1. oldal
Napjainkban az amerikai háztartások több mint 80 százalékában műfenyőt díszítenek karácsonykor, és a műanyagból készült fák Európában is egyre elterjedtebbé válnak. Ez első hallásra pozitív tendenciának tűnhet, valójában azonban azon kívül, hogy a műfenyő többszöri felhasználhatósága miatt olcsóbb, semmivel sem jobb, mint az igazi fák. Sőt: több tanulmány alapján is nagyon úgy tűnik, hogy a műfenyők elterjedése egy kicsit többet árt a környezetnek, mint a fenyőfák kivágása.
Az a képzet, hogy a műfenyők környezetbarát megoldást jelentenek, nem több egyszerű városi legendánál, mondják a problémával foglalkozó kutatók. Az említett vizsgálatok során a szakértők a műfák és igazi fák gyártásának és használatának változatos tényezőit vették számba. A legnagyobb problémának az tűnik a műfenyőkkel, hogy ezek PVC-ből készülnek, így gyártásuk eleve nagy terhet jelent a környezetre, és anyaguk később nem újrahasznosítható. A gyártás sok energiát emészt fel, közben rákkeltő anyagok kerülnek a légkörbe, a tűk megformálásakor pedig gyakran ólmot használnak, ami nyomokban megmaradhat a fákon, és nehézfém-mérgezést okozhat.
A karácsonyfának szánt fenyőkért napjainkban nem erdőket irtanak ki, hanem erre a célra létrehozott ültetvényeken növesztik ezeket, amelyek gyakran változatos élővilágnak adnak otthont. A kivágott fákat rendre pótolják, és néhány évvel később már ezeket takarítják be. Az persze valóban nem túl jó, hogy a fákat azért nevelgetik évekig, hogy aztán két-három hétig álljanak lakásainkban, mielőtt kidobjuk őket. A kidobott fák újrahasznosítására ugyanakkor egyre több lehetőség van, anyaguk ledarálva például nagyon jól használható az eróziót megelőző talajtakaróként.
A végső mérleg szerint ahhoz, hogy a műfenyők környezetvédelmi szempontból jobb megoldást jelentsenek, mint az évenkénti fakivágás, legalább 20 évig kellene használni ugyanazt a műfát. (Az ideális persze valószínűleg az lenne, ha mindenki földlabdás, élő fákat használna karácsonyfaként, de ezzel kapcsolatban is sok a probléma. A fák megsínylik a meleg lakásban töltött heteket, és karácsony után a kiültetésről is gondoskodni kell, ami a kerttel nem rendelkező városlakóknak gondokat okozhat.)
Az élelmiszernövényekkel és a dísznövényekkel szemben a karácsonyfának szánt fenyőfák nemesítése csak az utóbbi időszakban kezdett beindulni, mondja Raj Lada, a központ igazgatója. Az északi élőhelyeken honos balzsamfenyő, amely mélyzöld tüskéiről és kellemes illatáról híres, Kanada legnépszerűbb karácsonyfája, amelyből jelentős mennyiség kerül exportra is. Egyes példányok Bangkokig vagy Dubajig utaznak karácsony táján.
A fával és általában a vadon élő fafajokkal azonban az a probléma, hogy alakja nagyon változatos lehet. Egyes példányok alacsonyak és tömzsik lesznek, míg mások magasak és vékonyak, vannak sűrű és ritkás darabok, egyenes és girbe-gurba ágakat hordozók, valamint szimmetrikus és kifejezetten féloldalas fák is. Egyes balzsamfenyők rögtön elkezdik ledobálni tűiket, miután kivágták őket, míg mások sokkal tartósabbnak bizonyulnak, és zölden érik meg a januárt.
2. oldal
A SMART Balsammal azonban nincsenek ilyen problémák, mivel az új változat klónokból áll. A legtöbb farmer magról kelteti az új fenyőfákat, amelyeket az előző generáció tobozaiból nyer ki, így azonban ellenőrizhetetlen lesz a beporzás, és minden csemete önálló egyéniséggé válik, mondja Lada. A SMART-tal azonban nem ez a helyzet: ezek fák garantáltan tökéletes formájúak, intenzíven illatoznak, gyönyörű a színük, és kivágás után sokáig megtartják tűleveleiket.
A SMART Balsamot a legújabb genomikai technológiák és hagyományos nemesítési eljárások révén hozták létre. A szakértők első lépésben több ezer balzsamfenyőt vizsgáltak meg az ideálisnak ítélt tulajdonságok után kutatva köztük. Miután a szép formáért, a tűlevelek tartósságáért, és más kedvező tulajdonságokért felelős géneket azonosították, addig keresztezték egymással legjobbnak ítélt példányokat, míg eljutottak a tökéletesnek hitt változatig. Ezt követően jött klónozás, ami jelen esetben nem valamiféle molekuláris hókuszpókuszt jelent, hanem egyszerűen annyit, hogy a következő generációt az előző tagjainak levágott hajtásait gyökereztetve szaporították.
Az egész kutatás során a legnehezebb feladatnak a tűlevelek ledobásában részt vevő gének azonosítása bizonyult, mondja Lada. Ezt a folyamatot ugyanis rengeteg, egymással kölcsönhatásba kerülő DNS-szakasz vezérli, így meg kellett találni, hogy mely kombináció az ideális, és hogy ez a kombináció hogyan hat a fa többi jellemzőjére, illetve hogyan függ a hőmérséklettől, a páratartalomtól és más környezeti faktoroktól.
A munka azonban végül meghozta gyümölcsét, hiszen míg az átlagos balzsamfenyő hat-hét hétig őrzi meg tűit a kivágás után, a SMART Balsam több mint három hónapig is kibírhatja. Tekintve, hogy az exportra szánt fák egy részét gyakran már október elején kivágják, ez óriási jelentőségű lehet kereskedelmi szempontból. A SMART fákra ugyanakkor egy darabig még a helyieknek is várniuk kell, hiszen az első kereskedelmi forgalomba szánt példányokat csak jövőre ültetik el a szakértők, és legalább öt évbe telik, mire ezek karácsonyfa nagyságúra nőnek.
A kutatás egyik legérdekesebb, váratlan hozadéka az volt, hogy kiderült, a LED-es karácsonyfaégők kifejezetten hasznosak a tűveszteség megelőzésében. Mivel a fotoszintézis a kivágást követően is folytatódik a fákban, és segít a leveleket életben tartani, a szakértők egy sor különböző megvilágítási módszer hatásait is letesztelték. A vizsgálatból kiderült, hogy a vörös és fehér LED-ek olyan spektrumon sugároznak, amely jól hasznosítható a fák kloroplasztiszai számára, így a sejtek folytathatják a szénhidrátok szintetizálását. Ha pedig van megfelelő energiautánpótlás, a fák tovább megőrzik leveleiket, mondja Lada. A LED-ek minden kivágott fenyőt tartósabbá tehetnek, magyarázza a szakértő, rádásul 80–90 százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak, mint az izzólámpák.
Lada és társai nagy reménye volt, hogy a vizsgálatok során megtalálják annak genetikai kulcsát is, hogyan lehetne a balzsamfenyőket a betegségekkel és a kártevőkkel szemben ellenállóbbá tenni. A kutatásból azonban sajnos azt derült ki, hogy azok a gének, amelyek tartósabbá teszik a fákat a kivágás után, ezzel párhuzamosan rontják azok ellenállóképességét. Így a SMART Balsam jelenlegi változatának termesztése a növényvédő szerek használata miatt közel sem lesz annyira környezetbarát, mint ahogy azt létrehozói szerették volna. De talán idővel ezt a problémát is sikerül megoldaniuk, és a SMART Balsam 2.0 már valóban minden szempontból tökéletes lesz.
Nagyon boldog ünnepeket kívánunk Mindenkinek!
