A veszettség vírusa segíthet az agy feltérképezésében

Mivel a kórokozó csak a neuronokat támadja meg, ideális eszköz lehet az agy működésének megismerésére. Ehhez azonban biztonságossá kell tenni a vírust.

A veszettség vírusa segíthet az agy feltérképezésében

A Columbia kutatói új módszert dolgoztak ki az idegi kapcsolódások feltérképezésére: gyengített hatású veszettségvírusok révén vizsgálták kísérleti egereik agyának aktivitását. A metódus révén új utak nyílhatnak annak megértése felé, hogy a különböző agyi áramkörök hogyan irányítják a viselkedést, mondja Thomas M. Jessell, a kutatás egyik vezetője, és talán egy napon az ebbe való beavatkozásra is mód nyílhat.

Mivel a veszettség vírusa kizárólag idegsejteket fertőz meg, a szakértők régóta kísérleteznek azzal, hogyan lehetne a kórokozó ártalmatlan verziójának segítségével felderíteni az egymáshoz kapcsolódó neuronok sorát. A próbálkozások egészen nyolc évvel ezelőttig sikertelenek maradtak, aztán a Salk Intézet kutatói egy gén eltávolításával megoldották a vírus kontrollálását, így az csak korlátozottan terjedhetett, amivel lehetővé vált az áramkörök lépésről lépésre való feltérképezése.

Az agytörzs egy részletének újonnan készült térképe

A megoldással azonban akadt egy nagy probléma. Edward Callaway és kollégái a vírus egy olyan verzióját használták munkájuk során, amelyet normális esetben a védőoltásokban alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy a kórokozó nem öli meg rögtön a szervezetet, amelybe bejut, de mivel rövid idő alatt elpusztítja a vele kapcsolatba került idegsejteket, idővel a teljes élőlény is elhullik, egyszerűen nem hagyva lehetőséget az összetettebb hálózatok megismerésére.

A Columbia kutatói ezért úgy határoztak, hogy keresnek egy másik vírustörzset, amely sokkal hosszabb ideig életben hagyja az idegsejteket. Matthias Schnell, a Thomas Jefferson Egyetem virológus szakértőjének segítségével sikerült is ráakadniukegy olyan verzióra, amely legyengítve több mint egy hónapig élni hagyja a megfertőzött neuronokat, így sokkal több idő jut egy-egy idegi áramkör megismerésére. Míg a korábbi verzió révén általában csak utólagosan kiemelt szövetmintákon tudták vizsgálni a vírus terjedését, és az egymással összeköttetésben álló neuronokat, az új változat már élő szervezetekben is lehetővé teszi ugyanezt.

Losonczy Attila vezető kutató elmondása szerint az új törzzsel ezen túl egy sor olyan lehetőség válhat megvalósíthatóvá, amelyek eddig az időkorlát miatt eddig szóba sem kerülhettek. A vírushoz például hozzá lehet kapcsolni egy olyan molekuláris csomagot, amely átveszi az irányítást a célba vett neuronok csoportja felett, így még alaposabb ismeretekre lehet szert tenni azzal kapcsolatban, hogy az adott sejtek mit irányítanak. Vagy egy biolumineszcens címkével lehet ellátni azt, ahogy a mostani kísérletek során is tették, ami sokkal egyszerűbbé teszi a fertőzés nyomon követését.

A szakértők szerint a vírus teljes ártalmatlanításával a jövőben arra is lehetőség nyílhat, hogy bizonyos betegségeket kezeljenek a segítségével. Ehhez persze az kell, hogy a kórokozó lehetőség szerint egyáltalán ne bántsa az idegsejteket, viszont ugyanolyan biztonsággal megtalálja célpontjait, mint a természet egyik leghatékonyabb fegyvere, a veszettség módosítatlan vírusa.

Egy egér ágyéki gerincének részlete

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward