A robotgépek napjainkra már olyan szinten elterjedtek, hogy nagyanyáink sem tudnák elképzelni az életüket ezek nélkül. A mosógépek, fűnyírók, mosogatógépek és a porszívók már több évtizedes dolgok, és alapjaiban változtatták meg egy háztartás vezetéshez szükséges időt. Bármennyire is szépen cseng az, hogy a mosógép megcsinálja a mosás nehezét és a porszívóval is percek alatt el lehet tüntetni a mocskot, az ember mégiscsak törekszik a kényelemre, így azért jól esne ezeket is lespórolni néha.
A robotporszívókat kezdetben egy átlagos háztartás nem engedhette meg magának, másrészről olyan jól sem takarítottak, hogy érdemes legyen egy ilyet üzemeltetni. Először 2017-ben, Oszakában találkoztam elégedett robotporszívó gazdával, akinél egy éjszakát aludtunk. Vendéglátónk elmondta, hogy amióta megvette a készüléket, egyszer sem kellett porszívóznia, a gép mindig tisztán tartja az otthonát és nagyon elégedett vele. Mondanom sem kell, a lakása valóban tiszta volt, így akkor kezdtem el jobban érdeklődni a készülékek iránt.
Vajon 2022-re tart-e ott a technológia, hogy rá lehessen bízni egy háztartást, egyáltalán milyen buktatói lehetnek a készüléknek és kinek éri meg egy ilyet beszerezni? A robotporszívók manapság egyáltalán nem drágák, ám ha nem működnek megfelelően és csak a baj van velük, akkor természetesen 5000 forint is sok értük. Nézzük tehát meg hogy a hozzám került Roborock E5 mire képes.
A Roborock egy kínai márka, amibe a Xiaomi néhány éve sok pénzt fektetett. A Mi ökoszisztémával ugyan tökéletesen működik, ellenben nem viseli magát a Xiaomi márkanevet, és saját kutatásaim szerint nem számít Xiaomi leányvállalatának sem. Másrészről viszont képek alapján a szerkezet felépítése és funkciói szinte megegyeznek a Xiaomi saját robotporszívóival, így valamilyen gyártói és technológiai megosztás biztos van a két cég között, és nem csak a közös Mi Home applikáción osztozkodnak.
A porszívó egy nem túl nagy dobozban érkezett, amiben megtalálunk minden működtetéshez szükséges alkatrészt. A porszívón kívül benne van a bázisállomás, egy parketta-elázást megakadályozó pad, egy kábel, egy felmosórongy, egy víztartály modul, egy kézikönyv és még bónuszként egy távirányító is belefért a csomagba.
Első használathoz a készüléket meg kell szabadítani a védőfóliáktól, így el tud kezdeni majd tájékozódni, a bázisállomást pedig a konnektorba dugni. Ez utóbbi azért fontos, hogy mindig áram alatt legyen, ugyanis a készülék ide visszatérve lesz képes önmagát tölteni. Nem kell kábelekkel vesződnünk és csatlakoztatnunk, az eszköz mindig hazatalál, ha befejezte a munkát vagy éppen extra töltöttségre lenne szüksége. A bekapcsolás egyszerű, a porszívó tetején a gombot nyomva tartva a készülék életre kél és ezt angolul szóban jelzi is nekünk. Az első indítást is javaslom, hogy a bázisállomás közelében kezdjük meg; a porszívó azonnal a helyére megy és amíg tölti magát, addig mi szépen beállíthatjuk és megismerhetjük a Mi Home alkalmazást.
A beállítás egyszerű. A Mi Home app csatlakoztatás után a Wi-Fi hálózatra kapcsolja a készüléket, ami azt jelenti, hogy ezentúl távolról is el fogjuk tudni érni azt. A távirányító bár remek kényelmi eszköz, valójában az app segítségével kapcsolhatjuk rá az okosotthonunk rendszerére, amit, ha korábban már elkezdtünk kiépíteni, akkor remek lehetőségeket fog rejteni az automata takarítási folyamatok elindításához.
Példának okáért, nem jelenthet egy okosotthon számára akadályt, hogy reggel, amikor az utolsó személy is elhagyja a lakást, akkor a klíma vagy a fűtés lekapcsoljon, a légtisztító leálljon, a lámpák kialudjanak, a porszívó viszont fogja magát és elinduljon egy körútra, amivel szépen összeszedi az előző nap mocskát. Mire hazaérünk, természetesen már az ideális hőmérsékletű lakás és a vele járó tisztaság fog minket fogadni - ez egy ideális okosotthon víziója, amibe egy ilyen robotporszívó remekül beleillik.
Ám ez még mindig csak elmélet. Erről ugyan az első töltés közben álmodozhatunk, de a tapasztalatom a készülékkel nem ennyire idilli.
A készülékünk feltöltött, ideje tehát, hogy elindítsuk első útjára, először a nappaliban. Én a Mi Home alkalmazással adtam ki egyetlen gombnyomással a Clean parancsot, amire a robotporszívó kérdés nélkül kitolatott a töltőjéről és elindult útjára. Hamar feltűnik, hogy egyfajta cikk-cakk alakzatban közlekedik, előre megy, majd teljesen megfordul és visszafelé, szépen megfontoltan halad az útján egyenesen, egészen addig, amíg akadályba nem ütközik. Ha valaminek nekimegy, akkor van egy lökhárítója, amivel megvédi saját magát és az adott tárgyat is, amit eltalált, szóval minimálisra van véve a károkozás lehetősége.
A tájékozódását egy több elemből álló, szabad szemmel nem látható optikai rendszer segíti, vagyis belát maga alá, de feltérképezi a területet maga előtt is. Bár amikor útjára indul, úgy tűnhet, mintha egy-egy területet kihagyna, valójában nagyon is jól tudja, hogy merre jár, a saját kis buksijában ugyanis egy térképet rajzol és ezzel feltérképezi a szobát vagy akár a lakást is, így tudja jól, hova kell visszamennie ahhoz, hogy a kimaradt területeken is dolgozhasson tovább.
Ha végzett az adott helyiséggel és minden bejárható négyzetméterét megkóstolta, akkor visszamegy a helyére tölteni és legközelebbre ismét készen fog állnia a használatra.
Ez az ideális eset, egy szép jövő. A Roborock E5 viszont kicsit több figyelmet érdemel, mint amit elvártam tőle.
Először is, a nappaliban kezdődtek a gondok, itt ugyanis van egy pont, ahol beakadt a bútor és a szőnyeg közé. Történt ugyanis, hogy bár egy parketta sávot tisztított, nem tudott olyan lendületet venni a bútor miatt, hogy visszatérjen a szőnyegre, emiatt pedig percekig vergődött ott. Először megpróbált kifarolni balra és jobbra forogva, később próbált lendületet venni, majd elkezdte emelgetni magát és megpróbált kiugrani a megmászhatatlan egy centis mélyedésből, míg végül már mindent bevetve, ugrálva és táncolva próbálta megoldani a helyzetet, de sehogy se jutott ki onnan.
Mivel úgy láttam, ez az esőhozó sámántánc még percekig eltarthat, ezért egyetlen centivel arrébb húztam a szőnyeget, ez pedig már elég helyet adott neki, hogy lendületet vehessen és kijusson a csapdából. Ez a szituáció jól megmutatja, hogy először mindenképpen érdemes végigkövetni a készülék útját és látni, hogy milyen akadályok leselkednek rá.
Ami meglepett, hogy nem kért segítséget. Bármennyire is reménytelen volt a helyzete, egyáltalán nem kiáltozott utánam, nem állt le. A küzdőszellem ott van benne, ami bár tiszteletreméltó, nekem furcsa. Lehet én voltam csak türelmetlen és amúgy egy idő után feladja, nem várja meg, míg lemerül, de azért tényleg hosszú percekig bámultam, hogy milyen módszerekkel kívánja partra vetett halként visszajuttatni magát a szőnyegre.
Természetesen a székek alá nem fért be, így muszáj azokat kicsit arrébb pakolni, ha ott is szeretnénk tisztítást kérni tőle, de ezen kívül a nappaliban nem volt akadály. Egyszer megigazítjuk a szőnyeget, utána már végzi a dolgát, ahogyan kell, probléma megoldva. Ebben a helyiségben 20 perc alatt 13 négyzetméter takarított ki és úgy tűnik, hogy maximum fokozaton percenként egy százalékot veszít az energiájából, tehát 80 százalékos merültség után indult volna vissza a bázisállomásra, ha tudott volna.
A helyzet viszont az, hogy a buzgó takarítása közben egyszer meglökte a bázisállomást, aminek nem volt fix, csak ideiglenes pozíciója, én meg azt megigazítottam. Ekkor viszont az állomás kihúzódott a konnektorból és én ezt nem vettem észre. Amikor a porszívó végzett, akkor hiába járta be az egész szobát, láthatóan tudta, hogy merre kell keresni a bázisállomást és megpróbált beállni a helyére. Az viszont ugye nem volt feszültség alatt és maga az állomás is pár centivel arrébb került, így ez nem jött össze neki. Ezt nem rovom fel hibának;ha fix helye van a készüléknek, ilyen nem történik meg, de érdekes volt látni, hogy ennyire képben van, hol találhatja meg az eszközt.
A működését ő maga is tudja szabályozni. Amennyiben szőnyegre ér, jóval erősebben kezd el szívni, mintha parkettán vagy kövön kellene takarítania. Ez a fajta ötletes erősségállítás nagyon hasznos tud lenni, alapvetően viszont négy fokozatban lehet működtetni. Van egy csendes mód, ilyenkor kisebb erővel takarít, van a kiegyensúlyozott, van a turbó és a maximális fokozat, amikor tényleg teljes erejével azon van, hogy a koszt eltüntesse. Értelemszerűen, ha minden nap hagyjuk dolgozni, a maxot valószínűleg sosem kell használnunk, de ha egy új nagyon poros helyre tesszük, akkor lehetséges, hogy ehhez a fokozathoz folyamodik a megfelelő eredmény érdekében.
A papagájom rendkívül utálja a porszívózást és most is érdekesen figyelte ezt a fekete hangos szörnyet. Alapvetően akkor zavarta igazán a porszívó jelenléte, ha az a közelében volt, távolabb már nem foglalkozott vele. Másnap viszont már nem volt semmi gondja a készülékkel, sőt, még fütyörészett is neki, később pedig egy kutya is jött a lakásba, aki figyelte a mozgását, de félni nem félt tőle, pedig az is utálja a porszívózást. Röviden tehát család- és állatbarát termék.
A gépre amúgy embert, tárgyat és állatot rakni tilos, de amúgy elég ártalmatlan szerkezet. Természetesen nem szabad piszkálni működés közben, de azért odafigyel arra, hogy ne okozzon kárt senkiben sem. Elvileg legalábbis, de erre visszatérek mindjárt...
Az előtte és utána készült fényképeimen talán lehet látni, hogy milyen munkát végzett a Roborock. A fényviszonyok kicsit változtak, tehát nem feltétlenül látszódik biztosan ugyanúgy minden porszem a fotón, de szerintem egyértelmű az eredmény, szépen kitakarított a készülék.
Amikor végzett a munkával, a fedelét felhajthatjuk és egyetlen mozdulattal kivehetjük belőle a portartót, amiben összegyűjtötte a szemetet. Ezt természetesen ürítés után vissza kell raknunk, igény esetén pedig a szűrőt vízzel kimoshatjuk.
A karbantartással kapcsolatban a telefonos applikáció tájékoztat minket. Megmondja nekünk, hogy hol, melyik alkatrészt érdemes cserélnünk, ha azt szeretnénk, hogy ideálisan működjön. A kefe például könnyedén kivehető belőle, arról pedig leszedhetjük, illetve le is vághatjuk a rágubancolódott dolgokat, amit meg is kellett már nekem is tennem.
Egy szobában tehát egy kis előkészület után jól működik, sőt, minden nap gond nélkül takarított, de mi van akkor, ha az egész lakás a tét és bizony vannak akadályok is az útban?
A nappali egy küszöbbel elválaszott tér a lakás többi pontjához képest. Az én szobám már nem rendelkezik ilyen fizikai akadállyal, így áthoztam magamhoz és itt is ráböktem a Clean gombra. Előzetes elgondolásom alapján a gép kitakarít nálam, majd a többi helyiségbe is eljut, ezzel pedig az egész lakást tisztázza, majd visszatér hozzám. Az elgondolásom többé kevésbé be is vált, a kivitelezéssel voltak gondok.
Ahogy várható volt, hasonló módon kezdte felmérni a terepet és bizonyos minta szerint dolgozni. A szobám nem fejezte be, de már ki is ment a folyosóra, ahol megint csak szépen végezte a munkálatait. Átment egy másik szobába, bement a fürdőszobába, ezzel nem is volt gond. Az igazi gondok akkor kezdődtek, amikor az előszoba és a konyha felé vette az irányt.
Az előszobába érve hamar megtalálta ugyanis a kint hagyott mamuszt. Nos, ami ekkor történt, az eléggé hasonlított egy kanos állat viselkedéséhez.
A készülék ugyanis kinézte magának a mamuszt, a szó legszorosabb és szigorúan vett értelmében megkefélte, majd elkezdte szívni azt.
Szerencsétlen mamusz próbált, de nem tudott szabadulni. Mivel a gép azt hitte, hogy egy szőnyegen van, ezért növelte a szívóteljesítményét, vagyis még jobban beindult a Roborock és az előszobában rodeózott vele. Miközben az ifjú pár aktív nászutat járt, a Roborock és a mamusz kigáncsolták a kitámasztott partvist, amit aztán magukon kezdtek el cipelni. Magyarul a Roborock az előszobában gruppenelt. Nézzétek meg ezt a 18 éven aluiaknak nem ajánlott képet, nem manipuláltam a szituációt, a mamusz éppen, de kilóg a gép alól, miközben a partvis van felül.
A közízlés határait súroló jelenetet megint csak nekem kellett leállítanom, ami megint csak csalódás volt, hiszen azt azért reméltem, hogy észreveszi, ha magával húz valamit, de hogy még akkor sem kap észbe, amikor valami a tetején van, na az már tényleg meglepett.
A következő helyiség a konyha volt. A háztartási halálesetek a konyhában és a fürdőszobában a leggyakoribbak, hiszen itt el lehet csúszni vagy megvágni magunkat. Természetesen ezekben a helyiségekben rengeteg olyan tárgy lehet itt és ott, ami ránk, de jelen esetben a porszívónkra is veszélyt jelenthet.
Akkor viszont, amikor a porszívó késsel jött felém, elgondolkodtam, hogy valóban egyformán kedveljük-e egymást.
Történt ugyanis, hogy a porszívó bejutott a konyhapult alá. Ennek kifejezetten tudtam örülni, mivel oda hagyományos porszívóval nem igazán lehet benyúlni, pont úgy van alatta a labirintus, egy ilyen gépnek viszont ez nem jelenthet akadályt. Egyszer viszont hallottam, hogy nagyon megharagudott a készülék valamire és hülye kattogó hangot hallat. Mivel a konyhapult alatt volt olyan helyen, ahol még csak nem is láttam, nem tudtam volna leállítani és hallottam is, hogy dolgozik tovább, csak fura zajjal.
Aztán végre megjelent, kijött, leállítottam, felemeltem és ekkor láttam, hogy egy kést rántott a nyavalyás és azzal fenyegetett meg, hogy tegyem le. Na mondom szépen állunk, valóban megdolgoztattam, de a gépek lázadását azért még ne siessük el ennyire. Miután lefegyvereztem az eszközt, visszaraktam és hagytam volna, hogy végezze tovább a dolgát, de a hülye kattogó hang nem maradt abba. Ekkor újra felemeltem, újra szólt, hogy tegyem le, de én inkább jobban megvizsgáltam és ekkor láttam, hogy egy letört hűtőmágnes darabkája van beszorulva a tisztítókefébe. Kivettem, engedtem tovább és folytatta útját.
Itt megint csak az a helyzet állt elő, hogy talált valamit, felkapta, de nem engedte el, nem tudta megtisztítani magát a dologtól, de nem szólt volna, hanem folytatta a munkát. Ez szerintem annyira nem egy pozitív tulajdonsága. Kárt nem okozott, de úgy érzem, hogy a partvis, mamusz, kés, kő és más dolgok akár olyan szerencsétlen csillagállást is alkothatnak egy otthonban, ami konkrétan balesetveszélyes csapdát rejthet a lakók számára. Egy ilyen szituációban felmerülhet a kérdés, hogy szándékosan akarta az útba rakni a partvist, hogy aztán abban megbotolva, a mamuszban megcsúszva a késbe essünk? Veszélyes világ ez, én meg még azt hittem korábban, hogy csak a nyomtatók tőrnek az emberiség életére, de úgy tűnik, hogy növekszik a mozgalom.
Akármilyen csapdákat is készített volna elő a készülék, voltak más problémák is. A szobámba a konyhai túrája után visszatért és tudtam, hogy ez szintén egy nehéz terep lesz. Itt aztán bőven vannak kábelek az útban, de még egy zsebkendőt is elől hagytam, kíváncsi voltam, miként birkózik meg a dolgokkal.
Nos, a kábelektől bár tartottam, végül az úgynevezett brute force módszerrel ment nekik. Ez annyit jelent, hogy fogta magát és ezerrel átment rajtuk vagy tologatta őket maga előtt, a takarítás mindenek felett elvet követve. Amikor már úgy tűnt, hogy felcsavarhatná magára a kisebb forgó keféjével a kábelt, akkor a pörgőkefe mozgása leállt és egyszerűen csak arrébb lökte. Végül a kábelek között botorkázott és kijutott onnan is, anélkül, hogy balesetet szenvedett volna, de úgy érzem, hogy a kábel másik végén lévő objektumot, mondjuk egy lámpát, tabletet, sőt, talán laptopot is simán leránthatott volna magával, nem foglalkozott volna vele. Ez szerintem megint túlzás, ilyenkor is lehetne kicsit óvatosabb.
Végül mindenhova eljutott és meg is találta az elől hagyott zsebkendőmet.
A zsebkendő szerintem remek példa, hogyan lehet megbénítani egy porszívót. A Roborock pedig intelligens központi chipjével, optikai szenzoraival és különböző giroszpókos érzékelőivel, neurálisan generált útkeresési algoritmusával úgy gondolta, ha az a legjobb, ha egyszerűen átgázol rajta.
Akármilyen meglepő is az eredmény, természetesen a gép jól hallható módon elkezdett fulladozni tőle, de ez sem szegte kedvét, a pornak vesznie kell alapon folytatta útját és újra elindult a lakásban egy gyors biztonsági ellenőrzést csinálni. Bár folyamatosan szenvedett a zsebkendőtől, továbbra se kért segítséget, sőt, elindult a gardróbszekrény alá, hogy ott biztos maradt még kis dzsuva.
Én tényleg tisztelem és becsülöm, hogy ennyire lelkes és kötelességtudó, nagyon ritka manapság az ilyen hozzáállás. De könyörgöm, tudni kell segítséget kérni, nem pedig erősködni, ha valami nem megy, nem kell erőltetni. Márpedig a zsebkendő annyira megemelte a gép magasságát, hogy ahova eddig befért, mostanra már nem és konkrétan úgy ásta be magát a gardrób alá, hogy fizikailag is nehéz volt kihúzni, annyira beszorult.
Ezeket a teszteket azért vettem ilyen szigorúan, mert bár segítettem végül mindig rajta, de többször is ápolgatnom kellett. Mi lett volna, ha bármelyik szituáció akkor történik meg, amikor nem vagyok itthon? Leesik a huzat miatt az asztalról egy zsepi, ez felszívja aztán ott döglik meg a gardróbszekrényünk alatt? Egyáltalán meddig küzd, fel tudja adni? Tényleg szigorú voltam és nem segítettem neki, vártam, hogy ő kérjen segítséget, de az én türelmem előbb fogyott el, elrontani ugyanis nem akartam. A kérdésem viszont az, hogy tud-e annyira konok lenni, hogy saját magát tönkretegye? Attól félek igen, de remélem, hogy nem.
Ellenőrzött körülmények között nincs vele gond. Van például spot takarítás funkciója, aminek segítségével letesszük valahova és maga körül rendet tesz, és nem járja be a lakást. Ez egy nagyon hasznos dolog, hiszen ha kiborul valami, akkor a gépet odarakjuk, felszedi amit kell, aztán visszamegy a helyére. De egy robotporszívót szerintem nem azért vesz egy ember, hogy balesetvédelmi felügyelőként állandóan figyelje a munkafolyamatokat, hanem azért, hogy egyáltalán ne kelljen vele foglalkozni.
Nem teljesen értem, hogy az embernek mennyi energiát kellene abba feccölnie, hogy a porszívót dolgozni tudja hagyni, de úgy érzem, hogy a Roborock E5 jelenleg a kelleténél több figyelmet kér tőlünk. Biztos van néhány pont, amit az embernek meg kell tanulnia, hogyan élhet együtt egy ilyen géppel, de ahogy én sem hordom szét véletlenül az elől hagyott cuccokat, úgy elvárnám, hogy a porszívó is vegye észre, ha valamit cipel magán vagy húz maga alatt.
A porszívózás tehát nálam 9.5, a figyelmesség viszont csak 5.
Hasznos funkciónak tűnik még a felmosás, a kérdés csak az, hogy ez mennyire hatékony a gyakorlatban. Ehhez egy kis vizes tartályt a gép alá kell csatlakoztatni, körülbelül 60 percre elegendő vízmennyiség van benne, amit később újratölthetünk. Igen ám, de a kézikönyvben rendkívül apró betűkkel szedve benne van, hogy csak tiszta vizet használjunk, fertőtlenítőt és vegyszert ne, így nem fog korrodálódni az eszköz. Vagyis egy elég felületes áttörlést kapunk majd, amit talán még mindig több, mint a semmi, de azért hasznos dolognak se mondanám.
Vegyes érzelmekkel fejeztem hát be a tesztem. Első körben haragszom rá, hogy nem tökéletes, túl konok és figyelmetlen. Másrészről pedig nagyon fájt visszaküldenem, sőt, az első adandó alkalommal, amikor a régi porszívóhoz kellett nyúlnom, azonnal visszasírtam. Egyszerűen azonnal a családhoz nőtt, kis szorgos volt, máris nagyon hiányzik.
Biztos, hogy lesz robotporszívóm a jövőben, de azért nem vagyok benne biztos, hogy pont a Roborock E5 lenne-e az. Inkább ráfizetnék egy kicsit a stabilabb működésre, de rossznak így sem mondanám, sőt, örökbe tudnám fogadni bármikor. A jövőben mindenesetre kíváncsi leszek más robotporszívókra is, remélem azok már nem fognak késsel rám támadni, mint ez.