Bevallom, hogy sokadik emeleti, télen-nyáron meleg panellakásokban felnőve, sokáig el sem tudtam képzelni, miért is lehet jó egy ágymelegítő, amikor én szívem szerint inkább hűteném az ágyat, de aztán az utóbbi években - főleg az idősebb rokonoknak köszönhetően - sokat árnyalódott a kép. A nyugdíjas korosztály ugyanis általánosságban imádja ezeket a kütyüket, amelyek más háztartási eszközökhöz hasonlóan rengeteget fejlődtek az utóbbi években mind anyagukat, mind funkcióikat tekintve.

Hogy miért szeretik az idősebbek az ágymelegítőket, annak egyszerű oka van: ahogy öregszünk, úgy romlik a vérkeringésünk, ami legészrevehetőbben a végtagok hőszabályozásában érezteti hatását, vagyis kezünk-lábunk fázósabb lesz. Ez a hatás tovább fokozódik, ha vérnyomáscsökkentőt szed az ember, ami a kor előrehaladtával szintén egyre gyakoribb, így nem csoda, hogy az idősebbek szeretik, ha kellemes meleg várja őket az ágyban.

Amellett persze, hogy biztosan akadnak fázósabb, hátfájós vagy más okból ágymelegítőt használó fiatalok is, vagy olyanok, akik mondjuk azért használnak ilyen kütyüt, mert rosszul fűtött helyiségben alszanak, a gyártók is láthatóan szem előtt tartják, hogy a célközönség elsősorban az idősebb korosztályból kerül ki. (Persze a csak rövid időszakokra felfűtött nyaralókban is remek megoldás egy ilyen eszköz, ha nem olyan jó a fűtés vagy ha nem akarunk megfagyni, amíg sikerül bedurrantani a kályhát.) A következőkben így mi is elsősorban arra összpontosítunk, hogy mire érdemes figyelni az ágymelegítő-választáskor, ha idősebb rokonnak vásárolunk ilyet például karácsonyra.

1. Legyen könnyen kezelhető!

Válogatáskor mindenképp pillantsunk rá a kapcsolóra, és lehetőleg olyat válasszunk, amiről el tudjuk képzelni, hogy azt félálomban és sötétben is képes lesz szabályozni használója, akkor is, ha esetleg nem érintőkijelzőkön szocializálódott. A legjobb tehát ha megvilágított, fizikai gombok vannak a kapcsolón, amelyeken jól látszik, hogy lehet növelni és csökkenteni a melegítési fokozatot.

Jó hír, hogy a piacon lévő rendszerek többsége adott órányi használat után automatikusan kikapcsol, így túlmelegedéstől nem kell tartani. Ráaádsul már olyan modellek is bőven vannak, amelyeknél be lehet állítani, hogy mondjuk 1 vagy 4 óra elteltével kapcsoljon ki (pl. CAMRY CR 7416), így némi kísérletezés után be lehet állítani a rendszert úgy, hogy aztán éjszaka nem is kell hozzányúlni a kapcsolókhoz.

2. Franciaágyra két fűtőzónát

Ha ketten alszanak a melegítendő ágyban, érdemes vagy két egyszemélyes ágymelegítőt venni, vagy egy olyan dupla eszközt, amelyen a két oldala külön zónás, és hőmérséklete külön szabályozható (pl. CAMRY CR 7417, SENCOR SUB 2700WH, BEURER 319.02 UB 56). Így mindenki magának állíthatja be, mennyire akar melegben lenni, és a lehető legkényelmesebben töltheti az éjszakát. A dupla ágybetét mellett szól, hogy nehezebben csúszik el, és általában olcsóbb, mint két darabban megvenni ugyanazt a típust, ugyanakkor ezt mosásnál kétségkívül nehezebb kezelni, mint a kisebb darabokat. És el is érkeztünk a következő ponthoz:

3. Legyen mosógépben mosható!

A kapható ágymelegítők többsége szerencsére már ilyen, vagyis le lehet róluk csatlakoztatni a vezetékeket és alacsony hőfokon kimosni. Hogy erre milyen gyakran van szükség az a típustól is függ, meg persze ízlés dolga is. Léteznek olyan modellek, amelyeket évente egyszer is elég tisztítani, ha mindig lepedő alatt használjuk őket, mert jól szellőző anyaguknak köszönhetően ennyi idő után sincs érezhető szaguk (a BEURER-termékek például általában ilyenek).

Ha vastagabb anyagú, nagyméretű, kifejezetten ágybetétként használt ágymelegítőt választunk, akkor érdemes ilyet venni, mivel ezeket nem olyan egyszerű betornászni egy átlagos mosógépbe, hogy az azt ember havonta szeretné megtenni. A feladat viszont egyáltalán nem lehetetlen: félig felcsavarva, félig gyűrve a franciaágyra való melegítőt is be lehet rakni egy 5–6 kilós mosógépbe, hogy aztán 30 fokon kimossuk. A centrifugálást ugyanakkor nem érdemes erőltetni, mert jó eséllyel nem fog működni, az anyag ugyanis annyira megszívja magát, hogy a mosógép képtelen megforgatni. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az ilyen típusoknál a mosást célszerű nyárra hagyni, amikor a szabadban kicsöpögheti magát az ágybetét.

Végezetül pedig következzen egy fontos fogalmi kérdés:

+1. Ágybetét vagy takaró?

A vásárlás azt is előtt fontos átgondolni, hogy mire akarjuk használni a terméket. Az ágybetétek a lepedő alá kerülnek, így alulról melegítenek, ami egyben azt is jelenti, hogy csak az ágynak megfelelő szélességűek. Ráadásul ahogy már említettem, sokszor merev, nehéz anyagból is készülnek, ami miatt szintén nem jók takarózásra. A magyar elnevezésekben elég nagy a káosz, így ha tényleg takarózásra alkalmas melegítő takarót keresünk érdemes elsősorban a méretekből kiindulni, az anyagminőség ugyanis megtévesztő lehet.

A CAMRY CR 7423 például hiába fut takaró néven, és néz ki pihe-puhának, mindössze 80 centiméter széles. Ez arra elég, hogy ráfeküdjünk, de alábújni nem fogunk tudni. Aki tehát „takaró” takarót keres, válassza mondjuk a 130 x 180 cm-es BEURER 424.00 HD 7-öt vagy a 140 x 160 cm-es TOPCOM BW-4754-et. A plédként használt ágymelegítőkből továbbá praktikus okokból érdemes lehet egyszemélyes változatokat venni mindenkinek, elvégre egy takaróval sokkal többet mozgolódunk, így egyáltalán nem mindegy, hány vezeték lóg ki belőle.