Shop menü

AGRESSZÍVAN KOMMENTELTÉL? VÁR A BÖRTÖN

Olyan törvényjavaslatot dolgozott ki a kormány, ami alapján 1 év letöltendő börtönbüntetést is ki lehet majd szabni a gyűlöletkeltő hozzászólásokért.
Szécsi Dániel (DemonDani)
Szécsi Dániel (DemonDani)
Agresszívan kommenteltél? Vár a börtön

A kibertérben biztonságát folyamatosan igyekeznek javítani a technológiai cégek és a kormányok is különböző döntésekkel. A magyar vezetés hamarosan arról szavaz majd, hogy bevezetésre kerüljön egy olyan törvény, ami alapján akár börtönbe is lehet juttatni azokat, akik oda nem illő hozzászólásokat fogalmaznak meg online.

Az országgyűlés igazságügyi bizottságához beterjesztettek egy előzetes törvényjavalatot, ami a „Az internetes agresszió visszaszorításáról” néven fut, és rövidesen hivatalos törvényjavaslattá válhat, ha a bizottság az országgyűlésnek benyújtja. Még lehetnek ebben változások, de nem érdemes arra számítani, hogy az alapjai módosulnának, vagy esetleg bárhol megakadna a bevezetés folyamatában.

A javaslat szerint az igazán durva hozzászólásokat megfogalmazókat akár egy évig terjedő börtönbüntetéssel lehet majd sújtani.

Az internetes agresszió visszaszorításáról szóló előzetes törvényjavaslat kifejezetten a nyilvános hozzászólásokra vonatkozik, amik széles tömegeket érhetnek el, és minden önkifejezési formát magában foglal. Legyen szó írott szövegről, hangfelvételről vagy képről, esetleg videóról; amennyiben az félelemkeltésre alkalmas, abban az esetben a törvényi eljárásnak, börtönbüntetésnek is alapot szolgáltathat.

A javaslat szerint azok az agresszívnek titulált megnyilvánulások esetén jöhet képbe akár a börtönbüntetés is, amikor a hozzászóló erőszakos, fenyegető módon lép fel, halált okozó kijelentéseket tesz egy adott személlyel, közösséggel vagy csoportokkal szemben. A törvényjavaslat célja részben az, hogy ezáltal a jogalkotó egyszer s mindenkorra kifejezze az álláspontját ezekkel a tartalmakkal kapcsolatosan.  

Az is elég lehet a büntetéshez, ha osztod más gondolatait

Manapság már többféle módon lehet a különböző platformokon megjelenő hozzászólásokkal interakcióba lépni. Lehet ezekre válaszolni, reakciókat küldeni, vagy akár tovább is oszthatók ezek adott esetben.

Jelen állás szerint az még nem tüntethető, ha egy ember kedvel egy olyan bejegyzést, ami agressziót sugároz, és ezáltal a jövőben már akár törvénybe ütközhet. Azzal viszont már „bűntárssá” lehet válni, ha valaki úgy dönt, hogy megosztja a gyűlölködő, fenyegető tartalmakat. Ez teljesen logikus, hiszen így nemcsak, hogy az egyetértését fejezi ki, de még a problémás dolgok terjesztéséhez is aktívan hozzájárul az illető.

Galéria megnyitása

Az új törvényjavaslat lapunkat is érinteni fogja. Ugyanis azoknak az internetes sajtótermékeknek, amik lehetőséget nyújtanak az olvasóik számára arra, hogy hozzászólásokat tegyenek közzé, ugyanúgy meg kell majd felelniük a szabályozásnak, mint a közösségi média felületeknek. Tehát létre kell hozni egy szabályzatot, ami összhangban van az érkező törvényjavaslattal, és gondoskodnia kell arról, hogy ezt aktívan alkalmazza az agresszív hozzászólásokkal szemben, amik gyűlölet- és félelemkeltésre szolgálnak.

Mi lesz vele, kommentmező?

Az új törvényjavaslat könnyen lehet, hogy azt eredményezi majd, hogy még több helyen fog megszűnni a hozzászólási lehetőség.

Az elmúlt évek során folyamatosan azt lehetett látni, hogy egyre több helyen számolták fel az oldalak a kommentmezőt. Részben éppen azért, mert voltak olyan helyek, ahol a gyűlöletbeszéd elharapódzott, és fokozódott az agresszivitás, amit a platform üzemeltetője nem tudott megfelelően kezelni. Innentől pedig már a jogalkotó is nyomást helyez azokra az oldalakra, amik még lehetőséget adnak a követőik számára a gondolataik kifejezésére. Sajnos már eleve sokkal kevesebb helyen biztosított ez, mint korábban, innentől pedig tovább szűkülhet az a közeg, ahol az emberek még hangot adhatnak a véleményüknek.

A törvényjavaslatot kétharmatos többséggel kell majd elfogadni annak tartalma miatt. Ez ugyanakkor itthon nagy jelentőséggel nem bír, hiszen a kormánypártnak megvan a kétharmados többsége, így a javaslatot akár ellenzéki kritikák mellett is akadálytalanul viheti át a Parlamenten. Még idén megszülethet a döntés a törvényjavaslatról, ugyanis a tervek szerint már 2025. január 1-ével alkalmazni kezdhetik.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

Neked ajánljuk

    Tesztek

      Kapcsolódó cikkek

      Vissza az oldal tetejére