Az idei influenzaszezon kapcsán rengeteg a kérdőjel a szakértőkben. Mivel a déli féltekén – vélhetően a korlátozó intézkedések eredményeként – gyakorlatilag elmaradt az influenzajárvány, sokkal kevesebb információból gazdálkodhattak a vakcinafejlesztők, akik minden évben egy kicsit más oltóanyagot készítenek az aktuálisan leginkább fenyegetőnek tűnő törzsek ellen igazítva a vakcinát.

A szájmaszkok elterjedt használata, a társas érintkezések csökkentése és más tényezők miatt lehetséges, hogy az északi féltekén is a szokottnál sokkal enyhébb influenzaszezonra lehet számítani, de ezt nem lehet előre jelezni. A vonatkozó kutatásokból ugyanakkor úgy tűnik, hogy az influenzavírus és a SARS-CoV-2 együttes jelenléte a szervezetben duplájára növeli a halálos kimenetel valószínűségét.

A szakértők szerint ugyanakkor egy másik oltástípus is hasznos lehet a következő hónapokban, ráadásul ez akár célzottan a COVID-19 ellen is hatásos lehet. A bakteriális tüdőgyulladás elleni oltásokról van szó. Ez az a típusú tüdőgyulladás, amely az influenza és a COVID-19 szövődményeként is kialakulhat, gyakran halálossá téve a kezdeti vírusfertőzéseket. Robert Root-Bernstein, a Michigani Állami Egyetem immunológus kutatója másokkal együtt úgy véli, hogy éppen ezért a tüdőgyulladás elleni oltások, különösen a pneumococcus (Streptococcus pneumoniae) elleni, fontos áthidaló megoldást jelenthetnek a SARS-CoV-2-vakcinák megérkezéséig, hiszen ha vírus ellen nem is feltétlenül hatásosak, abban segíthetnek, hogy ne forduljon még súlyosabbra a betegség.

A szakértő a The Conversation című magazinban írt cikkében foglalja össze, hogy mit érdemes tudni saját tapasztalatai és a rendelkezésre álló szakirodalom alapján a bakteriális tüdőgyulladás elleni oltások és a COVID-19 kapcsolatáról.

Védőoltások és a világjárvány

Ahogy írja, érdekes például, hogy a gyerekek ugyan képesek megfertőződni a SARS-CoV-2-vel, és azt tovább is tudják adni másoknak, de maguk nagyon-nagyon ritkán lesznek annyira betegek, hogy kórházi kezelésre legyen szükségük. A másik rejtély, hogy regionálisan nagyon jelentős eltérések mutatkoznak a fertőzéses esetszámok és a halálozás között, akkor is, ha az olyan területenként eltérő tényezőkre, mint a lezárások időpontja és mértéke, a kulturális különbségek vagy a társadalom elöregedettsége, korrigálják az adatokat.

Két rejtélyre az egyik lehetséges választ Root-Bernstein  szerint az eltérő oltási rend jelentheti. A gyerekek életük első éveiben a világon szinte mindenütt egy sor oltást kapnak, így egy sor betegség ellen friss, erős immunvédelemmel rendelkeznek, ami az évtizedek alatt mérséklődhet. És mivel az élet során kötelezően beadott védőoltások összetétele eltér a világ különböző pontjain, egyes régiókban kimaradhattak azok az oltóanyagok, amelyek most jól jönnének, ez a feltevés a regionális eltérésekre is magyarázatot adhat. Illetve az is fontos mérlegelendő tényező, hogy az idősebb és a COVID-19 által leginkább veszélyeztetett korosztály talán még nem kapott meg olyan kulcsfontosságú vakcinákat, amelyek az új típusú koronavírussal szemben is potenciális részleges védettséget adhatnak.

Root-Bernstein ebből a szempontból kezdte elemezni több vakcina (influenza, járványos gyermekbénulás, MMR, DTP, BCG, pneumococcus, HiB) átoltottsági adatait 24 országban, majd ezeket összevetette a SARS-CoV-2 fertőzöttségi és halálozási adataival. Olyan országokat vizsgált, ahol nagyjából ugyanabban az időszakban kezdődött a járvány, és az adatok elemzése során figyelembe vette azt is, hogy az adott lakosságban mekkora túlsúlyosak, a cukorbetegek és az idősek aránya.

Úgy tűnik, hogy ahol nagy az átoltottság gyermek- és felnőttkorban is, például Japánban, Koreában, Dániában, Ausztráliában és Új-Zélandon, ott a COVID-19-járvány is mérsékeltebb. Spanyolországban, Olaszországban, Belgiumban, Brazíliában és Chilében ezzel szemben a legalacsonyabb a pneumococcus elleni átoltottság, akár gyerekekről, akár felnőttekről van szó, és ezekben az országokban a legnagyobb az egymillió főre eső SARS-CoV-2 fertőzöttek száma. (Ebben persze nyilvánvalóan más okok is közrejátszanak, de az oltási rendnek is lehet benne szerepe.)

Nálunk kötelezőek, de újak

Egy friss preprint (még nem lektorált) tanulmányban a Mayo Clinic kutatói is arról számolnak be, hogy erős összefüggés mutatkozik a bakteriális tüdőgyulladás elleni oltás és a COVID-19 elleni védettség között. Ezen tanulmány szerint az eredmények azt sugallják, hogy más védőoltások, például a HiB elleni (Haemophilus influenzae baktérium B, amely szintén okozhat tüdőgyulladást az influenza szövődményeként) és az MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola) védőoltás szintén biztosíthatnak valamennyi védőhatást az új típusú koronavírus ellen.

Ahogy Root-Bernstein írja, az Egyesült Államokban a pneumococcus elleni védőoltással való gyerekkori átoltottság államonként 74–92% között mozog, a HiB ellen pedig összességében a gyerekek 80,7%-át oltják be. Magyarországon ennél sokkal jobb a helyzet, mivel az említett védőoltások a kötelező oltási rend részei, így a gyermekkori átoltottság bőven 99 százalék fölött van.

Az Országos Epidemiológiai Központ és a Magyar Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Társaság ugyan az 50 év felettiek és a kockázati csoportokba (pl. krónikus betegek, dohányosok, léphiányosok) tartozók közül mindenkinek javasolja a pneumococcus tüdőgyulladás elleni oltás beadatását (ez akár az influenza ellenivel együtt is beadható), ez egyelőre a bizonyos életkor felett ingyen kapható oltóanyagok közé nem került be. A vakcina egyébként nagyon hosszan hatásos, felnőtteknél két oltás javasolt 5–10 év eltéréssel, amit 65 év felett általában egyszer ismételnek meg.

Root-Bernstein mindezek alapján a gyerekek és a 65 év felettiek körében is kötelezően bevezetné a pneumococcus elleni védőoltást is az Egyesült Államokban. Ezt az influenzás és egyéb szövődmények mérséklése mellett célzottan a COVID-19-cem szembeni védekezés fontos részének tartja a szakértő, amire több indoka is van.

Specifikus hatása is lehet

Egyrészt a kórházba kerülő COVID-19-betegek többségénél pneumococcus, HiB vagy más baktérium miatti fertőzés és tüdőgyulladás alakul ki. Ennek kockázata az oltással csökkenthető lehetne, így jelentősen csökkenne a súlyos tüdőgyulladás kialakulásának valószínűsége.

A HiB, a pneumococcus és a rubeola elleni oltóanyag ráadásul egyes adatok szerint specifikus védettséget is nyújthat a SARS-CoV-2-vel szemben. Ezen vakcinák fehérjéinek némelyike, ugyanis nagyon hasonlít a vírus bizonyos proteinjeire.

Ez pedig akár azt is jelentheti (bár ezt még senki sem igazolta), hogy a pneumococcus elleni védőoltás gátolja a vírus sejtekbe jutását. Két másik vakcinális levő fehérje pedig a replikációban szerepet játszó vírusfehérjékre hasonlít, ami esetlegesen a vírus szaporodásának gátlását idézheti elő, írja Root-Bernstein.

A szakértő szerint az persze egyáltalán nem garantált, hogy a védelem akár csak közelítőleg is teljeskörű lesz, de ha az említett oltások egy kicsit is enyhítenek a betegség kimenetelén, már érdemes lehet bevetni ezeket az első SARS-CoV-2 elleni védőoltások megérkezéséig. A másik ok, ami miatt kifejezetten javasolt lehet idősebb korban és a már említett kockázati csoportoknál beadatni a pneumococcus elleni védőoltást az influenza ellenivel együtt, hogy számos kutatás igazolja, az oltóanyag beadásával drámaian csökkenthető az influenza szövődményeként kialakuló tüdőgyulladások előfordulása, ami a vírusfertőzés leghalálosabb következménye.

Egy sor kutatás igazolja azt is, hogy ezen vakcinák alkalmazásának költségeivel az egészségügy összességében pénzt takarít meg, mivel sokkal kevesebb páciens kerül kórházba, és még kevesebb intenzív osztályra az influenza következtében. Egy tomboló világjárvány közepette pedig ez is rendkívül fontos szempont, függetlenül attól, hogy a védőoltásoknak milyen közvetlen hatásuk lehet a SARS-CoV-2 fertőzés alakulására.

Root-Bernstein szerint ezért nincs vesztenivaló,