A Miami Egyetem kutatói génszerkesztéssel kólibaktériumok anyagcseréjét alakították át úgy, hogy azok pszilobicint termeljenek. A varázsgomba hatóanyagáról mostanra kiderült, hogy nemcsak rekreációs célokra használható, de potenciálisan olyan problémák kezelésére is hatékony eszköz lehet, mint a szorongás, a szenvedélybetegségek, a depresszió vagy a PTSD. A pszilocibin ilyen célú használatával kapcsolatban jelenleg is több klinikai vizsgálat folyik az Egyesült Államokban, és közülük az egyik, súlyos depressziós eseteket vizsgáló kutatás már a második fázisban tart.
Az orvosi felhasználásra alkalmas pszilobicin előállítása ugyanakkor nem egyszerű és nem is olcsó feladat. A varázsgomba, vagyis a Psilocybe cubensis vagy a Psilocybe semilanceata termesztéséhez nagy területre és sok időre van szükség, a vegyület kémiai szintetizálása ugyanakkor egyelőre annyira bonyolult, hogy egyszerűen nem éri meg anyagilag. Egy idén közzétett kutatás eredményei szerint a pszilocibin milligrammonkénti ára 2 dollár, azaz 614 forint körül van. Tekintve, hogy például a szorongás kezelésére az eddigi klinikai vizsgálatok során 10–30 mg-os dózisokban alkalmazták a szert (akár naponta többször is), ez iszonyatosan drága terápiákat eredményezhet, ha a szer valóban forgalomba kerül.
Andrew Jones és kollégái pontosan ezért kezdtek alternatív megoldásokon dolgozni, amelyek egyikeként kólibaktériumokkal igyekezetek „legyártatni” a pszilocibint. Ehhez először is létrehoztak egy olyan baktériumtörzset, amely hordozta a pszilocibin termeléséhez szükséges géneket (ezeket a Psilocybe cubensis gombától „kölcsönözték”). A baktériumok erre rögtön el is kezdték termelni a szert, igaz, kezdetben nagyon alacsony mennyiségben.
A következő lépés annak megállapítása volt, hogy milyen körülmények között lesz optimális a termelés, azaz milyen hőmérsékleten, táptalajon és egyéb tényezők közt kell tenyészteni a mikrobákat ahhoz, hogy a lehető legtöbb pszilocibint termeljék a lehető leggyorsabban. Végül sikerült kidolgozni egy protokollt, amely révén a baktériumok 1,16 g/liter koncentrációban termelik a vegyületet.
Ez pedig már önmagában is elég meggyőző eredmény, de a kutatók tovább folytatják a munkát, és véleményük szerint a folyamat némi kísérletezéssel még hatékonyabbá tehető. Ha ez sikerül nekik, akkor a kólibaktériumos termelés fontos eszköz lehet arra az időszakra, ha és amikor a pszilocibin rutin használatát engedélyezik a gyógyászatban.
