A Smøla szigetén zajló kutatásból az derült ki, hogy a fehér szélturbinák egyes lapátjainak feketére festésével szignifikánsan, 72 százalékkal csökkenthető a turbinákhoz köthető madárhalálozások száma. A szélenergia virágkorát éli, csak 2019-ben 60 gigawattal nőtt a szélerőművek kapacitásának mértéke világszerte. A népszerűség oka egyszerű: ha jó helyre teszi az ember a turbinákat, megbízható energiaforrást kap, amely olcsóbban termel áramot, mint a fosszilis energiahordozókon alapuló módszerek. És a vizsgálatok szerint az emberek többsége sokkal szívesebben élnek szélkerekek közelében, mint bármely más erőmű, akár egy napfarm közelében is.

A szélenergia hasznosításának ugyanakkor negatív hatásai is vannak, elsősorban a helyi állatvilágra, közülük is a madarakra és a denevérekre. Az Egyesült Államokban a becslések szerint nagyjából 300 ezer madár pusztult el szélkereknek ütközve 2015-ben, ami ugyan két nagyságrenddel is kevesebb lehet, mint az elektromos vezetékeken évente halálos áramütést kapó madarak mennyisége, de még így is magas szám. A madarakat érintő balesetek száma ugyanakkor évről évre csökken, ahogy egyre nagyobb és lassabban forgó szélkerekeket állítanak üzembe.

A szélturbinák madárpopulációkra kifejtett negatív hatása gyakran túl van reprezentálva – elsősorban az olajlobbi képviselői által –, de valóban létező probléma. A vonatkozó laborvizsgálatok szerint az a gond, hogy a madarak nem mindig képesek észlelni a repülés közben eléjük kerülő akadályokat, főleg nem egy turbina vékonyka lapátjait. Így ezek láthatóbbá tétele, például különböző színekre festése elvileg segíthet elkerülni az ütközéseket.

A már említett norvég szigeten található szélerőműben négy kiválasztott szélturbina rendszeres ellenőrzései során 2006–2013 között hat rétisastetemet találtak az üzemeltetők. A 70 méter magas, 40 méter hosszú lapátokból álló turbinák összesen 18 madarat öltek meg a hat év alatt. köztük öt sarki hófajdot, amelyek érdekes módon rutinszerűen a tartóoszlopoknak ütköznek neki a lapátok helyett.

2013-ban az üzemeltetők a kérdéses négy szélkerék egy-egy lapátját feketére festették. A következő három évben mindössze hat madár halt meg a lapátoknak ütközve, míg a négy fehéren hagyott kontrollturbina lapátjai ugyanezen idő alatt 18 madárral végeztek. Ez 71,9 százalékos csökkenést jelent az éves halálozásban.

Az adatok részletesebb elemzéséből az is kiderült, hogy a madárhalálozások és a festés összefüggése az évszaktól is függ. Tavasszal és ősszel kevesebb madár halt meg a festett turbináktól, nyáron viszont ezek öltek meg egy kicsivel többet. A szerzők ugyanakkor leszögezik, hogy a vizsgált turbinák száma egyelőre túl alacsony ahhoz, hogy a szezonális varianciák kapcsán érdemi következtetéseket lehessen levonni.