott Tajvanon, akik az kívánták, bárcsak lenne másik beszállítójuk.
Az Intelnél azóta sok-sok változás történt, létrejött az Intel Foundry, amelynél már kifejezetten cél, hogy külsős megrendeléseket is teljesítsenek, éppen ezért az iparági szabványoknak megfelelő tervezőeszközöket is kínálnak, amelyek anno, az Intel Custom Foundry időszakban még hiányoztak, és ami anno problémákat is okozott.
Azt is érdekes felidézni, hogyan befolyásolta az Apple első igazán komoly kérése a TSMC útitervének alakulását. Anno a TSMC a 28 nm-es gyártástechnológiáról, ami planáris tranzisztorokat használt, rögtön a 16 nm-es csíkszélességre szeretett volna váltani, ami viszont már FinFET tranzisztor-dizájn köré épült. Az Apple azonban szeretett volna egy egyedi 20 nm-es osztályú csíkszélességet, amivel le lehet gyártani a vállalat aktuális SoC egységeit. A TSMC akkoriban még nem rendelkezett elegendő erőforrással, már ami a kutatást és fejlesztést végző csapat létszámát illeti, így nem tudtak két gyártástechnológiát egymással párhuzamosan, egyszerre kifejleszteni. A megoldás az lett végül, hogy megosztották a csapatot: egy részük a CLN16FF gyártástechnológián, míg egy másik részük az Apple számára fejlesztett CLN20SOC gyártástechnológián dolgozott annak érdekében, hogy az Apple kérését teljesíteni lehessen – ez még 2014 folyamán történt.
Anno, az A8-as és az A9-es SoC egységeket két forrásból szerezte be az Apple, ugyanis mind a Samsung Foundry, mind pedig a TSMC szállította őket, ám az Apple később teljes egészében a TSMC felé fordult, így a nagy tajvani félvezetőipari bérgyártó készíthette el az összes többi Apple SoC egységet. Az Apple megszerzésével a TSMC nagy és kiszámítható megrendelésekhez jutott, ami segített abban, hogy a vállalat folyamatosan, kiszámíthatóan fejlessze gyártástechnológiáit.
Most visszanézve az, hogy a TSMC hajlandó volt teljesíteni az Apple speciális kéréseit, kulcsfontosságú lépés volt a jövő alakulásának szempontjából, ennek köszönhetően a TSMC idővel lekörözte az Intelt és a világ legfejlettebb csíkszélességeivel dolgozó félvezetőipari bérgyártójává léphetett elő. A kiszámítható, kifejezetten nagy volumenű megrendelések révén masszív tőkeberuházásokat eszközölhetett a TSMC, ennek hatására gőzerővel fejleszthette csíkszélességeit, illetve üzemeit is, ezzel igencsak komoly előnyt kiépítve a riválisaival szemben folytatott küzdelemben.
