Az ausztráliai Swinburne Műszaki Egyetem kutatói az eddigiek során megfigyelt szupernóva-robbanások alapján azt állítják, hogy a gravitációs állandó értéke nem változott az elmúlt 9 milliárd év alatt. Az általános tömegvonzás törvénye értelmében két bármilyen test között akkora erő lép fel, amely egyenesen arányos a két test tömegével és fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével. Az arányossági tényezőt gravitációs állandónak vagy Newton-állandónak nevezik, G-vel jelölik.
Egyes szakértők úgy vélik, hogy az állandó értéke az ősrobbanás óta kismértékben ugyan, de folyamatosan csökken. Ez többek közt azt jelentené, hogy a Föld létezése során egyre közelebb került volna a Naphoz, vagyis a múltban bolygónk hosszabb évszakokat tapasztalt volna meg a jelenlegieknél, hiszen maga az év is hosszabb volt. Az ausztrál szakértők azonban 580 szupernóva fényének elemzése alapján arra a következtetésre jutottak, hogy nem ez a helyzet, a gravitációs állandó értéke nem változott a vizsgálható időszakban.
„A kozmikus időbe való visszatekintés ötlete annak érdekében, hogy megvizsgáljuk, változtak-e a fizika törvényei, nem számít újdonságnak” – magyarázza Jeremy Mould, a kutatás vezetője. „A szupernóvák pedig lehetővé teszik, hogy a gravitáció esetében is megtehessük ezt.”
Az úgynevezett Ia típusú szupernóvák robbanása során a feltevések szerint egy fehér törpe semmisül meg, amely a Nappal egyező tömegű, mérete azonban a Földének felel meg. Ezek a csillagok szoros kettős rendszerek tagjaiként anyagot kapnak kísérőcsillaguktól. Amikor átlépnek egy bizonyos tömeghatárt, saját gravitációjuk alatt összeroppannak és beindul bennük a szénfúzió, a csillag pedig egy óriási termonukleáris robbanásban megsemmisül. Bár a jelenség viszonylag kistömegű csillagokat érint, ezek a szupernóvák a legfényesebbek, és így legkönnyebben megfigyelhetők.
Hogy mekkora is az a bizonyos kritikus tömeg (a jelenlegi elméletek szerint 1,44 naptömeg), az a Newton-állandó értékének függvénye, így a különböző távolságokban és ezzel együtt különböző időpontokban megsemmisülő szupernóvák révén vizsgálható, hogyan változott − ha változott – a G az elmúlt évmilliárdok során.
A megvizsgált kozmikus események alapján nem tapasztaltak ilyen változást, az eredmények ráadásul összecsengenek azon a lézeres távmérési kísérlet eredményeivel is, amelynek keretében a hatvanas évek óta mérik a Föld és a Hold egymástól való távolságát, többek közt azzal a céllal, hogy varianciák után kutassanak a Newton-állandó értékében. Az eddigiek alapján a G tehát nem változott az elmúlt 9 milliárd évben, illetve amennyiben csökkent valamit az értéke, az a jelenleg használatos műszerekkel nem észlelhető.