Agyunk számos különböző funkciójú részből tevődik össze, a homloklebeny például lényeges szerepet játszik a logikus gondolkodásban, a beszédben, a mozgásban, az érzelmekben és a problémamegoldásban, míg a kisagy két féltekéje a mozgáskoordinációhoz, a tartáshoz és az egyensúly megtartásához nélkülözhetetlen.

Olyan agyi régiót ugyanakkor eddig nem sikerült azonosítani, amely az általunk használt összes szót tárolja. A nyelv használatához a jelek szerint a teljes agyra szükség van, az egyes szavak ugyanis a kéreg szinte minden részén tárolódhatnak. A Kaliforniai Egyetem kutatói nemrégiben elkészítették az eddigi legrészletesebb „agyszótárt”, amely több ezer szó agyi „tárolóhelyét” ábrázolja.

Ha egy angol anyanyelvű beszélő a számos jelentést hordozó top (csúcs, legmagasabb, legfelső, fedő, top, mint ruhadarab) szót hallja, minden esetben aktiválódik a középső frontális agytekervény néhány sejtje. Attól függően aztán, hogy éppen melyik jelentésben használódik a szó, emellett más régiók is működni kezdenek, például az öltözködéssel kapcsolatos agyi terület, a méréssel és a számokkal kapcsolatos régió, vagy az épületekhez és helyekhez kötődő részek.

Agyunk a vizsgálatok alapján minden szóba jöhető kérgi idegsejtet felhasznál annak érdekében, hogy logikai csoportokba rendezze a szavakat, így az olyan fogalmak, mint az anya, az apa, a terhesség és a család egyazon régióban tárolódnak. Ezen terület szomszédságában (angol nyelvű beszélők esetében legalábbis) pedig olyan szavak kapnak helyet, mint a ház, a tulajdonos és a főbérlő. Jack Gallant és kollégáinak új szemantikai atlasza ezeket a csoportokat jeleníti meg, látványosan ábrázolva. hogy milyen kategóriákkal dolgozunk a nyelv feldolgozása és használata közben.

A kutatók hét önkéntes (öt férfi és két nő) agyműködésének feltérképezése révén építették fel atlaszukat, miközben a résztvevők egy amerikai rádióműsort hallgattak. A kutatók szóról szóra megvizsgálták, hogy az összesen elhangzott 80 ezer szó meghallása után az agykéreg melyik borsónyi régiója villan fel. Ilyen módon végül 3000 különböző szó helyét azonosították az agyban.

Az alanyok száma persze annyira kicsi, hogy messzemenő következtetéseket nem lehet levonni a kísérletből, annyi azonban kiderül a kutatásból, hogy bár mind a hét agyi atlasz sok egyéni vonást mutatott, a szavak nagyon hasonlóan csoportosulnak minden részvevő agyában. A agy bal oldalán, a fül fölötti terület reagál például az áldozat szóra, és ugyanez a régió lép működésbe, ha az alanyok a gyilkosság, elítélt és vallomás szavakat hallják. Az agy jobb oldalán, a fej tetején ugyanakkor mind a hét résztvevő esetében azok a szavak tárolódnak, amelyek a családhoz köthetők, például a feleség, férj, gyerek és szülő szavak.

A szakértők szerint a következő lépés még több önkéntes hasonló vizsgálata lehet, akik közt más anyanyelvű, illetve kétnyelvű résztvevők is helyet kapnának, hiszen ezek vizsgálata érdekes eltérésekre deríthet fényt. A kutatók azt remélik, hogy az agyi atlasz egy napon segíthet dekódolni, hogy mire gondol valaki, így visszaadhatja a kommunikáció képességét azoknak, akik valamilyen okból képtelenek a beszédre, mert például bezártságszindrómában szenvednek.