Az Egyesült Királyságban található Southampton Egyetem kutatói egy meglehetősen érdekes adatrögzítési metódust fejlesztettek ki, amely a jelek szerint rettentően megbízhatóan, nagyon-nagyon sokáig képes tárolni a különböző adatokat. Az Eternal 5D névre hallgató adatrögzítési eljárás alapját speciális kvarckorong adja, amelyre lézerrel viszik fel az adatokat, méghozzá ötdimenziós digitális adatrögzítő eljárás keretén belül.
Az apró kvarckorong a kutatók szerint minden eddiginél jobb tulajdonságokkal rendelkezik, legalábbis ami a hő tűrést, az adattároló kapacitást, illetve az adatmegtartási képességeket illeti. A nagyjából 3 centiméteres átmérővel rendelkező korongon 360 TB-nyi adatmennyiség tárolható, termikus stabilitását pedig akár 1000 Celsius fokos hőmérsékleten is képes megőrizni, így szobahőmérsékleten kis túlzással szinte végtelen ideig tárolhatja az adatokat – a kutatók állítása szerint 190 Celsius fokos hőmérsékleten is mintegy 13,8 milliárd évnyi élettartamra lehet számítani.
Magát a technológiát először 2013 folyamán mutatták be, amikor az 5D technológia segítségével sikeresen rögzítettek egy 300 kB-os szöveges dokumentumot a kvarckorongra. Hogy mi is az az 5D eljárás? Egy speciális adatrögzítési mód, amelynek keretén belül femtoszekundumnyi lézerimpulzusok segítségével „írják fel” az adatot a korongra. Az adott fájlt háromrétegnyi nanostruktúrált pont segítségével rögzítik, amelyek egymás felett helyezkednek el, az egyes rétegek között pedig 5 mikrométernyi távolság van. A technológia neve egyébként azért 5D, mert ötdimenziós adatkódoló megoldásról van szó: a nanoszerkezetek esetében a háromdimenziós pozíció mellett az irány és a méret is lényeges a későbbi kiolvashatóság szempontjából. Kiolvasási során arra építenek, hogy az önszervező nanoszerkezetek megváltoztatják az üvegfelületen áthaladó fény útját, módosítják a fény polarizációját, így optikai mikroszkóp és polarizátor használatával kiolvashatóvá válik az eltárolt adat.
A kutatók szerint ez a módszer kiválóan alkalmas fontos adatok hosszabb távon történő, kifejezetten biztonságos tárolására. További pozitívum, hogy a kvarc, mint alapanyag, meglehetősen nagy mennyiségben áll rendelkezésre, hiszen ez bolygónk második leggyakoribb ásványa.
Az újfajta adattároló korongra már több fontos alkotás is felkerült: ilyen például a Magna Carta, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (UDHR), illetve Jakab-király Bibliája is. Ezek a korongok várhatóan hosszabb ideig megőrzik a rajtuk tárolt adatokat, mint ameddig a Föld nevű bolygó fennmaradhat. A kutatók szerint az újfajta adattároló technológia jóvoltából biztonságosan megőrizhetőek lesznek az űrben a különböző adatok és dokumentumok a következő generációk számára, sőt, később ezek arról is tanúskodni fognak, hogy civilizációnk valaha létezett.
Az újfajta adattároló eljárást a kutatócsapat szívesen látná kereskedelmi forgalomban, így már keresik is az ehhez szükséges partnereket.
