A szalagos meghajtók még manapság is népszerűek bizonyos területeken, ahol hatalmas mennyiségű adatok kell költséghatékonyan és megbízhatóan archiválni, így ezt a szegmenset két nagy gyártó még mindig ellátja termékekkel: az egyik a Sony, a másik pedig a Fujitsu. Utóbbi nemrégiben jelentette be, hogy a jövőben egy új technológiát vet be a piacon, amelynek köszönhetően akár 400 TB-os kazettákat is létre lehet hozni – ezt persze majd csak az LTO-13-as formátum teszi lehetővé, amelynek érkezésére a jelek szerint több, mint egy évtizedet kell még várni, legalábbis a Blocks & Files munkatársai, akik betekintést nyertek a Fujitsu terveibe, jelenleg így látják.
A szalagos meghajtók esetében jelenleg az LTO-08-as változatnál tart a piac, amely 2017 óta érhető el. Egyetlen ilyen kazetta jelenleg 12 TB-os nyers adattároló kapacitással bír, ám tömörítéssel ez akár 30 TB-ig is kitolható. Az LTO egyébként az IBM nevéhez fűződik és a Linear Tape-Open technológia nevet viseli. Ez egy nyílt szabvány, amelynek köszönhetően minden szalagos rendszer ugyanazt a formátumot használhatja, ez pedig átlátható piacot eredményez, amely nincs tele különböző szabadalmak köré épülő egyedi mágneses formátumokkal.
A Fujitsu tervei szerint az aktuális bárium-ferrit alapú szalagok esetében az újabb LTO generációs kifejlesztése egyre nehezebbé válhat, ugyanis az adatsűrűség növelésének érdekében minden generációs kisebb és kisebb részecskéket használ az adathordozó rétegnél, a részecskék méretének csökkenése és az adatsávok szűkülése pedig egy idő után problémákhoz vezet. Ilyen probléma az, hogy az adatrögzítés az egymáshoz túl közel elhelyezkedő részecskék miatt egyre nehezebbé, majd idővel lehetetlenné válik, így a további fejlesztések érdekében le kell váltani az aktuális BaFe technológiát. Az új eljárás a jelek szerint stroncium-ferrit alapú lesz (SrFe), ugyanis az új anyag mágneses tulajdonságai messze felülmúlják a BaFe tulajdonságait, ezáltal tovább folytatódhat az adatsűrűség növelése.Az új technológia érkezésére tehát még várni kell egy kicsit, az viszont mindenképpen biztató, hogy a BaFe után sikerült egy újabb ígéretes technológiát találni.