A zöldségek egy része leszedés után is rendelkezik bioritmussal

A Rice Egyetem kutatói igazolták, hogy a káposzta, a fejessaláta, a spenót, a cukkini, az édesburgonya, a sárgarépa és a feketeáfonya még egy héttel a begyűjtés után is reagál a nappal és az éjszaka váltakozására, és az esetleges „ragadozók” ellen is képes megvédeni magát biokémiai folyamatainak szabályozása révén. 

A zöldségek egy része leszedés után is rendelkezik bioritmussal

Egy új kutatás eredményei szerint a gyümölcsök és zöldségek egy része a leszedés, betakarítás után is rendelkezik egyfajta cirkadián ritmussal, vagyis biokémiai folyamataiban alkalmazkodik a különböző napszakokhoz, bizonyos szempontból tehát még a boltok polcain is „életben van”. A Rice Egyetem kutatói szerint a káposzta, a fejessaláta, a spenót, a cukkini, az édesburgonya, a sárgarépa és a feketeáfonya még egy héttel a begyűjtés után is reagál a nappal és az éjszaka váltakozására, és az esetleges „ragadozók” ellen is képes megvédeni magát biokémiai folyamatainak szabályozása révén.

A cirkadián vagy biológiai óra a növényekben egyrészt az évszakokhoz való alkalmazkodást, másrészt a napszakok követését végzi, és ezekhez igazítja az organizmus belső folyamatait. A napszakok követésének egyik fontos velejárójaként ez a belső ritmus jelentős szerepet játszik a növények legfőbb ellenségei, az őket fogyasztó rovarok elleni harcban is. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot arról van szó, hogy a növények tudják, hogy a rájuk veszélyes rovarok mikor aktívak, így előre felvértezik magukat az apró vadászok ellen.

A kutatók már korábban is tisztában voltak azzal, hogy a növénybiológiai vizsgálatokban gyakran tanulmányozott lúdfű a rovarok elleni védekezést a glükozinolát nevű, kén- és nitrogéntartalmú vegyületcsoport termelésének fokozása révén viszi véghez. A vizsgálatok alapján az is hamar világossá vált, hogy a vegyületek aktuális mennyisége a cirkadián ritmushoz, és ezzel a rovarok aktivitásához igazodik. Glükozinolátokat a keresztesvirágúak rendjének számos képviselője termel, többek közt a káposztafélék is, így a kutatók azt kezdték vizsgálni, hogy a növények már leszedett, ehető részeiben is megfigyelhető-e valamilyen hasonló védekezési folyamat.

Janet Braam és kollégái a zöldségesnél vett káposzta leveleiből három centiméter átmérőjű korongokat vágtak ki, majd a darabokat három napon át felváltva 12 órás nappali fénynek, majd 12 órás sötétségnek tették ki, újfajta cirkadián ritmusra „idomítva” a leveleket. A glükozinolátok szintjét négyóránként mérték, és a három napos átállást követően hasonló napi ciklusokra idomított U betűs aranybagoly lepkék (Trichopliusia ni) hernyóit eresztették a levelekre. Azok a levelek, amelyek biológiai óráját a hernyók életritmusának megfelelően állították be, viszonylag kevés kárt szenvedtek, azok viszont, amelyek pont ellentétes ritmust tanultak meg, vagyis a hernyók „nappalai” idején éjszakai anyagcserével működtek, hússzor több szövetet vesztettek el.

A kutatók ezt követően más zöldségeket és gyümölcsöket is hasonló teszteknek vetettek alá, és mint kiderült, az életritmusok összehangolását követően a fejessaláta, a spenót, a cukkini, az édesburgonya, a sárgarépa és a feketeáfonya is hatékony volt a hernyók elleni védekezésben. Ez azért is érdekes eredmény, mert a felsorolt fajok nem termelnek glükozinolátokat, tehát valamilyen másfajta módszerrel óvják meg magukat a kártevők ellen.

Braam és kollégái a kutatás következő fázisában azt szeretnék kideríteni, hogy milyen más vegyületek állnak a cirkadián óra szabályozása alatt a már betakarított zöldségekben és gyümölcsökben. A szakértők úgy vélik, hogy a folyamatok alaposabb megismerése és kiaknázása révén talán vegyszermentes megoldásokat lehet találni ezen élelmiszerek tartósítására. Jelenleg a betakarított zöldségek és gyümölcsök közel harminc százalékát ki kell dobni mielőtt felhasználásra kerülnének, jelentős részben a különféle kártevők miatt, mondják a kutatók, így bármilyen új tartósítási megoldás rengeteget számíthat.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward