A Windows 11 legújabb funkcióbővítő frissítése, a 24H2-es kiadás már elérhető az 22H2 és a 23H2-es frissítéssel felvértezett Windows 11-es rendszerek számára, igaz, egyelőre érdemes kivárni vele egy picit, hogy fény derüljön azokra a hibákra, amelyek átcsusszantak a Windows Insider Preview Program önkéntes tesztelőinek radarjai alatt. Egy ilyen hibáról már lehet tudni, ez a játékosokat érinti és ebben a hírben írtunk róla részletesebben, míg a frissítőcsomag legfontosabb újításairól ebben a hírben írtunk. Közben fény derült egy olyan újításra is, amiről eddig nem sok szó esett, érkezésére azonban lehetett számítani, hiszen egy korábbi Windows Insider Preview build már tartalmazott utalást rá.
Ez az újítás nem más, mint a szerverek szegmenséből ismerős ReFS fájlrendszer, amelynek támogatása lassan Windows 11 alá is beszivárog. Ez egy speciális, szerverigényekhez kifejlesztett fájlrendszer, ami még 2012 folyamán indult hódító útjára, manapság pedig egyre több és több rendszer használhatja a Windows Server operációs rendszereken keresztül. A Resilient File System névre keresztelt fájlrendszer a ma széles körben használatos NTFS-sel ellentétben, ami 1993 óta van velünk, nem használható közvetlen rendszerindító meghajtóként használt adattároló fájlrendszereként, de ha készítünk egy másodlagos partíciót, már élvezhetjük az általa kínált előnyöket. A fájlrendszerben rejlő lehetőségek legjobban több meghajtóból álló környezetben, a szerverek szegmensében használhatóak ki, de már asztali környezetben is jókora gyorsulást hozhat például fájlmásolás kapcsán.
Ez, vagyis a fájlmásolás gyorsítása a ReFS Block Cloning funkciójának köszönhető, ami Windows 11 alatt is elérhető „Dev Drive” néven – ezzel is próbálnak arra utalni, hogy a szolgáltatás használatához második meghajtóra, vagy másodlagos partícióra van szükség. Amennyiben ez a feltétel adott, akkor a Microsoft korábbi tájékoztatása szerint legalább 18%-os gyorsulásra lehet számítani fájlmásolás terén, ha 1 MB-os fájlt mozgatunk, de ha 1 GB-os fájlról van szó, a gyorsulás mértéke 94% is lehet, 10 GB-os fájlnál pedig 92%-os gyorsulásra van kilátás. Ez a sebességnövekedés igencsak impresszív az üzleti felhasználók, illetve a szerverüzemeltetők számára, de az alkalmazások és játékok fejlesztői is sokat profitálhatnak belőle, illetve minden egyéb olyan terület képviselői, ahol sok fájlmásolásra van szükség.
Maga a ReFS fájlrendszer nemcsak a Block Cloning funkció miatt érdekes, számos egyéb újítással is rendelkezik, amelyek kifejezetten hasznosak. Ezek közé tartozik az integrált adatmentő funkció és az integritás-ellenőrzés is, amelyeknek köszönhetően nincs szükség a manuális lemezellenőrzésre, ezt a feladatot a ReFS maga végzi el, teljesen automatikusan. A ReFS fájlrendszer ezzel együtt az adatsérülésnek is jobban ellenáll, hiszen csak a sérült adatot különíti el és távolítja el, amikor egy adott meghajtó sérült, így az esetek többségében az adatok többsége megtartható, akár az összes is, a hibás részeket leszámítva, már amennyiben a sérülés nem túlságosan szerteágazó.
A ReFS jóvoltából a rendszerteljesítmény növelésére is van mód, különösen azoknál az adattároló rendszereknél, amelyek több SSD-t és HDD-t is alkalmaznak. Ezeknél lehetőséget biztosít az adattárolók automatikusan menedzselt, sávos rendszerű kezelésére, akár teljesítmény, akár adattároló kapacitás szerint szeretnénk őket csoportosítani. Ezzel a módszerrel maximalizálható a frontend teljesítménye, míg a backend az adattárolásról gondoskodhat.
A Windows 11 esetében a ReFS bevezetése mindenképpen pozitívum, hiszen ezt a fájlrendszert eddig csak a Windows Server alapú operációs rendszereknél lehetett használni. Azt persze érdemes szem előtt tartani, hogy a ReFS csak másodlagos partícióra vagy meghajtóra kerülhet, valamint azt is érdemes megemlíteni, hogy NTFS partícióból nem lehet ReFS partíciót csinálni, az efféle konverzió ugyanis egyik irányban sem támogatott.
