A francia adatvédelmi hatóságok szerint a Google március elsejével érvénybe lépő adatvédelmi irányelvei nem felelnek meg az Európai Unió adatvédelmi törvényeinek, így azok bevezetését a további vizsgálatok lefolytatásáig el kellene halasztani, írja a French National Commission on Computing and Liberty (CNIL) nevű szervezet Larry Page vezérigazgatónak szóló levelében.

A CNIL a 29. cikk alapján működő Munkacsoport (Article 29 Working Group) aggodalmait foglalta össze levelében. A munkacsoport az EU tagállamainak adatvédelmi hatóságait fogja egybe.

Jacob Kohnstamm, a munkacsoport elnöke már február 2-án is írt Page-nek. Levelében az új irányelvek bevezetésének elhalasztását kérte, de a Google képviselői azt válaszolták, amit most is, vagyis hogy nem áll szándékukban a halasztás.

Peter Fleischer a hatóságoknak szóló válaszában ezt írta: „Nem áll módunkban megállítani az adatvédelmi irányelvek világszerte egyszerre történő bevezetését. Egy ilyen halasztás nagyon összezavarná a felhasználókat.”

A felhasználók miatt aggódik a CNIL és más európai adatvédők is, miattuk akarják újra átvizsgálni a szabályzatot, úgyhogy Fleischer nem éppen a legjobb indokot hozta fel levelében.

Az új irányelvek lehetővé teszik, hogy a Google felhasználja az egyik szolgáltatásában megszerzett információkat egy másik szolgáltatás hatékonyságának növelésére. A keresési eredményeket befolyásolhatja a Gmail-ben írt vagy kapott levelek tartalma, vagy a Youtube-on megtekintett videók, a Google+-os kapcsolatok és ezen ismerősök adatai is.

A CNIL elnöke Isabelle Falque-Pierrotin azt üzente a Google vezetőinek, hogy bár dicséretes dolog, hogy egyszerűsíteni akarják az adatvédelmi elveket, ez azonban nem mehet az áttekinthetőség és az érthetőség rovására.

Az új szabályzat csak általános információkat tartalmaz a szolgáltatásokról és az adatkezelési elvekről. Ennek következtében az átlagos felhasználónak fogalma sem lehet arról, hogy melyik szolgáltatás milyen adatokat rögzít, és ezek hová jutnak el. Édeskevés arról biztosítani a felhasználót, hogy személyes adatait kinek nem adják ki (pl. reklámcégeknek), írta levelében Falque-Pierrotin.

A használhatóság (vagy használhatatlanság) mellett pedig az is kérdéses, hogy az új irányelvek nem sértenek-e törvényt. A CNIL szakértői szerint a szabályzat nem felel meg az EU előírásainak, de pontosabb elemzést csak alaposabb vizsgálat után tudnak adni, és ehhez további információkra lenne szükségük a Google-től is.

A problémák nem korlátozódnak Európára: az Egyesült Államok 36 államának főügyésze február 22-én közös levelet küldött a Google-nek. Elsődleges problémájuk az új rendszerrel az, hogy nem ad lehetőséget a felhasználóknak arra, hogy „kibújjanak” webes tevékenységeik követése alól.

A Google erre azt mondja, hogy akinek nem tetszik az új szabályzat, ne használja a cég szolgáltatásait, ami jelentős nehézségekbe ütközik számos felhasználói területen (pl. Androidos telefonok), ahogy ezzel a cégóriás képviselői is tisztában vannak.