Minden évben több százezren szenvednek égési sérüléseket, és világszerte égések miatt fordulnak a legtöbben orvoshoz. Míg a kisebb sebeket otthon is lehet kezelni, a kiterjedt, súlyosabb égések sebészi beavatkozást igényelnek, és az orvosok minden erőfeszítése ellenére gyakran hegeket hagynak, amelyek aztán akár korlátozott mozgékonyságot is okozhatnak az érintett testrészen. Az igazi megoldást tehát az jelentené a problémára, ha valamilyen módon sikerülne rávenni a bőrt, hogy hegmentesen gyógyuljon, és a Johns Hopkins Egyetem kutatói nemrégiben fel is fedeztek egy olyan molekuláris útvonalat, amely révén ez talán lehetségessé válhat.

A szakértők ugyanis rájöttek arra, hogy milyen folyamatokra van szükség ahhoz, hogy egy seb helyén a szőrtüszők és az ezeket körülvevő bőr gyógyulásnak induljon. Ezen molekuláris útvonal gyógyszeres aktiválásával tehát elvileg csökkenthető a hegesedés mértéke. „Sokan nem is gondolnak arra, hogy egész testünket szőrtüszők borítják, még azokon a helyeken is, ahol nem is látszik, hogy szőr lenne” – mondja Luis Garza, a felfedzeésről beszámoló tanulmány egyik szerzője.

„Ha például az arcunkat nézzük, az azon látszódó pórusok mind apró szőrtüszőkhöz tartoznak. Az egészséges és a heges bőr kinézete között pedig éppen a szőrtüszők megléte vagy hiánya jelenti a legnagyobb különbséget” – folytatja a kutató.

A szakértők első kísérleteik során két egértörzset vizsgáltak, amelyek egyikének tagjai nagyon hatékonyan tudták regenerálni sérült bőrüket, és azon új szőrtüszőket is tudtak növeszteni, a másik csoport viszont nem volt képes erre. Amikor a kutatók analizálták a kétfajta egér génjeinek kifejeződését, rátaláltak arra az útvonalra, amely lehetővé teszi a gyógyulás ezen fokát.

A vizsgálatok során úgy találták, hogy a TLR3 (Toll-szerű receptor 3) fehérje különösen fontos a bőrregenerációhoz. Egy olyan receptorról van szó, amely kétszálú RNS-t köt meg, jelezve a sérülés tényét, majd immunválaszt indít be. A TLR3 ekkor négy gént aktivál, amelyek közül három fokozza a bőr regenerációját, a negyedik pedig a szőrtüszők fejlődésében játszik szerepet. A szakértők eredményei szerint a TLR3 génje háromszorosan fejeződött ki a magas szinten regenerálódó egerek szervezetében a kontrollcsoporthoz képest.

„Tanulmányunk lényegileg azt igazolja egy sor teszten keresztül, hogy ha ezt a molekuláris útvonalat aktiváljuk, akkor fokozott regeneráció érhető el, ha pedig kikapcsoljuk, korlátozott lesz a gyógyulás” – mondja Garza. A kutatók emberi bőrminták esetében is megvizsgálták a TLR3 kifejeződését, és úgy találták, hogy horzsolt bőrfelületeken ötször olyan aktív a receptor génje, mint az egészséges bőr sejtjeiben. A tesztek során az is kiderült, hogy ha szintetikus kétszálú RNS-t juttatnak a sérült egerek bőrébe, sokkal több szőrtüsző jön helyre a gyógyulás során, és a bőr is szebb lesz, mint egyébként.

A szőrtüszők és a regeneráció közti kapcsolat titka Garza magyarázata szerint abban rejlik, hogy a tüszőkhöz horgonyzódnak ki a véredények, az idegek és az őssejtek is, amelyek mind jelentősen befolyásolhatják, hogy mennyire rázódik helyre a bőr egy sérülést követően. Ha tehát a molekuláris útvonal aktiválásával sikerülne új szőrtüszőket növeszteni az elégettek helyére, lehetséges, hogy ezek a szöveti elemek is gyorsabban megjelennének az érintett régióban, és felgyorsítanák a bőr regenerálódását.

Garza és kollégái tehát most azon dolgoznak, hogy olyan hatóanyagokat találjanak, amelyek hatékonyan képesek aktiválni ezt az útvonalat. A megfelelő gyógyszer kifejlesztése évekbe telhet, de ha működőképesnek bizonyul, rengeteg égési sérült életét változtathatja meg.