A tbc még mindig a leghalálosabb fertőző betegség

Az 1990-es években úgy tűnt, hogy rövidesen talán örökre sikerül felszámolni a kórt, azóta azonban lelassultak a dolgok.

A tbc még mindig a leghalálosabb fertőző betegség

Amikor Robert Koch 1882-ben felfedezte a Mycobacterium tuberculosist, a tuberkulózis kórokozóját, minden hetedik haláleset mögött ez a betegség állt Amerikában és Európában. A cseppfertőzéssel terjedő betegség a tehetőseket és a szegényeket egyaránt sújtotta, a technikai fejlődéssel, a röntgensugarak felfedezésével, és az antibiotikumok, illetve a védőoltások eredményeként azonban a 20. század folyamán fokozatosan sikerült visszaszorítani a betegséget.

A kilencvenes évekre azonban ez a folyamat megtorpant. Jelenleg évente csak 1–2 százalékkal csökken az új esetek száma, és a betegek létszáma még mindig óriási. Ahogy a haláleseteké is, hiszen a tbc napjainkban több embert öl meg, mint bármely más patogén. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint évente nagyjából 10 millión betegednek meg, és ebből 1,5 millióan halnak bele a tbc-be – utóbbi háromszorosa a maláriás haláleseteknek. Az utóbbi években azonban több olyan tudományos áttörés is történt, amelyek reményt adhatnak arra, hogy a tuberkulózis elleni harc újabb lendületet kap, és sikerült megvalósítani az ENSZ 2018-ban kitűzött célját, vagyis 2030-ra gyakorlatilag felszámolni a betegséget.

A tbc elleni harc egyik nehézségét az adja, hogy a M. tuberculosis szokatlan életciklussal rendelkezik. Ha valaki belélegzi a kórokozót, azt vagy rögtön elpusztítja az immunrendszer, vagy bekerül tüdőbe és megtelepszik ott. Ilyenkor azonban általában még nem okoz problémákat és nem is fertőz. A becslések szerint a világ lakosságának mintegy negyede ilyen, úgynevezett látens tbc-s. A gondok akkor kezdődnek, ha az immunrendszer valamilyen okból legyengül, és nem tudja elnyomni a tbc baktériumát.

Galéria megnyitása

Emiatt különösen nagy veszélynek vannak kitéve a HIV-pozitív betegek (a HIV-fertőzöttek körében a halálesetek 40 százaléka tbc következménye), de kockázatos helyzetben vannak az alultáplált emberek, a dohányosok és az alkoholisták is. A tuberkulózisos esetek visszaszorulásának lelassulásában tehát fontos szerepet játszott a HIV elterjedése is.

A másik meghatározó tényező, hogy az utóbbi években új, az antibiotikumoknak ellenálló törzsek kezdtek feltűnni a színen. A 2018-as esetek közül közel félmillió beteget nem lehetett a korábban bevált gyógyszerekkel kezelni, és ezen problémás esetek 6 százaléka esetében egyetlen ismert antibiotikum sem bizonyult hatásosnak. A legtöbb ilyen, makacsul rezisztens megbetegedés a volt Szovjetunió területén fordul elő, ahol több országban a tbc-s esetek ötödét ilyen multirezisztens megbetegedések teszik ki.

A rezisztens tbc kezelése jelenleg erősen mérgező szerekkel folyik, amelyeket akár 2 évig is szedni kell a betegeknek. Ez akár napi 20 tablettát és súlyos mellékhatásokkal (például maradandó halláskárosodással) járó injekciókat jelent, és a gyógyulási arány még így csak 25–50 százalék körüli.

Galéria megnyitása

Az utóbbi pár évben azonban kifejlesztésre került néhány új, biztonságosabb és hatásosabb gyógyszer, amelyeket most kezdenek használni. Közülük az egyik legújabb szer, a pretomanid használatát indén augusztusban engedélyezte az FDA az Egyesült Államokban. Ez a gyógyszer más szerekkel kombinálva hat hónap alatt 89 százalékban hatásosnak bizonyult a legtöbb rezisztens tbc-törzs ellen. A szakértők jelenleg klinikai vizsgálatok keretében kutatják, hogy ennél egyszerűbb és rövidebb kezelések is megvalósíthatók-e a pretomaniddal.

A tbc kapcsán egy másik probléma, hogy az esetek jelentős részét, 2018-ban a becslések szerint egyharmadát, nem diagnosztizálják. Márpedig egy kezeletlen tbc-s beteg évente akár 15 új embert is megfertőzhet. A diagnózis hiánya csak részben a betegek hibája, akik adott esetben súlyos problémák esetén sem mennek el orvoshoz. A másik gond, hogy a tbc-s esetek azonosítása még mindig nagyon kezdetlegesen zajlik, és igen kevéssé hatékony. A legszélesebb körben alkalmazott metódus ugyanaz, amit annak idején Koch használt: vagyis a beteg köpetét mikroszkóp alatt vizsgálják, és megpróbálják kiszúrni a baktériumokat. Ezzel a metódussal azonban mindössze az aktív tbc-s esetek fele azonosítható.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a rezisztenciavizsgálatok szintén nagyon lassúak és idejét múltak. Ezekhez a mintákat Petri-csészében tenyésztik, majd kipróbálják, hogy mely antibiotikum működik az adott fertőzés ellen, és melyik nem. A módszerrel akár 12 hétbe is beletelhet, mire találnak működő gyógyszert, ha egyáltalán akad ilyen.

Léteznek persze már olyan eszközök is, amelyek képesek a mintában található gének alapján azonosítani a fertőzést, és azt is, hogy a törzs melyik rezisztens kategóriába tartozik. Ezek kevesebb mint két óra alatt eredményt adnak, de még a jelenlegi, tesztenként 10 dolláros ár is olyan magas, hogy a tbc-ben leginkább érintett országok egészségügyi létesítményei nem tudják megfizetni. Létezik azonban már egy ennél olcsóbb vizeleti tesztcsík is, amely csak HIV-vel fertőzöttek esetén működik, és a jövő még biztatóbb: a hírek szerint legalább 18 új, olcsó diagnosztikai módszer vár engedélyezésre 2020-ban.

Galéria megnyitása

Közben pedig a régi metódusok némelyike is megújul. A tbc diagnózisában a 20. század első évtizedeiben kulcsszerepet játszott a röntgen, amellyel a betegség korai szakaszában azonosítható. Új fejleményként számos afrikai és ázsiai országban kezdtek mobil röntgenlaborokat használni, amelyek a vidéket járva helyben biztosítanak szűrést a lakosságnak. Az eredményeket pedig egyre több esetben mesterséges intelligencia elemzi, pillanatok alatt megállapítva, hogy van-e szükség emberi beavatkozásra.

A legnagyobb reményt azonban a tbc ellen egy új védőoltás jelentené. A jelenlegi egyetlen vakcina, a BCG-védőoltás története 1921-re nyúlik vissza, és bár ez hatékonyan előzi meg gyerekekben a legsúlyosabb formák kialakulását, a felnőttkori, elsődlegesen a tüdőt érintő fertőzések ellen kevéssé hatásos. Új vakcinán számos cég dolgozik, és ezek közül hét szer jelenleg már a klinikai kipróbálás fázisában van. Közülük kiemelkedően ígéretesnek tűnik a GSK m72/as01e kódnevű vakcina, amely az afrikai tesztek során 50 százalékban megakadályozta a betegség kialakulását a látens tbc-s felnőttekben, vagyis egy olyan csoportban, amelyben eddig egyetlen védőoltás sem bizonyult igazán működőképes.

Ahhoz persze, hogy mindez megvalósuljon, és 2030-ra valóban felszámolják a tbc-t pénz is kell. A szakértői számítások szerint a valóban eredményes lépések érdekében a következő öt évben 15,6 milliárd dollárt kellene a betegség kezelésére, megelőzésére és új módszerek kutatására fordítani, ami a jelenlegi büdzsé 2–3-szorosát jelenti. Reméljük így lesz.

Neked ajánljuk

Kiemelt
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap