A Samsung vezetése az iparági beszámolók alapján egy fontos lépésre készül idén: leállítják a DDR4-es memóriachipek termelését, helyette pedig a modernebb, jövedelmezőbb verziók felé fordulnak, például a DDR5-ös és LPDDR5-ös memóriachipek, illetve a HBM típusú memóriachip-szendvicsek felé. A DigiTimes Asia információi szerint a DDR4-es memóriákra már csak június elejéig vesz fel rendeléseket a dél-koreai vállalat, majd a 8 GB-os és 16 GB-os memóriamodulokat, amelyekből noteszgépekbe és asztali konfigurációkba passzoló verziók egyaránt készülnek, decemberig fogják leszállítani.

A DDR4-es memóriachipek gyártásának befejezésével a vállalat felszabadíthat némi gyártókapacitást, amit később a fentebb említett memóriaszabványok köré épülő chipek termelésére fordíthat. Ezzel a lépéssel az újabb technológiák felé fordulnak, amelyek jövedelmezőbbeknek ígérkeznek, méghozzá azért, mert azoknál nincs annyira kiélezett verseny a piacon, mint a DDR4-es memóriachipeknél. A nagy memóriagyártók, mint például az SK hynix, a Micron, illetve a Samsung is azért fordíthat hátat a DDR4-es memóriachipek piacának, mert a korábbi információk szerint a kínai memóriagyártók rendkívül agresszíven próbálják letarolni a piacot.

A kínai gyártók lényegében 50%-kal olcsóbban kínálják portékáikat, mint az élvonalbeli nemzetközi memóriagyártók, ezáltal a kínai memóriachipek sokszor még az újrahasznosított chipeknél is olcsóbbak lehetnek. A CXMT és a Fujian Jinhua agresszív gyakorlata miatt kényszerülhettek arra a nagy memóriagyártók, hogy a tarthatatlan árverseny helyett inkább azokra a területekre fókuszáljanak, amelyeken a kínai gyártók nem tudnak labdába rúgni, vagy ha igen, nem tudnak olyan agresszív ár-letörést végrehajtani, mint a DDR4-es memóriachipek szegmensében. A két dél-koreai memóriagyártó egyébként már a DDR3-as memóriachipek szegmensének is hátat fordított, hogy a jövedelmezőbb HBM3-as memóriachip-szendvicsek termelésére koncentráljanak, ez pedig kapóra jött a kínai cégeknek, hiszen így érvényesülni tudnak a régebbi technológiák szegmensében.

A CXMT kapacitása a 2024-es esztendő folyamán arra volt elég, hogy havi szinten 200 000 szilícium-ostya gyártását indítsa el, viszont a közeljövőben 300 000 szilícium-ostyára bővítik a kapacitást, amelynek hatására még több DDR4-es memóriachipet gyárthatnak, ez pedig segít az árak további csökkentésében. Noha a kínai vállalatok az amerikai exportkorlátozások miatt keretek közé vannak szorítva, már ami a modern technológiák elérhetőségét és a gyártóeszközök vásárlását illeti, mégis meg tudják oldani, hogy elegendő gyártókapacitás álljon rendelkezésre ahhoz, hogy a nagy multinacionális vállalatok helyét átvehessék a piacon, ha azok hátat fordítanak egy-egy régebbi technológiának.

Az olcsó kínai chipek sokak számára lehetnek vonzóak, például a költséghatékony konfigurációk építői számára, ám azok a cégek, amelyek az ár helyett a megbízhatóságot helyezik előtérbe, kevésbé örülnek a piacon zajló folyamatok eredményeinek.

A kínai DDR4-es memóriachipek és memóriamodulok dömpingje ellenére mégis azt lehet tapasztalni, hogy a nagy gyártók a termelés csökkentésével és leállításával elég nagy űrt hagynak maguk után a memóriapiacon. Ennek köszönhetően az egyes memóriamodul-gyártók arra panaszkodnak, hogy nehezen jutnak memóriachipekhez, közben az egyes cégek próbálnak a normál szintnél nagyobb raktárkészletet is felhalmozni, hogy javítsák piaci pozíciójukat. Ez a hatás, valamint az a bizonytalanság, amit a második Trump adminisztráció vámjai eredményeznek, azt okozza, hogy a DDR4-es memóriachipek szegmensében tapasztalható szezonális mintázatok sérültek.

A bizonytalanság és a piac átalakulása azt eredményezte, hogy a DDR4-es memóriachipek ára 10%-kal nőtt, ami a tajvani memóriagyártók számára új lehetőséget teremtett az érvényesülésre: a helyzetből mind a Winbond, mind pedig a Nanya Technology profitálhat, főleg, hogy a kínai termékekre igencsak hatalmas mértékű vámot vetett ki az amerikai kormányzat. A jövő persze továbbra is bizonytalan, a geopolitikai helyzet meglehetősen feszült és törékeny, így nem lehet tudni, mit hoz még a jövő, ami általános bizonytalanságot eredményez az egyes cégek és gyártók üzletmenetében.