A tenger nomádjai

Az ázsiai bajauk a világ legjobb szabadtüdős búvárjai, köszönhetően azoknak a genetikai adaptációknak, amelyek az elmúlt évszázadok során elterjedtek körükben.

A tenger nomádjai

1. oldal

Az Ázsia délkeleti részén élő bajauk a világ legjobb búvárai közé tartoznak. Amikor Melissa Ilardo dán genetikus először merült egyikükkel 2015 nyarán, társa, Pai Bayubu már eleve elég mélyen volt, amikor 10–15 méterrel lejjebb meglátott egy hatalmas kagylót. „Egyszerűen lehuppant. Rámutatott, és már ott is volt mellette” – idézi fel Ilardo az élményt. Elmondása szerint a bajauk a víz alatt is ugyanolyan otthonosan mozognak, mint a szárazföldön, teljesen urai légzésüknek és testüknek, és amikor a felszín alatt lándzsával halásznak, általában elsőre eltalálják a halat.

A tengeri nomádoknak is nevezett nép több mint ezer éve él a vízen. A vízbe, cölöpökre épült lakóházaik és lakócsónakjaik Indonézia, Malajzia és a Fülöp-szigetek partjainál találhatók meg, és ezek lakói hagyományosan csak akkor jönnek ki a partra, ha kereskedni akarnak, vagy egy nagyobb vihar elől keresnek menedéket. Táplálékuk javát merülés közben szedik össze, amelynek során mindenféle modern felszerelés nélkül akár több mint 70 méteres mélységig is eljutnak. Nincsenek békalábaik vagy oxigénpalackjaik, hanem mindössze saját készítésű, fa búvárszemüvegüket öltik magukra, és fegyverükkel szerelkeznek fel. A nyomáskülönbség elviselésének megkönnyítésére pedig gyakran már fiatal korban kilyukasztják dobhártyájukat.

Galéria megnyitása

A bajauk közül sem merül mindenki, van, aki a vízbe is alig merészkedik be. De akik búvárkodnak, egészen elképesztő teljesítményre képesek. Naponta több mint öt órát töltenek víz alatt, 1–8 kilogramm halat és más tengeri herkentyűt hozva felszínre. Egy átlagos merülés fél percig tart, de a bajauk közül sokan ennél sokkal hosszabb ideig is képesek visszatartani lélegzetüket. Az alább látható videóban például egy Sulbin nevű férfi majdnem három percig marad egy huzamban a víz alatt. Elmondása szerint a dolog titka a tökéletes ellazulás.

Bár a bajauk emberfelettinek tűnő képességei nagyban köszönhetők intenzív edzésmunkájuknak, Ilardo bizonyítékokat talált arra, hogy a nép tagjai genetikailag is alkalmazkodtak a vízi életmódhoz. A kutató 2015 folyamán háromszor is ellátogatott egy indonéziai bajau faluba, ahol összebarátkozott a lakókkal, és elmagyarázta nekik, hogy mivel foglalkozik.

Miután merülni ment velük, és megismerte mindennapi életüket, Ilardo a magával ultrahang-készülékkel 59 bajau testét vizsgálta meg. Ennek során rájött, hogy a bajauknak szokatlanul nagy a lépüket: 50 százalékkal nagyobb, mint a szomszédos saluan népnek, akik alig merészkednek be a tengerbe.

A lép szerepe fontos a búvárkodás szempontjából, mert ebben oxigént szállító vörösvérsejtek raktározódnak. Amikor egy emlős visszatartja a lélegzetét, a lép összehúzódik, a sejtek kiáramlanak, és akár 10 százalékkal is megnövelhetik a vér oxigénszintjét. Ebből adódóan a világ legjobb szabadtüdős merülői és a legmélyebbre merülő fókák is óriási léppel rendelkeznek. A lép egyébként trenírozható is a hatékonyabb működésre: Erika Schagatay svéd kutató vizsgálatai szerint a Mount Everestet megmászók a csúcs meghódítás után hatékonyabban képesek kiüríteni lépüket, ha visszatartják lélegzetüket, mint előtte.

A bajauk lépe azonban nem csak a gyakorlás miatt nagy. Ilardo és kollégái úgy találták, hogy a nép sosem merülő tagjainak is az átlagosnál jóval nagyobb ez a szerve. Ezen a ponton a szakértők elkezdték vizsgálni a bajau genomot, mivel genetikai hátteret sejtettek az óriás lép mögött. Vérmintákat vettek ugyanattól az 59 bajautól, akiket Ilardo korábban is vizsgált, és mintákat szereztek be 34 saluantól és 60 han kínaitól is. A vért DNS-elemzésnek tették ki, majd összevetették a különböző népek eredményeit, hogy azonosítsák azokat a génváltozatokat, amelyek a bajauk körében gyakoribbak, mint a többieknél.

Galéria megnyitása

2. oldal

A természetes kiválasztódást több ponton is sikerült nyakon csípni. A legjobban egy gén, a PDE10A lógott ki a sorból, amely egyéb feladatai mellett a pajzsmirigy sejtjeiben aktív, ahol fontos szerepet játszik a szerv hormonjainak mozgósításában. A gén bajaukban elterjedt változata magas hormonszintet biztosít a szervezetben, és a hormonok hatására a lép nagyobbra nő. Erről tanúskodnak legalábbis a rágcsálókon végzett vonatkozó kísérletek. Ha a pajzsmirigy hormonjai az emberben is hasonló hatást váltanak ki, a génváltozat jelenléte megmagyarázhatja, miért olyan nagy a bajauk lépe, és miért olyan kiváló búvárok ezen nép tagjai.

A PDE10A-val ugyanakkor nem ér véget a történet. Ilardo csapata más gének esetében is megfigyelt hasonló adaptációkat, ezeket azonban a megalapozottabb következtetések levonásához tovább kell tanulmányozni. Az egyik érintett gént, a BDKRB2-t már korábbi vizsgálatok során is azonosították, mint búvárkodásnál fontos DNS-szakaszt. Ez a gén a véredények végtagokban való összehúzódásában játszik szerepet, és ilyen módon extrém helyzetekben fokozni tudja a létfontosságú szervek, vagyis az agy, a szív és a tüdők oxigénellátását.

Galéria megnyitása

Egy másik jelölt, a FAM178B ugyanakkor a vér széndioxid-szintjének szabályozásában játszik szerepet, ami szintén fontos a lélegzet visszatartásakor. A gén bajaukban elterjedt változata a rendelkezésre álló információk alapján nagy valószínűséggel a gyenyiszovai embertől, egy ősi, egykor Ázsiában emberfajtól származik. Az a kutatásokból egy ideje már világos, hogy amikor a modern ember elődei Ázsiába érkeztek, keveredtek a gyenyiszovaiakkal, és az ezekből a „vegyesházasságokból” született utódok örökölték a gyenyiszovai génkészlet egy részét. Szintén egy gyenyiszovai génváltozat teszi lehetővé, hogy a mai tibetiek képesek nagy magasságokban megélni, így nem lenne meglepő, ha a bajauk kapcsán is igazolást nyerne, hogy a hosszú merülések részben szintén a gyenyiszovaiaknak köszönhetők.

A felfedezéseknek az érdekességen túl komoly orvosi jelentőségük is lehet. Számos kóros állapot esetében az okozza a legnagyobb problémát, hogy a test egy része ideiglenesen nem jut oxigénhez. A bajauk genetikai trükkjeinek kiismerése egy napon talán segíthet a szívrohamon átesők szívizmának vagy a sztrókosok agyának megóvásában is. Hasonló okokból tanulmányozzák más szakértők Tibet és Etiópia nagy magasságokban élő népeit is.

Galéria megnyitása

A hasonló vizsgálatok kapcsán Ilardo szerint ugyanakkor hangsúlyozottan fontos az is, hogy a tanulmányozott népnek mit adhatnak az eredmények. A szakértő rövidesen visszatér a bajaukhoz, hogy beszámoljon a kutatás fejleményeiről. A bajauk sok más nomád népcsoporthoz hasonlóan nem örvendenek nagy népszerűségnek környezetükben, mondja Ilardo. Egy indonéz professzor például arra figyelmeztette a kutatót vizsgálata elején, hogy vigyázzon, mert a bajauk megbízhatatlanok. Mások azzal riogatták, hogy a tengeri nomádok szerelmi bájitalokkal fogják elcsavarni a fejét.

„Rengeteg a rejtély körülöttük” – mondja Ilardo. „Mivel fizikailag a társadalom peremén élnek, sokan gyanakodva tekintenek rájuk. Holott ők a legszívélyesebb emberek, akikkel valaha is találkoztam. Kepala Des Hasan, a falu vezetője befogadott az otthonába. Van egy bajau anyukám és apukám, akik örökbe fogadtak.” Ilardo azt reméli, hogy vizsgálatának pozitív üzenete a bajauk jobb megítéléséhez is hozzájárul majd.

Amire annál is inkább szükség lehet, mert a nép hagyományos életmódja veszélyben van. A hatóságok különböző eszközökkel folyamatosan igyekeznek a partra kényszeríteni a nomádokat. Akik egyre nehezebben tudják rendben tartani lakhelyeiket is, mivel lassan eltűnnek azok a fák, amelyek csónakjai könnyű alapanyagát adták. Így viszont kénytelek nehezebb fából építkezni, az így készült járművek meghajtásához pedig motorra és üzemanyagra van szükség. Ez pedig egyre szorosabb függést jelent a szárazföldtől, mondja Ilardo.

Galéria megnyitása

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward