A Vesta egyik darabja hullott le 2015-ben Törökországban

A Kisbolygóöv második legnagyobb objektumából a vizsgálatok szerint 22 millió éve szakadt ki az a darab, amely négy évvel ezelőtt elérte a Földet.

A Vesta egyik darabja hullott le 2015-ben Törökországban

2015. szeptember 2. estéjén méretes tűzgömb tűnt fel az égen a törökországi Bingöl tartomány felett. A becslések szerint eredetileg 15 kilogramm körüli meteor zuhanás közben apró darabokra szakadt, amelyek Sariçiçek közelében értek földet. Egy kutatócsoport tagjai nemrégiben a meteorit 343 darabkáját vizsgálták meg, és eredményeik azt sugallják, hogy a kozmikus kődarab a Vesta nevű aszteroidáról származik.

A Vesta a Kisbolygóöv legismertebb objektumainak egyike, köszönhetően annak, hogy 2011–2012 folyamán a NASA Dawn űrszondája részletesen tanulmányozta az égitestet. A Vestáról készült képek alapján hamar világossá vált, hogy a kisbolygó múltja meglehetősen viharos volt: felszínét kráterek sokasága borítja, amelyek korára ezek rétegzettségéből és a becsapódások során szétspriccelt anyag állapotából következtettek a szakértők. Így derült ki, hogy az Antonia nevű becsapódásnyom például nagyjából 22 millió éve keletkezett.

Galéria megnyitása
A meteor egy földet ért darabkája

A már említett meteorit darabjainak vizsgálata során kiderült, hogy azok anyagukat tekintve a bazaltos akondritok, újabb nevükön a HED-meteoritok (howardit-eukrit-diogenit) közé tartoznak. A HED-ekről a kutatók a Dawn vizsgálata óta sejtették, hogy talán a Vestáról származhatnak, mivel nagyon hasonló összetételűek, mint az égitest felszínének anyaga. Ráadásul az ismert HED-meteoritok egyharmada 22 millió éves, ami azt sugallta, hogy ezek egyazon becsapódás nyomán, ugyanazon kráterből dobódhattak ki az űrbe. Az egyidős HED-ekből még azt is kikövetkeztették a kutatók, hogy ez a kráter valószínűleg 10 kilométer körüli átmérőjű. Az igazán meggyőző bizonyíték azonban azzal kapcsolatban, hogy az említett darabok valóban a Vestáról erednek, mostanáig váratott magára.

A török meteor kapcsán azonban a biztonsági kamerák felvételeinek köszönhetően rögzítésre került a kődarab érkezési pályája is, ami alapján úgy tűnik, hogy az valóban a Vestáról indulhatott útjára egykoron. Ez az első alkalom, hogy HED-meteoritok eredetét meggyőzően sikerült meghatározni. És mivel a sariçiçeki meteoritdarabok kora egyezik az Antonia-kráterével, amely méretét tekintve nagyjából 10 kilométeres, a szakértők szerint nagyon valószínűnek tűnik, hogy ennek keletkezésekor kerültek az űrbe a Földre elért darabok. Vagyis 2015-ben kalandos úton ugyan, de a szakértők ölébe pottyant pár száz minta a Vesta anyagából, amelyeket a Dawn adataival együtt vizsgálva remélhetőleg újabb információk deríthetők ki a kisbolygóról.

Galéria megnyitása
Az Antonia-kráter a Dawn felvételén

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap