A mostani vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a chip és a vele együtt beültetett elektródák képek-e mérsékelni olyan mértékben a drog iránti sóvárgást, hogy a kezelést érdemes legyen szélesebb körben is alkalmazni. A Nyugat-Virginiai Egyetem kutatói által kidolgozott módszer a mélyagyi stimuláció nevű metóduson alapul, amelyet Parkinson-kórosok esetében egy ideje már alkalmaznak a remegések kontrollálására, és amelyet nemrégiben az epilepszia kezelésére is jóváhagyott az FDA.

A mélyagyi stimuláció keretében elektródákat ágyaznak az agy gondosan kiválasztott részeibe, amelyek aztán saját elektromos impulzusaikkal serkentik vagy gátolják az adott régió működését. Egy ilyen beavatkozás persze komoly kockázatokkal jár, és bár a módszer kétségkívül bizonyított, egy nem egészen jó helyre helyezett elektróda komoly gondokat okozhat, és az implantátumok a fertőzésveszélyt is növelik.

A kockázatok miatt a mostani klinikai vizsgálatban is csak olyan betegek vesznek részt, akik függőségét hagyományos kezelési programokkal nem sikerült orvosolni. A beültetésen elsőként Gerod Buckhalter, egy 33 éves férfi esett át, aki több mint tíz éve használ opioid szereket és benzodiazepinek, és többször is életveszélyesen túladagolta magát. Ahogy a kutatásban résztvevő orvosok elmondták, bár a modern tudomány egyre jobb bizonyítékokon alapuló módszerekkel rendelkezik a súlyos opioidfüggők kezelésére, még mindig vannak olyan betegek, akiknél semmilyen létező módszerrel nem lehet eredményt elérni.

A mélyagyi stimulációt most először használják drogfüggőség kezelésére, így ha beválik, új reményt jelenthet ezen páciensek és hozzátartozóik számára. A műtét során beültetett elektródákkal ebben az esetben az agy azon részeit igyekeznek irányítás alá vonni, amelyek szerepet játszanak a drogok iránti vágyakozásban, illetve az önuralom fenntartásában. Az elektródák nemcsak impulzusokat küldenek, hanem mérnek is, így az általuk gyűjtött adatok révén a kutatók pontosabb képet alakíthatnak ki arról, mi történik az agyban, amikor egy függő kábítószert kíván.

A tavalyi évben ugyanezen kutatócsoport tagjai Alzheimer-kóros betegeken is kipróbálták a mélyagyi stimulációt, megkísérelve lebontani azokat a plakkokat, amelyek a betegséggel járnak. Bár ennek a vizsgálatnak az eredményeit még nem hozták nyilvánosságra, az irány jól mutatja a módszerben rejlő potenciális alkalmazási lehetőségeket.