A kép a JWST középső infravörösben vizsgálódó műszerével, a MIRI-vel készült. Ez az eszköz a szemünk által érzékelhetőnél sokkal hosszabb hullámhosszúságú fényt érzékeli, és ez a felvétel a 7,7 mikronos (kék), a 11 mikronos (zöld) és a 12 mikronos (vörös) fényt kombinálja – összehasonlításképpen: a legvörösebb fény, amit láthatunk, körülbelül 0,75 mikronos.

A galaxisok port, vagyis összetett szénalapú molekulákat (ami lényegében kormot) és kovás szemcséket tartalmaznak. Ezek az anyagok akkor keletkeznek, amikor a vörös óriássá vagy szuperóriássá duzzadó csillagok elpusztulnak, és erős szén- és szilíciumszelet bocsátanak ki, amelyekből a szemcsék keletkeznek. Ezek a más néven policiklusos aromás szénhidrogének, vagy PAH-ok olyan anyagfelhőket alkotnak, amelyek kis, sűrű csomókat vagy hosszú szálakat formálnak. A PAH-ok meghatározott hullámhosszon, többek között 7,7 és 11,3 mikronon bocsátanak ki infravörös fényt, ezért a JWST képén fényesen jelennek meg.

Tehát a felvételen a haldokló csillagok utolsó lélegzetvételei során felszabaduló kozmikus por látható. De mi a helyzet a gyűrűvel? A Sombrero egy elég furcsa galaxis. Nagyon hasonlít egy spirálgalaxisra, lapos koronggal és egy csillagokból álló, központi dudorral rendelkezik, de, ahogy mindjárt tisztázzuk, nem egészen az. Mivel szinte tökéletesen oldalról látunk rá, a látható fényben valóban úgy néz ki, mint egy sombrero kalap.

A JWST új képe különösen akkor izgalmas, ha összevetjük a Hubble által korábban róla készített felvétellel, amelyhez képest az új kép sokkal mélyebbre tekint a porfelhőben. A Sombrero-galaxisról sokáig azt hitték, hogy egy miénkhez hasonló spirálgalaxis, de vannak furcsa különbségek, amelyek miatt ez a besorolás bizonytalan volt. Van egy hatalmas központi dudor, amely éppen a galaxis belső részét uralja. Ez szokatlanul nagynak tűnik egy spirálgalaxis esetében, ráadásul a porsáv is hihetetlenül sűrű, ami szintén furcsa.

A válasz valószínűleg az, hogy a Sombrero igazából egy elliptikus galaxis. Ezek általában gömbölyűek vagy amerikaifoci-labda alakúak, és nagyon kevés por van bennük. Azonban valamikor a múltban, valószínűleg úgy 3,5 milliárd évvel ezelőtt, összeütközhetett egy kisebb galaxissal, amelyben sok por volt. Ezt a galaxist a nagyobb galaxis gravitációja darabokra tépte, és a maradványokból formálódott a körülötte látható porkorong. Ez megmagyarázná a JWST képét is, mivel a porfelhők általában a spirálgalaxis lapos korongjának egészében oszlanak el, nem egy gyűrűben.

A fényes mag szintén érdekes. Rengeteg forró gáz van benne, ami azt jelenti, hogy valami melegíti. Az 1990-es években végzett megfigyelések szerint valószínűleg egy hatalmas fekete lyuk lehet ott, amely a Nap tömegének egymilliárdszorosát nyomja. Ahogy az anyag felé hullik, rendkívüli módon felforrósodik, és az ebből kiinduló sugárzás az, ami a körülötte lévő gázt melegíti, fényessé téve a központi részeket.