A mellékelt képeken látható anyag leginkább egy aprócska füstgomolyagra, esetleg egy nagyon összezavarodott pók hálójára hasonlít, valójában azonban a világ legkönnyebb anyagát látjuk. Az eddig ismert egyik legalacsonyabb sűrűségű szilárd anyag az aerogél volt, amelynek 99,9 százalékát levegő alkotta, és köbcentiméterenként mindössze 1 milligrammot nyomot. Tavaly egy ennél is könnyebb anyagot állítottak elő: a nikkelcsövecskékből álló fém-mikrorács mindössze 0,9 mg/cm3 sűrűségű volt.
Ez a rekord is megdőlt azonban az aerografitnak nevezett anyag megalkotásával, amely kenterbe verve az előző rekordokat mindössze 0,2 mg/cm3 sűrűséggel rendelkezik. A Hamburgi Műszaki Egyetem és a Kieli Egyetem kutatói által létrehozott anyag üreges szerkezetű széncsövek mikroszkopikus hálózatából áll. A makroszkopikusan leginkább egy fekete szivacsra hasonlító aerografit rendkívül rugalmas, eredeti térfogatának ezredrészére is összenyomható, és a nyomóerő megszűntével mindenféle szerkezeti károsodás nélkül visszaugrik eredeti formájába.
Az aerografit ugyanakkor rendkívül szilárd és nagy teherbírású is: míg egy 2,38 gramm aerogél tömb gond nélkül elbír egy 2,5 kilogrammos téglát, addig ugyanennyi aerografit 35-ször ekkora tömeget is képes megtartani.
Az új anyag számos területen alkalmazható lesz, ezek közül a legtöbbet ígérő talán az elektronika, mivel vezetőképessége is kiváló. Alkalmazása révén új, nagyobb kapacitású, ultrakönnyű akkumulátorok jöhetnek az elektromos autók és számtalan más készülék számára is, de a rendkívül kedvező mechanikai tulajdonságokkal bíró aerografit az anyagtudományok területét is forradalmasíthatja.
