A szél hordozza a Kawasaki-kór kiváltóját

Egy most megjelent tanulmány alapján nagy valószínűséggel Közép-Ázsiából származó gombaspórák állhatnak az orvosokat lassan fél évszázada zavarba ejtő betegség hátterében.

A szél hordozza a Kawasaki-kór kiváltóját

A Kawasaki-szindrómát először 1967-ben írta le egy japán gyermekorvos, bizonyos Kavaszaki Tomiszaku. A legtöbb esetben öt év alatti gyermekeket érint, és az artériák gyulladásával jár, ami aztán egy sor tünetet okoz a végtagok megduzzadásától kezdve, a nyelv és az ajkak vörössé válásán keresztül, a testszerte felbukkanó bőrkiütésekig. Ha a gyulladás eléri a szívet, a koszorúerek tágulatát okozva halálos következményekkel is járhat. A betegségben érintettek nagyjából 1 százaléka hal meg szívproblémák következtében.

Azt azonban közel fél évszázad elteltével sem tudják a szakértők, hogy mi okozza a szindróma kialakulását. A tünetek alapján autoimmun betegségnek tűnik, arra viszont még senki nem jött rá, hogy milyen hatásra indul be az immunrendszer életet veszélyeztető túlműködése. Gomba, baktérium, vírus vagy méreg egyaránt állhat a háttérben, de a tényleges tettest mindeddig nem sikerült nyakon csípni. Az utóbbi évek kutatásai alapján annyi kiderült azonban, hogy a kórokozó valószínűleg belégzéssel kerül be a szervezetbe, mivel a gyulladás először mindig a légutakban jelentkezik. Úgy tűnik továbbá, hogy valamiféle szezonális hatásról lehet szó, mivel a megbetegedések száma januárban és június-július tájékán jelentősen megugrik.

A kórral kapcsolatos kérdések egy része nemrégiben megválaszolásra került, megjelent ugyanis egy tanulmány, amely összefoglalja egy 2011 óta tartó kutatás eredményeit, amelyek minden eddiginél közelebb visznek a rejtély megoldásához. A projekt vezetője, Xavier Rodó, a Katalán Klimatológiai Intézet munkatársa azt követően vált a betegség elkötelezett kutatójává, hogy összevetette a Kawasaki-szindróma előfordulási adatait a globális időjárási adatsorokkal, és úgy találta, hogy az esetek száma hirtelen növekedésnek indul, amikor Közép-Ázsia felől erős szelek érik el a szigetországot. Kiderült ráadásul, hogy ha ezek a szelek elég erősek ahhoz, hogy elérjék Hawaiit vagy Kalifornia partjait, a kór ezeken a helyeken is megjelenik.

Az eredmények alapján kétség sem férhet hozzá, hogy Kawasaki-szindrómát a szél terjeszti, és a levegő által hordozott ágens több ezer kilométeres távolságokat is képes áthidalni. Rodó kutatócsoportja az elmúlt három évben további bizonyítékokat talált a teória alátámasztására. Kiderült például, hogy az egymástól 28 kilométerre fekvő Tokióban és Jokohamában a betegség fellángolása napra pontosan össze van hangolva.

A kutatócsoport azt is kiderítette, hogy az elmúlt 40 év adatai alapján honnan eredeztethetők a betegséget hordozó szelek. A nyomok minden esetben ugyanazon területre, Kína északkeleti részére, az orosz-mongol határvidékre vezettek vissza. Szinte bizonyosan ez a vidék lehet tehát a Kawasaki-kór okozójának származási helye. A régió nagy része mezőgazdasági művelés alatt áll, rizst, kukoricát és búzát termesztenek rajta, felmerült tehát, hogy talán ezen növények lehetnek a rejtélyes ágens forrásai.

A vizsgálati adatokból még egy fontos dologra derült fény: a Kawasaki-kór inkubációs ideje rendkívül rövid. A megbetegedések száma kevesebb mint egy nappal szél megérkezése után elkezd növekedni, ami még a leggyorsabb vírusnál is sokkal nagyobb terjedési sebességet jelent. „A rövid inkubáció gyakorlatilag teljes mértékben kizárja annak lehetőségét, hogy valamilyen fertőző ágens okozza a tüneteket. Vagy ha mégis erről van szó, még sosem láttunk hasonló sebességgel zajló fertőzést” – mondja Rodó.

Minden jel arra mutat tehát, hogy a betegség okozója valamilyen gyors immunreakciót kiváltó anyag, amely az allergénekhez vagy a mérgekhez hasonlóan fejti ki hatását. Az ipari szennyeződés lehetősége kizárható, mivel a kérdéses régióban gyakorlatilag nincs ipari tevékenység. A pollenszint változásai sem utalnak arra, hogy esetleg valamilyen virágpor állna a háttérben.

Rodó és kollégái felküldtek egy kutatórepülőt Japán fölé, és belereptették azt a Közép-Kína felől fújó szélbe. A gép egy sor speciális szűrőt hordozott, amelyekkel mintákat vettek a levegőben szálló részecskékből. A minták elemzése során rengeteg különböző gombaspórára akadtak rá. A spórák több mint fele a Candida nemzetségbe tartozott, amelynek fajai számos különféle megbetegedéséért felelnek.

A spórák jelenléte meglepetésként érte a kutatókat, mivel a helyszíni vizsgálatok során a felszínen nem találtak Candida gombákat. Ugyanakkor más kutatások során is volt példa arra, hogy egy-egy légköri régióban találtak spórákat, a szárazföldön viszont nem sikerült kimutatni gombák jelenlétét. Egyelőre nem áll rendelkezésre elég bizonyíték a végső szó kimondásához, a gombaspórák azonban kétségkívül az eddigi legjobb gyanúsítottnak számítanak a betegség kutatásának történetében.

Rodó és társai jelenleg újabb mintagyűjtő repülésekre készülnek, illetve a szindrómában érintetteket is új vizsgálatoknak vetnék alá, a spórák jelenlétére utaló antitestek után kutatva a betegek szervezetében. Ha kiderülne, hogy valóban a spórák a felelősek, akkor sem tisztázott minden a betegséggel kapcsolatban. Ahogy már említettük, egyelőre nem tudni, honnan kerülnek a spórák a levegőbe, illetve az is rejtély, hogy miért nem jegyeznek egyetlen esetet sem 1967 előtt. „Ez a legizgalmasabb tudományos probléma, amellyel pályám során szembesültem” – mondja Rodó, aki klimatológusként sosem gondolta volna, hogy egy napon egy gyermekeket érintő érrendszeri megbetegedés okainak megfejtésén fog dolgozni.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward