Liisa Hämäläinen, a Cambridge kutatója kollégáival a kékcinkék és a széncinegék társas tanulását tanulmányozza, és ehhez tervezték meg az érdekfeszítő kísérletet. A két madárfaj érdekessége, hogy az egyedek együtt, közösen keresik a harapnivalót, így kiemelten figyelnek társaik viselkedésére és kommunikációjára.

A vizsgálat során 12 kékcinkének és 12 széncinegének mutattak meg olyan videókat, amelyekben az egyik faj egy tagja kellemetlen ízű táplálékba kóstol bele. A rosszízű „zsákmány”, egy keserű folyadékba áztatott falat, a videón egy fekete négyzettel volt megjelölve. A keserű ízt érzékelve a videókban szereplő madarak jellegzetes gesztusokkal fejezték ki undorukat: törölgetni kezdték a csőröket és rázták a fejüket.

A filmnézés után a videókat megtekintő madaraknak normál ízű és keserű falatokat kínáltak fel, és az utóbbiakat szintén fekete négyzettel jelölték meg. A kísérlet során alkalmaztak egy kontrollcsoportot is, amelynek madarai nem látták a videókat. A videózó csoport tagjai mindkét faj esetében jóval ritkábban kóstoltak bele a kellemetlen ízű falatokba, mint a filmeket nem látó madarak.

Úgy tűnik tehát, hogy a cinkék a képernyőről is képesek voltak megtanulni, hogy milyen mintázatú táplálékot jobb elkerülni. A vizsgálatból egyúttal az is kiderült, hogy a kékcinkék a legjobban saját fajtársaiktól tudták ezt megtanulni, míg a széncinegéknek mindegy volt, hogy fajtársuk vagy egy kékcinke mutatja ki undorát a felvételen.

Bár korábbi vizsgálatok kapcsán már többször igazolást nyert, hogy egyes madárfajok fajtársaik reakcióit megfigyelve elkerülnek bizonyos zsákmányokat, az, hogy ez a fajta tanulás fajok közt is megvalósulhat, eddig csak egy esetben derült ki: a pirosvállú csirögék és az északi csónakfarkú madarak kapcsán.

Ez az első alkalom, hogy a kékcinkék a széncinegékhez hasonló mértékű, sőt, fokozottabb társas tanulásról tettek bizonyságot, azaz biztosabban ismerték fel az elkerülendő falatot, mint rokonaik. A kutatók szerint utóbbinak a kísérlet jellegéhez és a testmérethez lehet köze. A vizsgálat során a kockázatos, potenciálisan mérgező táplálék kiszűrésével kapcsolatban kaptak új információt a madarak, ami a kisebb testű kékcinkéknek még életbevágóbb lehet, mint a nagyobb testméretű széncinegéknek.