A tűzhasználat miatt alakulhatott ki a tbc

Az őseink által belélegzett füst tehette lehetővé, hogy az ártalmatlan talajbaktériumok megtelepedjenek a légutakban és fertőző kórokozókká váljanak.

A tűzhasználat miatt alakulhatott ki a tbc

Sok ezer évvel ezelőtt egy hideg afrikai éjszakán egy csapat ember gyűlt össze a barlangban rakott tűz körül. A lángokat számtalan célra használták a főzéstől a fegyvergyártásig, a fejlődésnek azonban megvolt az árnyoldala is. Ahol ugyanis tűz van, ott füst is akad, ez a füst pedig köhögésre késztette elődeinket. A gyulladt légutaikban megtelepedett, alapesetben a talajban élő baktériumok pedig elkezdtek valami mássá fejlődni. Rebecca Chisholm és Mark Tanaka, az Új-Dél-Wales-i Egyetem kutatói szerint valahogy így festhet az egyik legrégibb ismert betegség, a tuberkulózis keletkezéstörténete.

A tbc-t vagy gümőkórt a Mycobacterium tuberculosis nevű baktérium okozza, amely több tízezer éve fertőzi az embert. Azonosítottak már tbc-s hegeket 9000 éves izraeli csontvázakon és 2000 éves egyiptomi múmiákon is. A betegség még napjainkban is évente 1,5 millió embert öl meg, vagyis többet mint bármely más fertőző betegség. A szakértők sokáig úgy hitték, hogy a tuberkulózis valamilyen más állatról került át az emberre, hasonlóan a HIV-hez, a maláriához és az ebolához.

A legújabb kutatások ugyanakkor azt támasztják alá, hogy a tbc esetében fordított volt a fertőzés iránya. Ez lehetett az egyik első betegség, amely az emberről került át más fajokra. A fókákat, marhákat és rágcsálókat napjainkban fertőző baktériumtörzsek ugyanis a jelek szerint egytől egyig az embert megbetegítő kórokozótól származnak. De vajon honnan származnak ez utóbbi mikrobák?

A M. tuberculosis legközelebbi rokonai a talajban és a vizekben élnek, és többnyire teljesen ártalmatlanok. Néhányan közülük ugyan képesek arra, hogy megbetegítsék a legyengült immunrendszerű embereket, ezek az esetek azonban nagyon ritkák, és a mikroba szinte sosem terjed tovább újabb betegekre. A M. tuberculosis viszont mindig betegséget okoz, és rendkívül fertőző. A kórokozó cseppfertőzéssel terjed, és kis mennyiségben is képes megbetegíteni áldozatait.

Vajon hogyan lesz egy minden jel szerint a környezetből származó mikrobából ennyire hatásos kórokozó? Chisholm és Tanaka úgy véli, hogy minden a tűzzel kezdődött. Ahhoz ugyanis, hogy a tbc emberi patogénné váljon, gyakori fertőzésekre volt szükség, amelyek során a baktérium fejlődési lehetőségeket kapott, mondják a szakértők. Erre a teret pedig valamilyen új tényező, a kutatók szerint a tűz megszelídítése teremthette meg.

A tűz használata során az ember füstöt lélegez be, és a légutakba kerülő apró részecskék gyulladást okozhatnak. Ez könnyebbé teszi a baktériumok megtelepedését, és mivel a tűz köré többen is odagyűlnek a rosszul szellőző barlangban, a kórokozónak rögtön az a lehetőség is adott, hogy új gazdatestet találjon magának. A tűz használatának elterjedésével tehát evolúciós szempontból minden adottá vált ahhoz, hogy egy ártalmatlan mikroba fertőző baktériummá váljon.

Chisholm és Tanaka úgy tesztelték elméletüket, hogy szimulálták az ősi talajbaktérium evolúcióját. Ennek során megmutatták, hogy normál körülmények között még akkor is csak nagyon kis eséllyel válik fertőzővé egy mikroba, ha mindössze két mutációra van szüksége ehhez. Ha azonban a tűz is belép a képbe, és vele a társas érintkezés fokozódása, illetve a füst, az esélyek ugrásszerűen megnőnek. És nem lenne egyedi eset, hogy egy új technológia elterjedése nem várt következményekkel járt.

Jelenleg ugyanakkor mindez csak egy elmélet, ugyanakkor mint teória nagyon érdekes és gondolatébresztő, mondja Caitlin Pepperell, a Wisconsini Egyetem kutatója. Az emberi betegségek evolúcióját tanulmányozó szakértő szerint a kutatók gondolatmenete abszolút logikus, hiszen a füst valóban rendkívül káros a légutak immunrendszerére, így egyrészt megkönnyíti az új baktériumok megtelepedését, másrészt a füst által kiváltott köhögéssel nagyobb az esélye a mikrobák átadásának is.

Az időzítés szintén stimmelni látszik, hiszen a tűz használatának elterjedése és a tuberkulózis emberi kialakulása a számítások szerint nagyjából egy időszakra esik. Az ugyanakkor kérdéses, hogy a közeljövőben igazolni lehet-e a kutatók elméletét, mivel ehhez talajbaktériumok milliárdjai között rejtőző ősi emberi maradványok között kellene ráakadni a tbc-baktérium elődjének DNS-ére, amelyről senki sem tudja, pontosan hogyan nézhetett ki.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward