Nagyjából 74 ezer évvel ezelőtt Szumátra szigetén kitört a Toba nevű szupervulkán. Az utóbbi 2 millió év legjelentősebb vulkanikus eseménye során 2800 köbkilométer magma tört felszínre, és óriási mennyiségű hamu került a légkörbe. Az 1990-es években éppen ezért több kutató is azzal az elmélettel állt elő, hogy a Toba kitörése valószínűleg alapjaiban formálta át a bolygó időjárását.
A levegőbe került por és füst nyomán ugyanis több évtizedre radikálisan lecsökkenhetett a globális hőmérséklet. A vulkanikus tél pedig az élővilágra is meghatározó hatással lehetett, elődeinket például a kihalás szélére sodorta, állították a szakértők. Az emberiség létszáma az elmélet szerint ebben az időszakban pár ezer főre esett vissza, és mindannyian ezen túlélők leszármazottai volnánk.
Mások ugyanakkor nem egészen értettek egyet ezzel az új teóriával, és azzal érveltek, hogy az elmélet túlbecsüli a vulkánkitörés klimatikus hatásait, és az esetleges éghajlati változások emberiségre kifejtett hatásait is. A teória megszületése óta mindkét álláspontot mellé sikerült újabb eredményeket felsorakoztatni, döntő bizonyítékot azonban senki sem tudott felmutatni.
Nemrégiben újabb tanulmány jelent meg a témában, amely ugyan szintén nem lesz képes egyértelműen eldönteni a vitát, de elég nyomós bizonyítékokat szolgáltat annak alátámasztására, hogy a Toba kitörése nem volt annyira drasztikus hatással elődeinkre. Az új adatok a dél-afrikai Mossel-öbölből származnak, ahol a szakértők egy olyan talajréteget fedeztek fel, amelyben mikroszkopikus üvegdarabkák formájában a mai napig megőrződtek a Toba kitörésének nyomai.
A piciny üvegszilánkok akkor képződtek, amikor a kitörés nyomán a kőzetekben található kvarc túlhevült. A légkörbe került apró cseppek némelyike több ezer kilométerre hullott le, például a Mossel-öböl vidékén, amelyet már ekkor is emberek laktak. És ezzel el is jutottunk a tanulmány legfontosabb eredményéhez: a vulkanikus üvegszilánkokat tartalmazó réteg alatt és felett is annyira sok emberi maradvány, eszköz és más emberi nyom található, hogy ezek alapján úgy tűnik, a kitörésnek nem volt közel végzetes hatása az itt élőkre. Sőt: a leletek gazdagsága alapján úgy tűnik, hogy a Toba kitörését követően a helyi emberi populáció még inkább megnövekedett, mint előtte.
Ez az eredmény pedig azért különösen érdekes, mert ez az első közvetlen információ azzal kapcsolatban, hogy milyen állapotban volt egy embercsoport a szupervulkán kitörése előtt és után, mondják a szakértők. És úgy tűnik, hogy életüket nem zavarta meg különösebben az esemény, márpedig ha a Toba jelentősen megváltoztatta volna az éghajlatot, annak nyoma lenne a leletek közt is.
Ezekből pedig bőven akad, hiszen a területen munkálkodó régészek az elmúlt évtizedek során nagyjából 400 ezer emberi jelenlétre utaló objektumot tártak fel. A vulkáni üveg darabkáinak megtalálása ugyanakkor komoly kihívást jelentett, hiszen egy-egy gramm talajban legfeljebb tíz ilyen található meg, és egyikük sem nagyobb 0,04 milliméternél. Végül azonban ezeket is sikerült azonosítani, és kiderült, hogy a darabkák egyrészt kémiailag teljesen azonosak a Toba környékén talált üveggel, másrészt egy olyan talajrétegben csoportosulnak, amely a datálás szerint 74 ezer éves.
A szilánkokat ráadásul az első lelőhelytől nagyjából 1 kilométerre, egy másik, szintén emberek lakta részen is sikerült azonosítani. Ami pedig azért nagy szó, mert rendkívül ritka, hogy két régészeti lelőhely kapcsán megállapítható, hogy azokat egyszerre lakták emberek, a legtöbb datálási technika ugyanis egyszerűen túl pontatlan ehhez.
A vulkáni üveg viszont nagyjából két hét alatt került a helyére, így egyértelműnek tűnik, hogy az a két embercsoport, amelyek maradványai és eszközei ugyanebben a rétegben vannak, egy időben lakta a két települést. Ez pedig azt jelenti, hogy a Toba katasztrófája egy dolog miatt biztosan nagyon fontos lehet, ami múltunkat illeti: egy új eszközt nyújt a korszak eseményeinek minden eddiginél pontosabb datálásához a régészek számára.
A vulkánkitörés közvetlen hatásaira visszatérve, ahogy már említettük, ez a kutatás sem lesz elég a vita eldöntéséhez. A Toba kapcsán az egyik legnagyobb probléma, hogy a vulkán egy, az emberiség szempontjából nagyon eseménydús időszakban tört ki. Röviddel később kezdődött meg elődeink legnagyobb kivándorlása Afrikából, a kőeszközök hirtelen sokkal fejlettebbé váltak, és a művészinek tekinthető alkotások száma is megugrott. Lehetett ezeknek az eseményeknek bármi köze a vulkánkitöréshez? Ezt egyelőre nem tudni, már csak azért sem, mert ekkoriban egy eljegesedési időszak is elkezdődött, aminek viszont bizonyosan globális hatásai voltak.
